Brazília adhatja az új pápát

XVI. Benedek pápa váratlan lemondása után a világ azt találgatja, ki lehet a katolikus egyház következő vezetője. Brazília, ahol a legtöbb katolikus vallású él, öt bíborossal lesz jelen a soron következő konklávén. Elképzelhető, hogy néhány hét múlva brazil pápát avatnak? A lobbi erős.

Latin-Amerikában még erős a hit

„A katolicizmus Latin-Amerikában élő és dinamikus” – mondta a brazil bíboros, Raymundo Damasceno Assis múlt vasárnap, azt javasolva, hogy az egyház vegye figyelembe Latin-Amerika súlyát, amikor új vezetőt választ a katolikus egyház élére. Damasceno egyike annak a 117, a pápát megválasztó bíborosnak, aki részt fog venni a soron következő pápaválasztó konklávén azt követően, hogy XVI. Benedek pápa lemondott tisztségéről.

A 76 éves Damasceno, aki egyben a Brazil Katolikus Püspöki Konferencia vezetője, azt mondta, hogy Latin-Amerika mellett szól, hogy Európával ellentétben a hit szerepe ott továbbra is erős.

„Az egyház Latin-Amerikában különleges szerepet tölt be, amelynek része egyfajta lelkes küldetéstudat” – mondta Damasceno, hozzátéve, hogy ez a lelkesedés arra szolgálhat, hogy szembeszálljon a katolicizmus iránti lanyhuló érdeklődéssel Európában, ahol rendkívül erős szekularizációs folyamat zajlik és a vallási hivatás méltósága, megbecsültsége is válsággal küzd.

A pápaválasztások idején a jelöltek melletti nyílt kampányolás egyfajta tabut jelent, ugyanakkor nem ritka, hogy a bíborosok diszkréten utalnak arra, hogy kit látnának szívesen a pápai székben.

A brazil püspökök úgy vélik, hogy a következő pápával szemben alapvető elvárás, hogy olyan személy legyen, aki nyitott a párbeszédre és érzékeny a szociális problémákra, hangsúlyozta Damasceno.

Damasceno egyike annak az öt brazil bíborosnak, akik jelen lesznek a konklávén, és ezáltal jelöltként is számításba jöhet. Köztük van továbbá a 63 éves Odilo Scherer, akit XVI. Benedek pápa szentelt fel 2007-ben, és aki egyben az ötmilliós, rendkívül erős Săo Paulo-i érseki egyházmegye vezetője, valamint a 79 éves Săo Salvador-i érsek, Geraldo Majella Agnelo is.

Esélylatolgatás

Brazíliában él a világ legnagyobb számú katolikus lakossága, ám az utóbbi években az evangélikus és protestáns egyházak népszerűsége jelentősen nőtt, különösen a szegények körében.

Tisztán statisztikai szempontból nézve kicsi az esélye annak, hogy egy brazil pápa kerül ki a konklávé győzteseként. A 117 pápaválasztó bíboros közül ugyanis csak öt brazil származású annak ellenére, hogy hozzávetőleg 125 millió katolikus él az országban.

Az Egyesült Államok 70 millió katolikus vallásúval – beleértve azokat, akik éppen Latin-Amerikából települtek be – 11 jelölttel rendelkezik. Miközben a bíborosok többsége – 61 egyházi vezető – európai.

Ennek ellenére mégis van egy brazil jelölt, akiről komoly esélyesként beszélnek: Odilo Pedro Scherer bíboros, aki német gyökerekkel rendelkezik. A 65 éves jelöltet II. János Pál pápa nevezte ki segédpüspökké 2001-ben, majd hat évvel később Săo Paulo érseke lett.

Brazíliában Schererre olyan konzervatív nézetű vezetőként tekintenek, aki harcolt a tradicionális értékek hanyatlása, valamint a homoszexuálisok házassága ellen, ugyanakkor Rómában egy mérsékelt és nyitott vezető megítélését élvezi.

A brazil katolicizmusnak jót tenne

Egy brazil pápa utáni vágyat a helyi katolikus lakosság esetében a XVI. Benedek pápával szembeni távolságtartás tovább erősíti. Joăo de Deus de Carvalho Leal pap, az Adveniat nevű, német segélyszervezet meghívásának alkalmából elmondta, hogy szerinte a Római Kúria és annak működése teljesen eltér a brazil világban tapasztaltaktól.

„Bár a hit összeköt minket, soha nem fűzött minket különleges kapcsolat XVI. Benedek pápához” – mondta a pap. Számára Brazília egyik kisvárosában élve, a vallás és a szegénység elleni küzdelem jóval szorosabban összekapcsolódnak, mint máshol.

Carvalho Leal számára a lelkek gondozása és a szociális munka szigorúan összetartoznak. Szerinte óvakodni kell attól, hogy a katolicizmusra mint puszta elvekre és dogmák sokaságaként tekintsünk. A tilalmak folyamatos ismételgetése ugyanis nem az, amit az egyháznak nyújtania kell – tette hozzá. Szerinte egy latin-amerikai vezető alkalmas lehet arra, hogy pápaként ezeket a gondolatokat erősítse, sokkal inkább, mint egy európai.

A brazilok elidegenedését a katolikus egyháztól a számszerű adatok is alátámasztani látszanak: a brazil statisztikai hivatal, az IBGE adatai szerint a brazil katolikusok száma 74-ről 64 százalékra csökkent 2000 és 2010 között. Ezzel szemben az evangélikus egyház ugyanezen idő alatt, jelentősen növelni tudta híveinek számát a brazil népesség körében. Ebben a helyzetben egy brazil nemzetiségű pápa, kétségkívül javítani tudná a katolikus egyház megítélését a helyi lakosság körében.