Lehet-e még spórolni az EU adminisztráción?

Valószínűleg az európai uniós intézmények kiadásainak jelentős csökkentésére is javaslatot fog tenni az Európai Tanács elnöke a csütörtökön kezdődő csúcstalálkozón, amelyen a tagállami vezetők ismét megpróbálnak megállapodásra jutni a 2014-2020 közötti többéves pénzügyi keretről. Az EU-dolgozók szakszervezetei kedden sztrájkoltak, és az Európai Bizottság, valamint forrásaink is úgy vélik, további vágás esetén az EU intézményei nem fogják tudni teljesíteni a szerződésbeli kötelezettségeiket.

Az EU-tisztviselőkön verhetik el a port az uniós tagállamok vezetői a csütörtökön kezdődő csúcstalálkozójukon, amelyen a 2014-2020 közötti többéves pénzügyi keret főszámairól kellene megállapodásra jutniuk. Bár ilyen irányú hivatalos javaslat egyelőre nem érkezett, de minden jel arra mutat, hogy az Európai Tanács elnöke a csütörtök délután bemutatandó javaslatában az EU-intézmények kiadásainak jelentős csökkentésére fog javaslatot tenni, és az sem kizárt, hogy egyes tagországok megkísérlik majd még jobban megvágni a többéves büdzsé idevonatkozó, úgynevezett 5-ös fejezetének főösszegét.

Már a november végi, döntés nélkül zárult költségvetési csúcstalálkozó után is kritikaként fogalmazta meg több nettó befizető tagország, de leginkább Nagy-Britannia miniszterelnöke, hogy az Európai Tanács elnöke, aki tavaly ősszel a kezébe vette a többéves pénzügyi keret kérdését, a saját javaslataiban nem javasolta az EU-intézmények költségvetésének csökkentését. David Cameron az állam- és kormányfői csúcstalálkozó után azt mondta, „nincs rá mentség, hogy Herman Van Rompuy miért nem állt keményebben az 5-ös fejezethez, és hogy az Európai Bizottság az eredeti javaslatában miért nem akart jelentős költségcsökkentést”.

Informális körökben már a csúcstalálkozót követően is kész tényként kezelték, hogy az Európai Tanács elnöke a csütörtökön kezdődő állam- és kormányfői találkozón már nem mehet el az EU intézményi kiadásainak jelentős csökkentése mellett.

Az Európai Bizottság a 2011 júniusában bemutatott eredeti költségvetési javaslatában 63,1 milliárd forintot javasolt költeni 2014-2020 között az intézményekre. 2012. november 11-én Herman Van Rompuy már 62,6 milliárdra csökkentette a tervezett kiadásokat, és a november 23-i csúcstalálkozó előestéjén bemutatott frissített javaslatában ezen nem is változtatott. Mindezt többen is sérelmezték, de különböző okokból.

Brit és svéd fűnyíró

Nagy-Britannia vezetésével a nettó befizető országok többsége elfogadhatatlanul magasnak tartja az EU-intézményekre fordítandó költségvetés plafonját. Konkrét számot ugyan egyik ország sem határozott meg arra, hogy mennyiben kellene maximálni az intézményi kiadásokat, de több tagállam is az uniós kiadások jelentős csökkentését kéri, és mint kiderült, fogja is kérni a csütörtökön kezdődő csúcstalálkozón.

David Cameron brit kormányfő a novemberi brüsszeli sajtótájékoztatóján nem az EU működésének logikáját nevezte hibásnak, nem is egyes intézményeket tartja fölöslegesnek, hanem az Európai Unió intézményeinek tisztségviselőit kritizálta, akik szerinte irreális mértékű juttatásokban részesülnek. „Több mint 200 olyan tisztviselő dolgozik a Bizottságban, aki még nálam is többet keres, nem számítva a pluszjuttatásait” – mondta a miniszterelnök.

Részletesen is kitért a számára elfogadhatatlan uniós tételekre. Szerinte egy általános, mindenki számára alkalmazandó 10 százalékos fizetéscsökkentés 3 milliárd eurós megtakarítást eredményezne. Ezen felül Cameron megszüntetné az automatikus előléptetést az EU-intézményekben, ez 1,5 milliárd eurós kiadáscsökkenést hozhatna, ugyanennyi pénze maradna meg az EU-nak, ha „a nyugdíjjogosultságon apróbb változtatásokat eszközölnénk”, és további egymilliárdot lehetne megtakarítani, „ha csökkentenénk az uniós különadóval kapcsolatos túlzott nagylelkűséget” – fogalmazott a brit kormányfő.

Cameron akkori szavait értelmezve leglább 7 milliárd euróval lehetne csökkenteni az intézményi kiadásokat, igaz, a sajtóban a közelmúltban már 15 milliárdos vágásról érkeztek hírek, amit az intézményi ügyekért felelős bizottsági alelnök abszurdnak nevezett. Maros Sefcovic a Süddeutsche Allgemeine Zeitungnak adott interjújában emlékeztetett arra, hogy ez 25 százalékos kiadáscsökkentést jelentene, „ezzel pedig bezárhatnánk a boltot, és mindenki mehetne haza” – mondta Sefcovic, utalva arra, hogy az Európai Unió ilyen vágás után működésképtelen lenne.

A novemberi csúcstalálkozón végül már „csak” 30 milliárd euró volt a különbség a britek által javasolt összköltségvetési kiadási plafon és az akkor az asztalon lévő megoldási javaslat között, a közvélekedés tehát az, hogy a csütörtökön kezdődő csúcstalálkozón ennyi pénzről kellene végsősoron megállapodni.

Szűkölködnek az intézmények?

Maros Sefcovic hétfőn a BruxInfo kérdésére kifejtette, hogy kiegyensúlyozott megállapodásra van szükség az 5-ös fejezetet illetően is. A szlovák uniós biztos azt kérte a tagállamoktól, hogy „ne fullasszák le az európai motort”, egyben arra is emlékeztetett, hogy az Európai Bizottság már korábban 8 milliárd euróval csökkentette a kiadásokat, a 2011 júniusi javaslatában ezt további egymilliárddal fejelte meg. Sefcovic szerint már ez 2500 fős leépítést jelentene 5 év alatt, ami az Európai Bírósg teljes létszámának felelne meg.

Ehhez képest Herman Van Rompuy európai tanácsi elnök novemberben további 500 millió eurós vágásra tett javaslatot. Hivatalosan éppen emiatt tüntettek kedden európai uniós szakszervezetek. Az intézményi dolgozók érdekképviseletei azonban tisztában vannak azzal, hogy újabb csökkentést is hozhat a csütörtökön kezdődő csúcstalálkozó, ezért nem győzik hangsúlyozni, hogy a kiadások további mérséklése több ponton is veszélyeztetheti az Európai Unió további működését.

Egy szakszervezeti forrás a BruxInfónak egészen odáig ment, hogy „a további csökkentés azt fogja eredményezni, hogy az EU intézmények nem tudják teljesíteni az alapszerződésben foglalt kötelezettségeiket”. Szerinte egyrészt kevesebb dolgozóval képtelenség lesz elvégezni azt a folyamatosan növekvő munkaterhet, amit az egyre változó jogszabályi környezet az intézményekre ró. Emlékeztetett arra, hogy egyre mélyül az integráció, egyre több terület kerül közösségi hatáskörbe, egyre több uniós mechanizmus alakul ki, amit el kell látniuk a dolgozóknak.

Közvetlenebb „szerződésszegést” jelenthet viszont a földrajzi egyensúly megbomlása. Az EU alapszabálya előírja, hogy az európai uniós tisztviselők nemzetiség szerinti összetételének tükröznie kell az EU népességének összetételét. Az úgynevezett nemzetiségi kvótákat már így is nehéz tartani – mondta a BruxInfónak a szakszervezeti dolgozó, egy jelentősebb csökkenés után viszont ez lehetetlen lenne. Főként Nagy-Britannia és a skandináv országok állampolgárai képviseltetik magukat a lehetségesnél alacsonyabb létszámban. Magyarázata szerint a briteket általában nem érdekli az Európai Unió, a skandinávok számára pedig nem annyira vonzó az ottani átlagnál alacsonyabb uniós bérszint.

Az 5-ös fejezet kiadásainak további csökkentése (következésképpen az alacsonyabb uniós fizetések) méginkább eltántoríthatják ezen országok állampolgárait attól, hogy Brüsszelbe költözzenek, ez viszont egyes vélekedések szerint éppen a kevésbé módos, kelet-európaiak előtt nyithatja meg az utat.

Az EU-s fizetések

„A tagállamok most minket találtak meg bűnbaknak, mi vagyunk a hibásak mindenért, de főleg a gazdasági válságért, pedig a döntéseket nem mi, hanem a tagországi kormányok hozzák” – mondta a BruxInfónak egy a neve elhallgatását kérő EU-tisztviselő, aki többedmagával harcol a kiadások csökkentése ellen. Szerinte könnyű hibáztatni az uniós tisztviselőket, hiszen több tagállami kormány is azt a képet közvetíti az állampolgárok felé, hogy „azok a nagyokosok ott ülnek Brüsszelben, nem csinálnak semmit, mégis többezer eurós fizetéseket visznek haza”.

A forrás szerint látni kell, hogy az Európai Unió mintegy 50 ezer tisztviselőt foglalkoztat, kevesebbet, mint Róma, vagy Párizs városa, ezzel szemben viszont a 27 tagállam törvényeinek mintegy 80 százalékával foglalkozniuk kell. Visszatérő érv, hogy a legtöbb tagállam a GDP-je 10-11 százalékát is a közigazgatásra költi, míg az Európai Unió a megtermelt bruttó össztermékének kevesebb mint 6 százalékát fordítaná a jövőben is az EU-intézményekre.

A tisztviselők pedig statisztikákkal alátámasztva bizonygatják, hogy az uniós dolgozók fizetésének vásárlóereje 7,6 százalékkal csökkent 2004-2011 között, míg a németeké 4,5, a briteké 3,2, a franciáké 0,3 százalékkal mérséklődött, a belga és holland közszolgák fizetésének vásárlóereje pedig közel 3 százalékkal nőtt is.

A nettó bérek alakulásánál hasonló arányok figyelhetők meg: 2011-ben reálértékben nem változott az EU-tisztviselők bére, a német, a brit, a francia, a holland és a belga köztisztviselőké pedig 1,3-3,6 százalék közötti mértékben nőtt. Az uniós dolgozók rendre felemlegetik, hogy a munkaidejük az említett országok közigazgatási dolgozóiénál magasabb lesz 2014-től, a nyugdíjjárulék aránya pedig kiugróan magasabb a német, a francia, a brit és a holland hozzájárulás mértékénél.