Közös listát indít a Likud és a Jiszrael Bétenu

Miután október 15-én az izraeli törvényhozás feloszlattam magát, jövő év január 22-re kitűzte az előrehozott választások időpontját. A döntés után elkezdődött a politikai pártok helyezkedése jobb- és baloldalon egyaránt. Az elmúlt hét legnagyobb szenzációja, hogy közös listát indít a két legerősebb jobboldali párt a Likud és a Jiszrael Bétenu.

Két hét sem telt el az izraeli választási kampányból, de minden hétre jutott egy-egy olyan bejelentés, amelyek jelentősen megváltoztatták a politikai erőviszonyokat. Október 25-én csütörtökön Avigdor Lieberman a Jiszrael Bétenu vezetője, jelenlegi külügyminiszter és Benjamin Netanjahu, a Likud vezetője, jelenlegi miniszterelnök bejelentették, hogy a két párt a választáson közös listán indul. A bejelentés után elindultak a találgatások azzal kapcsolatban, hogy milyen következményei lehetnek a választási eredményekre a közös listának, illetve, hogy a választások után miképpen fogják megosztani egymás között a pozíciókat a pártok abban az esetben, ha a jobboldal győz januárban. A közös lista létrehozását egyes izraeli elemzők “politikai földcsuszamlásnak” titulálták.

A választási szövetség ötletét Lieberman konzervatív politikai tanácsadójához Arthur Finkelsteinhez kötik a különböző források, akinek az óriás párt létrehozásával a célja, hogy jelentéktelenné tegyék Ehud Olmert esetleges visszatérését a politikába. Ehud Olmert, volt miniszterelnök aktivizálódásáról hosszabb ideje beszélnek, többen azt remélik, hogy ha Olmert az élére állna egy az izraeli centrumból és baloldalból álló egységnek, akkor megnyerhető lenne a választás Netanjahuval szemben. A különböző számítások szerint egy Olmert és Livni által vezetett Kadima 20-22 helyet is nyerhetne a 120 fős Knesszetben, míg a jelenlegi Mofaz-vezetéssel a közvélemény kutatások szerint maximum 10 helyhez juthatna a centrista párt. Az izraeli Maariv forrásai szerint, ha bejönnek a republikánus spin doctor számításai, akkor 48 helyet is szerezhet a két párt az izraeli törvényhozásban az eddigi 42-vel szemben. A bejelentés utáni első közvélemény kutatások egyelőre nem igazolják a várakozásokat, a Midgam eredményei szerint a két pártnak 35 helyen kéne osztozkodnia, a jobboldali blokk pedig háromfős többséggel kormányozhatna, a Panel Politics 42 helyet jósol a válaszok alapján a Likud-Bétenunak és ebben az esetben komoly problémát jelentene a kormányalakítás mivel 60-60 képviselői hely jutna a jobboldalnak és a balközép blokknak.

A két párt közös listájáról nem mindenkinek van pozitív véleménye, mind a jobb-, mind a baloldalról többen kritizálták a Likud-Bétenu lista létrejöttét. A Likud több tagja is úgy nyilatkozott névtelenül izraeli lapoknak, hogy félnek attól, hogy Lieberman hosszú távú célja, hogy lenyomja a Likudot és átvegye a miniszterelnöki széket. Nahum Barnea a Jediot Ahronot publicistája szerint is a kérdés az, hogy “ki nyel el kicsodát?” Véleménye szerint idővel Lieberman fog dominálni, aki az erősebb, hataloméhesebb és veszélyesebb tagja a szövetségnek, akinek nem Herzl, hanem Putyin a példaképe, ideológiája pedig az orosz fasizmus. Több elemző is kihangsúlyozta, hogy Lieberman sosem rejtette véka alá azt a célját, hogy egyszer izraeli miniszterelnök lehessen, s míg erre egy orosz etnikai párt élén nincs esélye, addig Netanjahu hátán beveheti a miniszterelnöki irodát. A Times of Israel újásgírója David Horowitz szerint, amíg Lieberman részéről érthető a közös lista támogatása, addig Netanjahu szemszögéből láthatatlan a szövetség politikai haszna, a lehetséges veszteségek annál szembetűnőbbek. A Likud azzal, hogy szövetségre lépett a Jiszrael Bétenuval elidegenítheti magától tradicionális szavazóbázisának jelentős részét, a moderáltabb jobboldaliakat, az ortodox szavazókat, akik számára Lieberman és a szekuláris oroszok vállalhatatlanok és a szefárd/mizrahi választókat, akik számára szintén a Jiszrael Bétenu etniaki jellege okoz problémát.

A baloldali kritikusok is Lieberman radikalizmusától féltik az országot, akik szerint ezzel a lépéssel Izrael még jobban eltávolodik a Nyugattól, a döntés csak legitimálja Lieberman szélsőségesebbnél szélsőségesebb kijelentéseit, idővel pedig a radikális politikus át fogja venni a hatalmat Netanjahutól. A két párt szavazótábora felemásan fogadta a döntést, az izraeli 10-es csatorna közvélemény-kutatása szerint, a Likud szavazóinak 26 százaléka ellenzi a döntést és a válaszadók mindössze 58 százaléka szavazna a listára, míg a Jiszrael Bétenu szavazói közül 32 százalék sosem szavazna egy ilyen szövetségre, 35 százalék pedig ellenzi annak létrejöttét. A válaszokból is látszik, hogy nem biztos, hogy a két párt szövetsége esetén a szavazók száma is összeadódik.

A bejelentés másnapján Avigdor Lieberman sajtótájékoztatót tartott, ahol egyrészt cáfolta azokat az információkat, miszerint a ciklus második felében váltaná Netanjahut a miniszterelnöki székben, másrészt azzal érvelt a közös lista mellett, hogy az ország stabilitásának érdekében szükséges csökkenteni a pártok számát a Knesszetben. A pártelnök ekképp nyilatkozott: “A politikai realitás részévé kell tennünk a nagy pártokat. Nem szeretnénk, hogy ugyanaz a helyzet alakuljon ki, mint az Egyesült Államokban, ahol csak két nagy párt van, de úgy kell igyekeznünk, hogy kialakuljon egy négy-öt pártos Knesszet. Garantálnunk kell a kormányzati stabilitást. Mindenkit felkérek a poltikai arénából, hogy tegyen meg minden tőle telhetőt, akár a törvényhozáson keresztül is, hogy segítsen megvalósítani, hogy négy-öt stabil párt legyen a kérészéletű pártok helyett, akik felemelkednek, aztán elbuknak. Ennek a jelenségnek véget kell vetnünk.”

Az izraeli választási rendszernek nagy előnye és egyben hátránya is, hogy rendkívül magas a parlamenti képviselettel rendelkező pártok száma, ami a különböző érdekek megjelenítése szempontjából pozitív, azonban nem véletlen, hogy eddig nem sok kormány engedhette meg magának azt a luxust, hogy kitöltse ciklusát. A jelenlegi kormányválságnak is az egyik fő oka az volt, hogy nem sikerült a kisebb vallásos és radikális pártokkal megegyezni sem a költségvetésről, sem az ultra-ortodoxok besorozhatóságának kérdésében. A szövetség létrehozásától azt remélik Liebermanék, hogy egy számukra sikeres választás esetén, 50 mandátummal a hátuk mögött nem fog problémát okozni sem a koalíciós partnerrel való megegyezés, sem később a koalíció egyben tartása a pártok kisebb száma miatt. A másik várható reakció a jelenlegi ellenzék részéről az lehet, hogy ők is választási szövetséget hoznak létre és ezzel valóban lecsökkenhet a pártok száma az izraeli törvényhozásban.

A választásokig még mindig majdnem három hónap van hátra, de az izraeli politikai élet állóvizét máris felkavarta a Netanjahu-Lieberman páros. A centrum és a baloldal reakciója még várat magára, azonban többen úgy gondolják, hogy válaszul ott is bejelentenek egy szövetséget Ehud Olmert, Cipi Livni és a nagy reménység, a magyar származású Jair Lapid vezetésével. Azt pedig, hogy mennyire lesz sikeres Liebermanék terve, vajon tényleg sikerül jelentősen megnövelniük mandátumaik számát és egy akolba terelni a jobboldali választókat január 23-án fogjuk csak megtudni.

Végh Roland

Felkapott hírek

Friss hírek

Trump ügyvédje ellen vallott az USA uniós nagykövete

Donald Trump amerikai elnök személyes ügyvédje, Rudy Giuliani kifejezetten azt kérte, hogy a katonai segély fejében Kijev indítson vizsgálatot Joe Biden volt alelnök és a demokraták jelenlegi elnökjelölt-aspiránsa és fia, Hunter Biden ellen - jelentette ki Gordon Sondland, az USA Európai Unióhoz delegált nagykövete szerdán a képviselőházi meghallgatásán.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás