Finisbe érkezett a kampány Izraelben

2013. január 22-én választások lesznek Izraelben. Előző cikkeinkben az induló pártok esélyeit latolgattuk, mai cikkünkben a kampánnyal fogunk foglalkozni. Az idei kampányban meglehetősen nagy hangsúlyt fektetnek a jobboldali pártok az izraeli palesztin kisebbség lojalitására. Az izraeli állami televíziós csatornákon múlt héten kezdték el bemutatni a pártok kampányfilmjeit, amelyek közül több is meglehetősen erősre sikeredett, ezeket fogjuk most bemutatni.

Az izraeli kampány finisbe érkezett, jövő hét kedden megnyitják az urnákat és eldől, hogy továbbra is a Benjámin Netanjahu vezette Likud Bétenu közös lista alakíthat kormányt jobboldali partnereivel, vagy hatalmas meglepetésként a baloldali pártok győzedelmeskednek a választásokon. A kampány egyik kedvelt témája lett, főképp a jobboldali pártoknál, az izraeli palesztin társadalom állam iránti lojalitása, emellett fontos napirendi pont a szegények helyzete, a zsidóság jövője, valamint az Irán elleni offenzíva. A múlt hét folyamán bemutatták az izraeli pártok kampányvideóit, amelyek közül több is meglehetősen erős lett. Az izraeli kampányszabályozás értelmében az izraeli állami televízióban minden párt az előző választáson elért eredményével arányosan sugározhat kampányfilmeket. Arról, hogy egy videó adásba mehet-e az Központi Választási Bizottság dönt. Idén több párt is úgy járt, hogy kampányának egyes elemeit a bizottság visszadobta, többek között a szélsőjobboldali Ocma le-Jiszrael (Erőt Izraelnek), akiknek plakátjaira mondott nemet a bizottság, valamint az izraeli palesztinokat képviselő Balad/Tadzsammu párt, amelynek videóját nem engedték sugározni.

A Baladnak amúgy sincs könnyű dolga. Mint a palesztin érdekeket egyik legerősebben képviselő pártot, már többször megpróbálták eltiltani a választásoktól. 2009-ben a pártot, idén a gázai török segélyhajón történő részvételéről elhíresült Hanin Zoabit igyekeztek a jobboldali parlamenti képviselők visszafordítani az indulástól, azonban sem akkor, sem most nem jártak sikerrel, mert a Legfelsőbb Bíróság mindkétszer megfellebbezte a KVB határozatait. A párt és Zoabi is tehát elindulhat a választásokon, azonban múlt héten az izraeli jobb és szélsőjobboldali politikusokból gúnyt űző választási hirdetésüket tiltotta le a bizottság. A kampányfilmben ugyanis az izraeli himnuszt, a Hatikvát, éneklik arab ritmusra a „politikusok”, ezt pedig a választási bizottság a nemzeti jelképek megsértéseként értékelte. A videó elején „Avigdor Lieberman” hallható, aki az izraeli palesztinoktól elvárt lojalitással kampányol, ezúttal az izraeli himnusz eléneklésére kötelezné az izraeli arabokat, ehhez pedig egy számukra kedveltebb dallamot ajánl.

Egy másik videó az izraeli szélsőjobboldalról érkezett, az idén alakított Ocma le-Jiszraeltől, amely egyik fő kampánytémája az izraeli palesztinok helyzete, a tőlük az állam által elvárt kötelességek. A párt fő szlogenje a „nincsenek jogok, kötelességek nélkül”, amellyel utalnak az izraeli palesztinok Izrael felé érzett lojalitásának hiányára, valamint a társadalmi feszültséget is igyekeznek kiélezni azzal, hogy a szegényebb palesztin városok-falvak által befizetett adó kis mennyiségére is utalnak. Kampányvideóikat több baloldali újság is rasszistának bélyegezte. A televízióban sugárzott kampányfilmjükben a párt két vezetője, a szélsőjobboldali Arje Eldad és a kahanista Mikhael Ben-Ari arabul hívják fel a figyelmet arra, hogy nincsenek jogok kötelességek nélkül. A kisfilm elején héberül látható kérdések az izraeli palesztinok adózásáról kérdeznek (Mennyi helyi adót fizettek? Szakhninban (palesztin város) nem mindenki tudja, hogy mi az a helyi adó.), a szlogenek után a két képviselő findzsánból kitöltött arab kávé mellett társalog arabul. A kampányfilm erősen rímel Avigdor Lieberman 2009-es filmjére, melynek szlogenje a „nincs állampolgárság lojalitás nélkül” mellett „Csak Lieberman ért arabul” volt.

A mostani választási kampányban a szefárd SaSz párt is meglehetősen erős videóval rukkolt elő, melynek betiltását is kérte több képviselő. A vallásos érdekeket és a zsidó hagyományt szem előtt tartó párt a vegyes házasságokat, az orosz bevándorlókat és a Jiszrael Bétenu szintén orosz származású szavazóit vette célba idei filmjével. A videón egy orosz nővel házasodik össze egy arab zsidó férfi, aki meglepődik azon, hogy arája most kapja meg a betéréséről szóló határozatot. A SaSz ezzel a videóval azokért a szefárd szavazókért versenyzik, akik a Likud régi tradicionális szefárd bázisát adták, azonban most, hogy a Likud és a Jiszrael Bétenu közös listát indít, elfordulnának a párttól a Jiszrael Bétenu szekuláris orosz szavazói miatt.

Mint látható meglehetősen erős videók születtek az idei izraeli kampányban, melyek közül a fentebb bemutatottak nagy hangsúlyt fektetnek az izraeli társadalom etnikai törésvonalaira . A következő négy napban a harc főképp a jobboldalon, illetve az arab szavazók aktivizálásért fog zajlani, mivel ezekben a szektorokban még nem tűnik lefutottnak a választások kimenetele. A Likud és a Jiszrael Bétenu számításai úgy tűnik nem jönnek be és a 40 fölötti képviselő hely helyett jó eséllyel 33-35 mandátumot szerezhetnek jövő kedden. Ezzel szemben jelentősen megerősödött a Naftali Benet vezette szélsőjobboldali Bajt Jehudi, amely 14 hellyel számolhat a törvényhozásban. A jobboldalnak egyelőre úgy néz ki, semmiképp sem kell félnie, stabil többséget szerezhet a Knesszetben, mindössze összetétele fog megváltozni, a képviselők jelentős része az eddigiekhez képest radikálisabb pártokból fog érkezni. Egyrészt a Likud Bétenu listáján is megnőtt a szélsőségesebb jelöltek száma, másrészt látható, hogy a négy évvel ezelőttihez képest megnégyszerezheti képviselőinek számát a radikális Bajt Jehudi (Zsidó Otthon). A kérdés, hogy mindez, hogy fogja befolyásolni az ország bel- és külpolitikáját, mire számíthat a perzsa állam, van-e félnivalójuk a palesztinoknak.

Végh Roland

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »