Az RMDSZ felvette a kesztyűt régióügyben

Hivatalosan is frontra indul a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), hogy megvívja az idei év egyik legnagyobb harcát, amelynek tétje az ország közigazgatási reformja és fejlesztési régióinak átszervezése. Az erdélyi magyarság politikai képviselői pénteken kijelölték a legfontosabb irányokat és első lépéseket, anélkül azonban, hogy felfedték volna, ideális esetben, hogyan képzelik el a folyamat végkimenetelét. A magyar kisebbség fejlődését hosszútávon meghatározó kérdés körül mostantól egyre intenzívebbé válik a vita, az RMDSZ által most megfogalmazott szándékok és tervek pedig akár mérsékelt optimizmussal is eltölthetik a szemlélődőt.

Március elsején, pénteken Kolozsvárott ülésezett a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Országos Önkormányzati Tanácsa, amely a szövetség három regionális önkormányzati tanácsát tömöríti magába. A tanácskozáson többek között elfogadásra került két nyilatkozat, amely kiáll a kisebbségi szimbólumok és anyanyelv szabad használata mellett. Jelentősebb azonban, hogy a ülés nyomán az RMDSZ hivatalosan is belépik abba a politikai harcba, amely az idei év egyik legnagyobb kaliberű döntésének, a régióátszervezésnek a befolyásolásáért zajlik Romániában.

A sajtó által csak régiósításként emlegetett folyamat valójában több összefüggő, ám mégis szétválasztható komponenst foglal magában, ezek közül a két legfontosabb a közigazgatási reform, illetve a fejlesztési régiók átszabása. A Victor Ponta vezette szociálliberális kormánytöbbség a tervek szerint a jelenleg főként Európai Uniós statisztikai funkciókat ellátó fejlesztési régiókat (szám szerint nyolcat) közigazgatási jogkörökkel ruházná fel. A mostanáig csak EU-s források lehívásához használt területi egységek így beépülnének a megyei és országos szintű közigazgatási egységek közé, mindkettőtől hatásköröket véve át. Az ötlet különböző formákban már régóta érlelődik, ám most létezik hozzá politikai akarat és szolid, kétharmados kormánytöbbség is.

A romániai magyar politikai pártok között konszenzus van ennek a tervnek az elutasítása tekintetében. A leggyakrabban elhangzó érv szerint a nyolc megarégió kedvezőtlen körülményeket teremtene főként a tömbmagyar vidékek számára, hiszen feloldaná őket román többségű egységekben. A helyzet azonban ennél sokkal összetettebb, ez derült ki az RMDSZ regionális önkormányzati tanácsainak múlt pénteki tanácskozásából is. Az ülés során a szövetség politikusai kidolgoztak egy ütemtervet, ennek mentén képzelik el az alternatív reformjavaslatok megfogalmazását. A Transindex beszámolója szerint, a szövetség március és április folyamán romániai és nemzetközi szakértőkkel konzultál, ennek eredményeként pedig májusban több alternatív javaslatot is kidolgoznak, amelyek meglátásuk szerint eleget tesznek mind az egész társadalom, mind pedig a magyar kisebbség igényeinek.

Nem etnikai kérdés,…

Végleges terveket tehát csak néhány hónap múlva várhatunk, ám a tanácskozás során már körvonalazódott egy-két olyan elv és érv, amelyek alapul szolgálnak a további munkához. Első és legfontosabb talán a kérdés etnikai keretekből való kiragadása. Ezt mind Kelemen Hunor szövetségi elnök, mind pedig Borboly Csaba, az Országos Önkormányzati Tanács elnöke kiemelte. Kelemen rámutatott, bár a régióátszervezésről nem lehet a kisebbségi kérdés érintése nélkül beszélni, ám első sorban ez mégsem egy etnikai kérdés – derül ki a szövetség honlapján közzétett összeállításból.

A tömörülés elnöke úgy véli, az magyar kártyát épp akkor használják fel a román politikusok, amikor szakszerű, az ország fejlődését szolgáló döntéseket akarnak elkerülni. Ahogy arról a Kitekintő már beszámolt, a nemrégiben a székely zászló körül kirobban botrány is épp a régióátszervezés körüli viták valódi tétjéről próbálta elterelni a figyelmet, a román politikum pedig az RMDSZ tárgyalópotenciálját próbálta csökkenteni általa. Ilyen értelemben tehát célravezetőnek tűnhet a probléma újrakeretezése, az etnikai komponens háttérbe helyezése.

..hanem gazdasági és szociális

A sajtónak nyilatkozva Kelemen Hunor elmondta, gazdasági, szociális, földrajzi és kulturális érveknek kell az előtérbe kerülniük, az RMDSZ javaslatai pedig erre tesznek majd kísérletet. Az ülésen főként a jelenlegi tervek és hatályos régiós felosztás kritikája fogalmazódott meg. A Maszol.ro beszámol Csutak István regionális szakértő előadásáról, amelyből az összegyűlt önkormányzati képviselők megismerhették az 1998 óta létező fejlesztési régiók kudarcos teljesítményét. A szakértő szerint a jelenlegi regionális felosztás egyáltalán nem szolgálja állítólagos célját, hiszen az elmúlt másfél évtizedben nem kiegyenlítődtek, hanem tágultak a gazdasági különbségek mind a régiók között, mind pedig a régiókon belüli megyék között. Borbély László, a szövetség politikai alelnöke ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: „A gazdag megyék gazdagabbak lettek, a szegény megyék még jobban elszegényedtek.”

Ennek orvoslására Hargita Megye Tanácsának megrendelésére egy megoldás is született, ezt Borboly Csaba megyei tanácselnök mutatta be. Elmondása szerint a gazdagabb megyéknek a gazdagabbakkal, a szegényeknek pedig a szegényekkel kell társulniuk, hiszen csak így kerülhető el, hogy a fejlettebb központok elszívják a forrásokat a periféria elől.

Szakmaiság és szimbolikus politika

Borbély László szerint az RMDSZ-nek ilyen és ehhez hasonló szakmai érvek mentén kell felvennie a harcot. Kijelentette, a magyar tömörülés a román politikai palettán egyedüliként tud alternatívát felmutatni a jelenlegi nyolcrégiós modellhez képest. Meglátása szerint a szövetség legnagyobb ereje a szakmaiságban rejlik: „Szakmaiságot mutattunk fel eddig is, és ezt fogjuk tenni ezután is. Mi vagyunk az egyetlen politikai alakulat, amely alternatívát tud felmutatni a nyolc közigazgatási régióra való felosztás ellenében. A tizenhat régiós javaslatunkat már három éve eljuttattuk a parlamentbe.”

A szakmai érvek bevonásával a román értelmiség és civil társadalom befolyásos részének megnyerését is célul tűzte ki az alakulat: „csak akkor tudjuk folytatni a megkezdett munkát, ha megszólítjuk a román civil szférát, és több nyilvános eseményt, fórumot tartunk ebben a témában, valamint ha rávilágítunk arra a problémára, milyen következménnyel járhat az, ha nem megfelelően alakítják ki ezeket a régiókat” – idézi Borboly Csabát a Maszol.ro.

A pénteki ülésen egyértelművé vált tehát, hogy az RMDSZ komolyan gondolja a jelenlegi kormány elképzeléseinek kritikáját, és kész az eredményesség ígéretét magában foglaló lépéseket is tenni. A körvonalazott tervek szerint a szövetség a konstruktív ellenzékiségben, szakmaiságban, illetve a forró etnikai témák kerülésében látja a siker zálogát.

Ezzel homlokegyenest szembe megy erdélyi magyar vetélytársaival, akik épp a látványos szimbolikus etnikai politizálásba vetik hitüket. Mint ismeretes, az „autonómia évét” meghirdető Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) március 10-én autonómiatüntetést rendez Marosvásárhelyen, ahol újra kinyilvánítják Székelyföld különálló régióként való létezését. Az azonban kérdéses, hogy ezen túlmenően a tüntetés valóban pozitívan befolyásolja-e majd a régióvitát, vagy csak újabb lovat ad a kormányzati szintre emelkedett román nacionalisták alá, és ezzel épp az RMDSZ törekvéseit lehetetleníti el.