Nem bírják az ukrán fagyokat a dél-koreai csúcsvonatok

Az idén megrendezett Euro 2012-re készülve Ukrajna nagysebességű csúcsvonatokat rendelt a dél-koreai Hyundai-tól, amelyeket 2012 tavaszán állított hadrendbe. Az azóta eltelt hónapokban azonban gyakorlatilag nem volt olyan ember Ukrajnában, aki ne szidta volna Hyundai csúcsvonatait – állandóan késtek, gyakran meghibásodtak, kényelmetleneknek találták őket, ráadásul a jegy ára több mint a duplája volt a normál jegy árának. De a legnagyobb megpróbáltatás a dél-koreai vállalat számára télen jött: a vonatok teljes mértékben alkalmatlanoknak bizonyultak az ukrán időjárási viszonyokra, és a téli fagyok eljöttével használhatatlanokká váltak.

A foci EB-re Ukrajna minden téren nagy erőkkel készült, és a legjobb arcát szerette volna megmutatni a világnak. Az egyik legfontosabb problémának az infrastruktúra rossz állapota bizonyult, és az Euro 2012-re szánt pénz nagy része éppen erre ment el: új autópályákat építettek, fejlesztették a repülőtereket és a vasutakat.

A vasúti közlekedés fejlesztéséért több nagyvállalat szállt harcba: ajánlatokat tettek az ukrán kormánynak a német Siemens, a dél-koreai Hyundai, a cseh Skoda, az ukrán Krjukovszkij vasútépítési vállalat és a francia Alstom is – ez utóbbi például egy speciálisan a szélsőséges időjárási viszonyokra fejlesztett Pendolino vonatot ajánlott, amely jelenleg a Szentpétervár – Helsinki vonalon is közlekedik.

A Borisz Kolesznyikov által vezetett Közlekedési Minisztérium az ajánlatok közül éppen a dél-koreai Hyundai tetszett meg a legjobban (valószínűleg az ár, a gyorsaság és legfőképpen a legyártási határidők miatt), és az alku megkötése után szállítóhajókon érkeztek az Odesszai fekete-tengeri kikötőbe a Hyundai Rotem HRCS2 modell jelzésű vonatai. Ez azt jelentette, hogy a Hyundai a szerződés aláírása után mindössze 13 hónap alatt fejlesztette ki és gyártotta le az Ukrajnának szánt vonatait. Az ország összesen 10 ilyen szerelvényt rendelt 307 millió dollár értékben, és közvetlenül a nagy futball esemény előtt, 2012 júniusában indultak az első járatok.

Az eredeti tervek szerint a Hyundai csúcsvonatai 160 km per órás sebességgel közlekedtek volna, azonban hamar kiderült, hogy az ukrán vasutakon ez nem valósítható meg, és még annak ellenére is, hogy a vasúti infrastruktúra fejlesztésére pont emiatt 6 milliárd hrivnyát (közel 166 milliárd forintot) költöttek a vasúti közlekedés végül 106 km per órás átlagsebességgel indult. A szerelvényeket a Kijev – Harkov, Kijev – Lvov, Kijev – Donyeck és Kijev – Dnyepropetrovszk vonalakra állították. A Hyundai vonatai így a távolságot Kijev és Harkov között (489 km) 4 óra 25 perc alatt teszik meg, Kijev és Lvov között (575 km) 4 óra 55 perc alatt, Kijev és Donyeck között (747 km) 6 óra 30 perc alatt, illetve Kijev – Dnyepropetrovszk között (537 km) 5 óra 14 perc alatt.

Azonban a közlekedési idő rövidülésével drasztikusan megnőttek a jegyek árai is: több mint a duplájával. Így például a legrövidebb távolságot megtevő Kijev – Harkov vonat hétköznaponkénti ára egy irányba a 2. osztályban 275 hrivnya – kb. 7500 Ft, ami az amúgy olcsó ukrán közlekedési viszonyok között igen borsos árnak számít. Ennek ellenére persze minden viszonylagos: egy hasonló kategóriájú InterCity jegy Magyarországon száz kilométerre közel 2000 forintba kerül, Franciaországban 13,1 euró – 3800 forint; Olaszországban 14,9 euro – 4370 Ft, miközben Ukrajnában 100 kilométeres útért 1500 forintnak megfelelő összeget fizetnek az utasok.

Nem meglepő tehát, hogy az előzetes információk és a vonatok drágasága miatt igen nagy volt az elvárás a Hyndai vonatai felé, és a döntést meghozó Kolesznyikovot már akkor sok kritika érte. A vonatok elindítása után azonban a vonatok napi témává váltak az ukrán sajtóban. A drágaság miatt a kocsikat nem tudták megtölteni, azok már az elejétől kezdve gyakran meghibásodtak, sokat késtek és az utasok szerint nem voltak elég kényelmesek.

Az igazi bajok azonban télen jöttek elő: sorba kezdték felmondani a szolgálatot az országban közlekedő Hyundai vonatai. Különböző, időjárással kapcsolatos probléma miatt a vonatok vagy el sem tudtak indulni az állomásról – vagy még rosszabb esetben órákig valahol az ukrán vidék közepén ragadtak, áram nélkül, és a beszámolók szerint az utastérben a hőmérséklet 0 fok alá ment, tehát a várakozó utasok még fagyoskodtak is. Az ukrán vasúttársaság persze semmiféle kompenzációt nem vállalat ezekre az esetekre. A rekordot egyébként december 14-én sikerült megdönteni: akkor a tízből egyszerre négy szerelvény mondta a fel a szolgálatot országszerte.

A botrányok igen termékeny táptalajt adtak a kormányellenes kampányhoz, a kommunista párt például vissza szerette volna küldeni őket egyenesen Dél-Koreába. A Hyundai-jal kötött szerződés valószínűleg a Borisz Kolesznyikov politikai karrierjére is keresztet tett: a decemberben megalakuló új ukrán kormányban már nem kapott helyet, az új Közlekedésügyi Miniszter az Ukrán Vasutak vezetője, Vlagyimir Kozak lett.

A lerobbanó és sokat késő Hyundai vonatok az ukrán bloggereket is megihlették, akik számos mémmel készültek.

Nem hagyhatta tétlenül a vonatok helyzetét az ukrán női aktivista szervezet, a FEMEN sem: a lányok december 24-én hétfőn a kijevi főpályaudvaron kezdtek félmeztelen akcióba, és „Törj össze teljesen” felirattal a Hyundai mozdonyán pózoltak a kamerák előtt.

Végül a Hyundai vezetősége is reagált a problémákra – egy levelet küldtek az ukrán minisztériumba, amelyben elnézést kértek az utasoknak okozott kellemetlenségekért. „Ez az első telünk Ukrajnában, amely megmutatja a korrigálnivalókat (a gyenge oldalainkat). Bármilyen típusú tömegközlekedési eszköz meghibásodik a télen.” – idézte a Hyundai vállalat levelét a Lenta.ru orosz lap.

Utólag persze késő bánkódni a vonatok miatt, de el lehet gondolkodni azon, hogy mi lett volna, ha ukrán gyártmányú szerelvényeket rendel a Közlekedésügyi Minisztérium. A Krjukovszki Vasútépítési Vállalat saját fejlesztésű vonata 200 km per órás sebesség elérésére képes, és fele annyiba került volna, mint a dél-koreai versenytársa: 15 millió dollárba szerelvényenként. Mindemellett egy ilyen vonat vásárlásával a hazai ipart és hazai munkahelyteremtést segítették volna, és valószínűleg a téli időszak sem okozott volna komoly problémákat.

Anton Bendarzsevszkij

Friss hírek

A világszerte népszerű lager Olaszországból (x)

Olaszország hazai gyártású sörei közül az egyik legismertebb a Peroni, amely szerte a világon kedvelt márka. A Forma-1 futamok iránt rajongók is ismerhetik, ugyanis az Aston Martin egyik fő támogatója. A cikkben annak járunk utána, hogy mit érdemes tudni erről a sörről.

Read More »