Elbukhatja Uniós pénzeit a Jobbik

Európai értékeket kell képviselniük azoknak az európai parlamenti képviselőknek, amelyek közösségi finanszírozást szeretnének a pártjuk számára –áll abban a bizottsági javaslatban, és abban az EP-jelentésben, amelyről tavasszal szavazhat majd az Európai Parlament. Az euroszkeptikusok és a nemzeti mozgalmak brüsszeli és strasbourgi képviselői szerint mindez ellenük irányul, a Bizottság szerint viszont erről nincs szó.

Több euroszkeptikus európai parlamenti képviselő látja úgy, hogy az európai politikai pártok finanszírozásával kapcsolatos új uniós elképzelések nyomán kiszorulhatnak a támogatotti körből azok az európai pártok, amelyek nem az uniós főáramvonalat képviselik.

Az Európai Bizottság által tavaly szeptemberben benyújtott javaslat egyebek mellett lehetővé tenné, hogy az uniós porondon működő pártok önálló jogi státusszal rendelkezzenek. Az európai pártok működését már 2003 óta uniós rendelet szabályozza, eddig azonban ezeket Belgiumban jegyezték be közhasznú szervezetként. Az uniós jogrend – a javaslat alapján – külön rendelkezik majd az európai pártok státuszáról, amely a javaslatot jegyző európai bizottsági alelnök szerint „garantálja majd, hogy az adott pártcsaládot az EU összes tagországában elismerjék, ezáltal teljes körű politikai tevékenységet végezhetnek majd az Unió 27 tagállamában”.

A javaslat nemcsak a pártcsaládokról szól, hanem azokról a tagállami pártokról is, amelyeknek legalább egy tagja az Európai Parlament képviselője. Az európai párt státusz nem feltétele a parlamenti munkának, a közösségi finanszírozásnak viszont igen. Ami viszont a fő gondot okozza, hogy az Európai Bizottság – az EP többségének támogatásával – előírná azt is, hogy az európai pártnak képviselnie kell az Európai Unió alapításakor lefektetett alapelveket.

Itt adja magát a kérdés, mi számít ilyen értéknek? Megsérti-e ezeket az elveket egy euroszkeptikus párt, vagy annak képviselője, aki nem feltétlenül az Európai Unió mélyebb integrációjáért, adott esetben egybentartásáért dolgozik? A bizottsági alelnök szerint nem. Maros Sefcovic már szeptemberben kijelentette, „ezek a feltételek nem jelentik azt, hogy Európa párti értékrenddel kell bírniuk, egy EU-szkeptikus párt is legálisan működhet európai pártként, de az átláthatóságra, elszámoltathatóságra, demokráciára vonatkozó feltételeket be kell tartania”.

A Bizottság és a főbb európai parlamenti pártcsaládok szerint meg kel különböztetni az euroszkeptikusokat, és az európai alapértékeket megsértő pártokat. Utóbbi között említenek többen is egyes szélsőséges ideológiát valló pártokat, amelyek már szerintük büntetőjogi kategóriába tartoznak. Múlt héten Strasbourgban sajtótájékoztatón tették fel a kérdést a Brit Nemzeti Párt, a Jobbik, és a francia Nemzeti Front Európai Parlamentben ülő független képvislői: másodrangú állampolgárok-e a patrióták? Mindezzel utalva arra, hogy szerintük hátrányosan kezelik az uniós szabályok (és a készülő új jogszabály) azokat az európai erőket, amelyek éppen nem az EU megerősítésén dolgoznak.

A Brit Nemzeti Párt elnöke múlt héten elmondta, alapvetően nem értenek egyet azzal, hogy akár egy centnyi európai adófizetői pénzt is európai pártokra költsön az Európai Unió, azt viszont elutasítják, hogy egyes pártokat a meggyőződésük miatt érjen anyagi hátrány. Nick Griffin orwelli hasonlattal élt: „minden állat egyenlő, de vannak egyenlőbbek”.

Hannes Swoboda szocialista frakcióvezető múlt héten viszont azt mondta, „lehet, hogy ezek a pártok a társadalom peremén vannak, de a kilátástalanság és a gazdasági válság okozta problémák népszerűvé tehetik őket, és ezáltal nagy károkat okozhatnak a társadalomnak”.

A főként függetlenként dolgozó európai parlamenti képviselők nem is elsősorban az eredeti bizottsági javaslat, sokkal inkább az azóta érkezett európai parlamenti módosító indítványok miatt aggódnak. A képviselőtestület ugyanis magához ragadná a jogkört arra, hogy megállapítsa az uniós alapértékek megsértését. Az egyik módosító javaslat szerint az Európai Parlament alkotmányügyi szakbizottságának két hónapja lenne arra, hogy véleményt mondjon és lefolytassa a vizsgálatot akkor, ha felvetődik a gyanú arra, hogy egyes képviselők, vagy pártjuk működése sérti az uniós alapelveket.

Az euroszkeptikusok szerint ez éppen a saját politikai ellenfeleik kezébe adná annak lehetőségét, hogy a kisebb számban lévő, de adott esetben radikálisabb nézeteket valló képviselőtársaik finanszírozását ellehetetlenítsék.

A BBC számításai szerint 2012-ben mintegy 300 ezer eurós uniós támogatást kaptak azok az európai parlamenti képviselők, illetve küldőpártjaik, amelyek az euroszkeptikus kategóriába tartoznak. A brit közszolgálati csatorna idesorolta a brit Nemzeti Pártot, a francia Nemzeti Frontot és a magyar Jobbikot is.

Az Európai Parlamentben heves viták folynak az európai pártok finanszírozásának jövőjéről. Az alkotmányügyi szakbizottság február 18-i ülésén is komoly szócsaták várhatók a benyújtott módosító indítványokról. A szaktestület február 19-én szavaz a jelentéstervezetről.

A javaslat (háttér)

A tavaly szeptemberben bemutatott bizottsági javaslat az átláthatóbb finanszírozás és az európai pártok jogi státuszának megteremtését célozza. Maros Sefcovic elmondta, hogy emellett a testület javaslatot tett a pártok és az európai politikai alapítványok finanszírozásának reformjára és az átláthatóság növelésére is. Az uniós biztos leszögezte, hogy a pártok költségvetése nem nő, évente körülbelül 20 millió euróból gazdálkodhatnak a pártok, és 11 millió euróból az alapítványaik. Ez megfelel a korábbi költségvetési tételeknek. 

Sefcovic szerint viszont átláthatóbbá válik az, hogy az uniós költségvetési támogatáson felül kitől, mennyi pénzt kapnak a szervezetek. Az 1000 euró fölött érkező adományok esetében a pártoknak és az alapítványoknak közzé kell tenniük, hogy kitől érkezett a támogatás, évente pedig legfeljebb 25 ezer euróban részesülhetnek a szervezetek egy támogatótól.

A szocialista Herczog Edit szerint az európai politikai pártok és alapítványok fokozott és hatékonyabb fellépése elősegítheti, hogy a polgárok jobban megértsék a nemzeti és uniós politikai folyamatok közötti összefüggéseket, és az egyik ösztönzője lehet az európai nyilvánosság kialakításának. A képviselő is megemlíti a közleményében, hogy “az európai politikai szervezeteknek programjaikban, tevékenységük során és tagjaik révén tiszteletben kell tartaniuk az Európai Unió alapértékeit, nevezetesen az emberi méltóságot, a szabadságot, a demokráciát, az egyenlőséget, a jogállamiságot és az emberi jogokat, köztük a kisebbségekhez tartozó személyek jogait”