Ciprust a falhoz állíthatják

Az Európai Bizottságnak nem áll szándékában a görög recept megismétlése Ciprussal, ami a magánhitelezők részleges adósságleírásával járna a szigetország pénzügyi mentőöv után megugró államadósságának fenntarthatóvá tétele érdekében – közölte kedden az EU gazdasági és pénzügyi biztosa.

Bár hétfőn is a ciprusi pénzügyi mentőcsomag volt az Eurócsoport ülésének egyik fő témája, keddig kellett várni arra, hogy egy magas rangú uniós illetékes legalább bizonyos opciókat kizárjon a március második felére beharangozott pénzügyi mentőcsomagból.

A Ciprusról szóló újabb találgatásoknak a Financial Times hétfői cikke adott tápot, amely egy bizottsági dokumentumra hivatkozva az egyik lehetséges opcióként tett említést arról, hogy a csőd szélén álló ciprusi bankrendszer megmentésének költségeit részben a bankok betéteseire (köztük számos orosz oligarchára) hárítanák, ellenkező esetben, ha állami pénzből kellene talpra állítani a pénzintézeteket, az államadósság fenntarthatatlanná válik. Sokan attól tartanak, hogy ennek hírére a betétesek tömegesen kiveszik majd megtakarításaikat a ciprusi bankokból, ami még tovább rontja a helyzetet

Az Eurócsoport hétfői ülését követően azonban Jeroen Dijsselbloem, az alig két hete megválasztott elnök az újságírók ismételt kérdésére sem volt hajlandó megerősíteni, de cáfolni, vagyis kizárni ezt a lehetőséget. Csupán annyit mondott, hogy az ülésen kizárólag a ciprusi pénzmosás elleni rendelkezésekkel foglalkoztak és továbbra is az a terv, hogy március második felében tető alá hozzák a Ciprusnak nyújtandó pénzügyi támogatásról szóló egyetértési memorandumot.

A szigetország még tavaly nyáron kért segítséget bajba került bankjainak megmentéséhez, ám mostanáig nem sikerült zöldágra vergődni a nemzetközi trojkával a feltételekről, részben azért, mert az ország most távozó kommunista elnöke eleve kizárt bizonyos népszerűtlen intézkedéseket, például az állami vagyon privatizálását. Cipruson vasárnap elnökválasztást tartanak, és az EU most arra számít, hogy utána felgyorsulhatnak a tárgyalások.

Bár Ciprus első pillantásra nem kell, hogy különösebb problémát okozzon az euróövezetnek, az ország GDP-jének becslések szerint 9 szeresére nőtt bankrendszer bedőlése súlyos dilemmák elé állít mindenkit. Nicosiának becslések szerint körülbelül 17,5 milliárd euróra lehet szüksége, ami majdnem eléri az ország éves GDP-jét. Ebből az összegből akár 10 milliárd eurót is felemészthet a bankrendszer kistafírozása. Az IMF-fel az élen a hitelezők attól tartanak, hogy ha a bankok feltőkésítésének költségeit mindenestül az állam állja, akkor a mostani 87 százalékról 2014-re 145-150 százalékra is felmehet az államadósság, vagyis fenntarthatatlanná válik. Márpedig ebben ez kizáró ok lehet az IMF részvételéhez.

Ezért a kulisszák mögött javában folyik a gondolkodás, hogyan vágják át a gordiuszi csomót. Bár a Bizottság tagadta, a lehetséges megoldások között felmerült, hogy a görögökhöz hasonlóan a ciprusi államkötvényekkel rendelkező magánbefektetőket kényszerítsék részleges adósságleírásra, ezzel is gátat szabva az államadósság felduzzadásának. Olli Rehn, az EU gazdasági és pénzügyi biztosa ugyanakkor kedden cáfolta, hogy ezt, a Görögország esetében már alkalmazott és akkor egyedinek és megismételhetetlennek nevezett módszert Ciprussal is alkalmazzák. „A Bizottság célja a bankok szerkezetváltásával és feltőkésítésével járó terhek méltányos elosztása az uniós állami támogatási szabályok alapján” – közölte a testület alelnöke.

Egyelőre ugyanakkor nem tudni, mennyire reális opció, hogy a betétgaranciával nem rendelkező betétesekkel (köztük is a sok ezerre becsült orosz betétessel) fizettessék meg részben a bankok újratőkésítésének a költségeit. Vasszosz Shiarly, ciprusi pénzügyminiszter ugyanakkor kijelentette, hogy semmilyen körülmények nem fogadnának el egy ilyen (bail in) megoldást.