Obama megsértette az alkotmányt?

A Fehér Ház „határozottan nem ért egyet” azzal a nemrég nyilvánosságra hozott bírósági döntéssel, miszerint Barack Obama alkotmánysértést követett el, amikor szenátusi jóváhagyás nélkül nevezett ki tisztségviselőket a munkaügyi kapcsolatokkal foglalkozó bizottság megüresedett helyeinek betöltésére.

Obama túllépte az alkotmányban megszabott hatáskörét, amikor múlt évben a szenátus szabadsága idején hajtott végre kinevezéseket – mondta ki ítéletében egy szövetségi felebbviteli bíróság a múlt héten. A bíróság döntése nagymértékben szűkítené azt a hatalmat, amelyet az Egyesült Államok elnökei több ízben használtak a történelem során: hogy kinevezéseket hajtsanak végre a szenátus ellenállása vagy tétlensége mellett.

Túllépett a hatáskörén

Az Egyesült Államok Fővárosi Kerültének Fellebbviteli Bírósága egyhangú döntéssel elutasította az Obama-adminisztráció arra vonatkozó érvelését, hogy az elnök miért nevezett ki a múlt évben három főt a munkaügyi kapcsolatokkal foglalkozó bizottság megüresedett helyeire, miközben a szenátus tagjai ünnepi szabadságukat töltötték.

David B. Sentelle főbíró élesen kritizálta a kormányzat azon értelmezését, hogy az elnök milyen esetben nevezhet ki a szenátus megkerülése nélkül akárkit. Sentelle szerint, ha helytálló lenne a fehér házi álláspont, az azt jelenthetné, hogy „az elnök akkor nevezheti ki az általa óhajtott személyeket, amikor csak akarja: hétvégén, ebédidőben és minden olyan alkalommal, amikor a szenátus ülésezik, csak az elnök éppen elégedetlen a tétlenséggel” – mondta el a főbíró. Sentelle szerint „ez nem lehet a törvény.” A Fellebbviteli Bíróság döntése ráadásul megkérdőjelez több száz olyan határozatot, amit a munkaügyekkel foglalkozó testület a múlt évben, az elnök által kinevezett tagok közreműködésével hozott.

Már szinte biztos, hogy a kérdés a Legfelsőbb Bíróság előtt köt majd ki, ami tisztázni fogja az elnök arra vonatkozó hatáskörét, hogy kinevezhet-e kormányzati tisztségviselőket és szövetségi bírákat abban az esetben, ha a szenátus egy része megpróbálja blokkolni a kinevezés sikerességét.

Tom Harkin, Iowa demokrata szenátora szerint azonban a döntés nem csak megkérdőjelezi másfél évszázad joggyakorlatát, hanem figyelmen kívül hagyja azt a tényt is, hogy az elnöknek nem volt más választása. Harkin szerint a republikánusok minden alkalmat megragadtak Obama előző elnöksége idején arra, hogy különféle ügyeskedéssel megakadályozzák a döntéshozatalt.

Korábban nem volt gond

Mindazonáltal az ilyen jellegű kinevezések igen gyakoriak voltak az amerikai történelemben. A modernkori elnökök több ízben is alkalmazták ezt a jogukat akkor, amikor erős partizánharccal találták szembe magukat, ami megnehezítette a szenátus támogatásának elnyerését.

A Fehér Ház természetesen élesen kritizálta a döntést. „Ez az ítélet ellentmond 150 év demokrata és republikánus kormányzati gyakorlatának” – mondta el Jay Carney, fehér házi sajtótitkár. „Tiszteletben tartjuk, de határozottan elutasítjuk a döntést” – tette hozzá.

Az amerikai történelem során demokrata és republikánus elnökök ilyen jellegű kinevezések százait hajtották végre, amikor a szenátus képtelen volt dönteni. A rekordot Ronald Reagan tartja 243 kinevezéssel, de Obama közvetlen elődje, George W. Bush is 105 alkalommal döntött egyedül ilyen esetekben.

Amikor Obama kinevezte a három új tagot, a testületnek mindössze két tagja volt a szükséges öt helyett, ami lehetetlenné tette a hivatalos működést. A republikánusok aggódtak, hogy Obama túlságosan is kormánybarát tagokat nevez majd ki, ezért hátráltatták a folyamatot amíg csak tudták – az elnök azonban megkerülte a republikánus obstrukciót. Obama azzal érvelt, hogy az alkotmány nem csak akkor engedélyezi az elnök egyéni kinevezéseit, ha a szenátorok „nem elérhetőek”, hogy tanácsot adjanak neki és hozzájáruljanak döntéséhez; hanem például a szenátusi ülések közti szünetekben, így a szenátorok szabadsága idején is.

Történelmi döntés

Sentelle főbíró – és a döntést meghozó háromtagú tanács két másik bírája, Henderson és Griffith – szerint az alkotmány mindössze akkor ad lehetőséget az elnöknek arra, hogy éljen ezzel a jogával, ha két szenátusi ülésszak közti időben hozza meg döntését; nem pedig akkor, amikor a szenátus éppen szabadságon van. Sentelle szerint ráadásul „nem az elnök dönti el, hogy mi minősül szünetnek”.

Sentelle és a két másik bíró most megalkotott véleményével olyan terepre tévedt, ahol eddig egyik bíróság sem járt még. Kimondták ugyanis, hogy az elnöknek megvan ugyan a jogosultsága ahhoz, hogy kinevezéseket tegyen, de erre csak egy szűken meghatározott keretben van lehetősége – ez az értelmezés pedig igencsak korlátozná az elnök jogkörét. Egy névtelenséget kérő magas rangú tisztségviselő elmondta, hogy igen valószínűtlen az, hogy a Fehér Ház arra kéri majd a fővárosi kerületi bíróságot, hogy újra foglalkozzon az üggyel. A forrás szerint talán jobb megvárni azt, hogy az Egyesült Államok többi bírósága milyen ítéleteket hoz majd a hasonló jellegű ügyekben, mielőtt a Legfelsőbb Bírósághoz fordulnának.

A republikánusok szerint ez a határozat egyfajta győzelem volt a hatalmi ágak szétválasztásának újbóli értelmezésében. „A döntés megerősítette, hogy az Alkotmány bármiféle politikai párt felett áll, függetlenül attól, hogy az Obama-adminisztráció mit gondol erről” – mondta el Utah állam egyik republikánus szenátora. A demokraták szerint azonban a döntés csak még inkább ösztönözni fogja a republikánusokat arra, hogy tovább hátráltassák Obama céljainak megvalósulását.