Ünnepélyes eskütétel Szabadkán az anyanyelv nemzetközi napján

Korsós Tamás, szabadkai főkonzul a magyar nyelv fontosságára hívta fel a figyelmet, melynek ismerete alapvető feltétele a magyar állampolgárrá válásnak. Csütörtökön ünnepélyes keretek között vehették át honositási okiratukat a friss magyar állampolgárok. Az ünnepély fényét Budai Gyula, magyar parlamenti államtitkár is emelte.

Dr. Budai Gyula, a magyar Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára volt a díszvendég a Szabadkai Főkonzulátuson a csütörtöki ünnepélyes állampolgársági eskütételen.

„Az a tény, hogy anyanyelvem magyar, és magyarul beszélek, gondolkozom, írok, életem legnagyobb eseménye, melyhez nincs fogható” – idézte köszöntőjében Kosztolányi Dezső Ábécé a nyelvről és lélekről című írásának részletét Korsós Tamás szabadkai főkonzul, aki ezt azért is fontosnak tartotta megosztani az eskün résztvevőkkel, mert – szavai szerint – néhányan még mindig úgy gondolják, hogy a nemzeti nyelv ismerete nem feltétele a magyar állampolgárrá válásnak. Dehogynem – mondta Korsós –, alapvető feltétel ez, amiből nem enged a magyar állam.

Dr. Budai Gyula államtitkár ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy a határon túli honfitársak ugyanolyan magyarok, ugyanazt a nyelvet beszélik, ugyanazt a kultúrát őrzik, mint a Magyarországon élő állampolgárok, a magyar parlament 2010-es döntése, amely arról szólt, hogy a határon túl élő magyarok magyar állampolgárrá válhatnak, ha ezt kérvényezik, a rendszerváltás legbölcsebb és legjobb döntése volt.

Bácskossuthfalva volt az első helyszíne annak az előadássorozatnak, amely az európai uniós tagságra készíti fel a délvidéki magyar gazdákat. Dr. Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára is részt vett januárban ezen a szakmai konferencián, újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy a kezdeményezések és továbbképzések elsősorban segítséget nyújtanak a vajdasági gazdáknak abban, hogy a magyarországi gazdák uniós tapasztalatait megismerve ne kövessék el azokat a hibákat, ne éljék át azokat a nehézségeket, amelyeket a magyar gazdatársadalom a 2004-es csatlakozás során, illetve anyagilag is segítséget tudnak így nyújtani a vajdasági gazdáknak, valamint igyekeznek az agrárdiplomácia terén is olyan lépéseket tenni, amelyekkel javítják Vajdasági nemzetközi helyzetét. Segítenek felkészülni abban is, hogy a szerbiai gazdatársadalomnak milyen ellenőrzésekkel és esetleges szankciókkal kell szembenézniük a támogatások nem megfelelő felhasználása során Szerbia uniós csatlakozását követően.

Budai elmondta, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium, valamint az általa vezetett Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) az európai uniós tagságra felkészítő konferenciát megelőzően is szoros kapcsolatot ápolt a határon túli magyar gazdákkal és gazdaszervezetekkel, ez a kapcsolat pedig a 2012 februárjában kötött együttműködési megállapodás után még szorosabbá vált.