Észak-Korea lépett: újabb kísérleti atomrobbantás

Az elmúlt hetek fenyegetéseit követően az észak-koreai rezsim február 12-én végrehajtotta harmadik kísérleti atomrobbantását. Az ENSZ hatályban lévő rendelkezéseit megsértő lépésével Phenjan ismételten széleskörű nemzetközi bírálatok cékeresztjébe került.

Az elmúlt hetek fenyegetéseit követően az észak-koreai rezsim február 12-én végrehajtotta harmadik kísérleti atomrobbantását. Az ország északi részén, helyi idő szerint 11:57 perckor végrehajtott tesztrobbantás egy lépéssel közelebb hozhatja Észak-Koreát a kisebb méretű nukleáris robbanófejek fejlesztésében, amelyeket akár az Egyesült Államok nyugati partvidékét is elérő hatótávolságú Unha-3 ballisztikus hordozórakétákra szerelhetnek.

Kim Dzsongun észak-koreai vezető 2011 végén történt utódlásakor egyes megfigyelők nagy reményeket fűztek a korábban apja, Kim Dzsongil irányította katonai diktatúra megreformálásához, ám a fiatalabb Kim hatalomgyakorlásának alig több mint egy éve során két alkalommal nagy hatótávolságú rakétatesztet, valamint ezúttal egy nukleáris kísérleti robbantást hagyott jóvá, hogy atomhatalmat faragjon az alultáplált és elszegényedő országból.

A phenjani hatóságok szerint a kedden tesztelt „miniatürizált” robbanóeszköz nagyobb robbanóerővel rendelkezik, mint az előző kettő, 2006-ban illetve 2009-ben használt korábbi változatok, amit feltételezések szerint ismételten plutónium felhasználásával értek el. Dél-koreai, japán és amerikai szakértők 4.7 és 5.2 közötti magnitúdóra teszik a Punggye-ri kísérleti telephez közeli, 6-7 kilótonnányi TNT erejével egyenértékű robbantás által kiváltott földrengést.Öösszehasonlításul a 2006-os tesztrobbantásnál 3.9, a 2009-ben végrehajtottnál 4.5 erősségű szeizmikus aktivitást regisztráltak.

A KCNA hivatalos észak-koreai hírügynökség közleménye a kísérleti robbantást a „felháborító amerikai ellenséges hozzáállásra” adott önvédelmi válaszlépésnek nevezte, mely „durván aláaknázta” a rezsim jogát, hogy nagy hatótávolságú rakéták segítségével műholdakat indíthasson útra – ami a közel két hónnappal ezelőtti, az Észak-Korea ellenében kiterjesztett ENSZ Biztonsági Tanácsának szankcióira való utalás. Emellett további „határozott lépésekkel” fenyegetőzött a nemzetközileg csaknem teljesen elszigetelődő állam.

A keddi kísérleti robbantást Abe Sindzó japán miniszterelnök komoly fenyegetésnek és elfogadhatatlannak minősítette, Ban Ki Mun, az  ENSZ dél-koreai főtitkára szintúgy azonnali elítélésében részesítette,  továbbá sajnálatosnak mondta, hogy Észak-Korea ellenszegült a nukleáris kísérletek leállítására vonatkozó nemzetközi felszólításnak, ami „egyértelmű és súlyos áthágása az ENSZ Biztonsági Tanács idevágó határozatainak”. Dél-Korea kormánya – amely jogilag még mindig hadiállapotban van Észak-Koreával – katonai riadókészültséget rendelt el. A robbantást szerdán az ENSZ BT is súlyosan elítélte.

Barack Obama amerikai elnök erősen provokatívnak nevezte Észak-Korea lépését, mely az ENSZ határozatok megsértésén túl fenyegetést jelent az Egyesült Államokra, valamint a nemzetközi békére és biztonságra is. Az amerikai elnök „a nemzetközi közösség további gyors és erélyes fellépésre” szólított Észak-Korea ellenében.

Észak-Korea ezzel a lépésével újra próbára tette hosszú ideje egyetlen szövetségese, Kína türelmét is. Pekingben behívatták az észak-koreai nagykövetet, Jang Csie-csi (Yang Jiechi) kínai külügyminiszter a tesztrobbantással kapcsolatos erős ellenkezésének adott hangot, és óva intette a Kim Dzsongun vezette rezsimet a Koreai-félsziget békéjére veszélyt jelentő további akciók végrehajtásától.