Belengette az EP a költségvetési vétót

Az Európai Parlament elnöke szerint egyre nagyobb az esélye annak, hogy az EP nem fogja jóváhagyni a többéves pénzügyi keretről szóló majdani tagállami megállapodást. Martin Schulz szerint a képviselők továbbra is az Európai Bizottság által javasolt számokat tekintik kiindulópontnak, ezektől viszont „egyre távolabb kerülünk”. A politikus szerint David Cameron brit kormányfő beszéde nem az EU-ról, hanem a brit belpolitikáról szólt.

Belengette a többéves pénzügyi keret vétójának lehetőségét az Európai Parlament elnöke. Martin Schulz – bár közvetlenül nem beszélt vétóról –, de azt kijelentette, hogy „minél messzebb kerülünk az Európai Bizottság számaitól, annál kisebb az esélye annak, hogy meg tudunk állapodni majd a 2014-2020 közötti költségvetésről”.

Az Európai Bizottság 2011 júniusában mutatta be az elképzeléseit arról, hogy a következő hétéves pénzügyi tervezési időszakban milyen területekre, mennyi pénzt kellene szánnia az Európai Uniónak. A hosszas és bonyolult tárgyalások végefelé a ciprusi elnökség, majd az Európai Tanács elnöke is több ponton módosította a javaslatot a tagállami preferenciák alapján, újabb és újabb vágásokat javasolva az uniós kiadásokon.

Mivel még a legutóbbi Van Rompuy javaslat kiadáscsökkentéseit is kevesellte néhány tagállam, így az állam- és kormányfők a november végi csúcstalálkozón nem jutottak megállapodásra a többéves költségvetésről. Február 7-én újra összeül az Európai Tanács abban a reményben, hogy egy új – várhatóan a kiadások további csökkentését célzó – elnöki javaslat alapján kompromisszumra juthatnak a tagállami vezetők a 2014-2020 közötti pénzügyi keret fő számairól.

Az Európai Parlament elnöke egyelőre nem látja a megállapodás körvonalait, szerinte a tagállami álláspontok ugyanolyan távol vannak egymástól, mint a tavalyi év végén. Martin Schulz szerint a Bizottság által eredetileg javasolt kiadási tételek tükrözik leginkább a valós európai problémákat és igényeket, így az EP is ezt tekinti kiindulópontnak. Megismételte, hogy az Európai Parlament csak abban az esetben fogja áldását adni a többéves költségvetésre, hogyha a tagállamok a maximálisan figyelembe veszik az EP kéréseit.

Az EP kérései ugyanakkor nem feltétlenül számszerűsíthetők. Bár, a képviselők is elfogadtak egy állásfoglalást a kívánt kiadási számokkal, de Schulz szavaiból úgy tűnt, nem feltétlenül ezekhez ragaszkodna az Európai Parlament. Sokkal inkább azokat az elveket szeretné viszontlátni Martin Schulz a majdani kompromisszumban, amiknek szerinte az EU következő hét évét jellemezniük kell az Európai Uniót. Például nem szabad az innováció és a kutatás-fejlesztés kiadásait csökkenteni, hiszen szerinte ez vezérli majd a következő esztendőkben az uniós gazdaság növekedését.

Ugyancsak bírálta, hogy a kutatási fejezet mellett az ifjúsági programok, a képzési programok és a nemzetközi együttműködési programok büdzséjét is megvágnák a tagországok, míg a legnagyobb tételekhez, a kohéziós forrásokhoz és az agrárkiadásokhoz pedig nem akarnak érdemben nyúlni.

Ugyancsak a parlamenti igények között van a büdzsé szerkezetének a megújítása is. Martin Schulz nevetségesnek nevezte, hogy az el nem költött uniós források az év végén „visszamennek” a tagállamokhoz. Átláthatóságot és rugalmasságot kért az Európai Parlament ezzel összefüggésben is.

Az elnök jelezte, hogy a kérések figyelmen kívül hagyása „növeli az esélyét annak, hogy az Európai Parlament nem lesz kompromisszumkész”.

A Lisszaboni Szerződés hatályba lépése óta az Európai Parlamentnek jóvá kell hagynia a költségvetéssel kapcsolatos tagállami döntéseket. Az EP tehát a számokon nem módosíthat, a vitában sem vehet részt közvetlenül, a végső megállapodást azonban elfogadhatja, vagy elutasíthatja, hatályba pedig csak pozitív EP-vélemény után léphet a büdzsé.

Cameron beszéde

Az Európai Parlament elnöke várja a brit miniszterelnököt az EP plenáris ülésére, hogy ott is felvázolhassa az Európai Unióval kapcsolatos jövőjét. Martin Schulz kérdésre válaszolva a magyar miniszterelnökkel példálózott. „Orbán Viktor az Európai Unió egyik legvitatottabb politikusa, és tavaly januárban el is fogadta a meghívásomat az EP strasbourgi plenáris ülésére, hogy kifejtse a terveit Magyarországgal összefüggésben” – mondta Martin Schulz, hozzátéve, hogy a beszéd nagy vitát generált Európában.

Az EP elnöke mindezt pozitív példaként hozta fel azzal összefüggésben, hogy David Cameron még csak nem is említette az Európai Parlamentet az Európai Unió jövőjével kapcsolatos víziójának ismertetésekor, és hogy a brit miniszterelnök az EU demokratikus legitimációjának növelését nem az EP-vel, hanem a tagállami parlamentek szerepének növelésével képzelné el. 

Schulz szerint Cameron beszédének semmi köze nem volt az Európai Unióhoz, az a brit belpolitikáról szólt. Veszélyesnek nevezte ugyanakkor a népszavazás gondolatát, amely önbeteljesítő jóslatként is elsülhet – fogalmazott az Európai Parlament elnöke.