Emelkedik az EU-dolgozók bére

Az uniós kiadások csökkentésének általános igényéhez képest emelkedik jövőre az EU-tisztviselők fizetése. Ennek oka, hogy a tagállamok és az Európai Parlament nem tudott megállapodni az új személyügyi rendeletről, így viszont január elsejétől megszűnik az uniós tisztviselők bérét terhelő szolidaritási különadó.

Nem jutottak megállapodásra az uniós intézmények az EU-dolgozók foglalkoztatásának szabályait rögzítő személyügyi rendelet reformjáról, így a korábbi rendelkezéseknek megfelelően év végén megszűnik az uniós tisztviselők bérére rakódó 5,5 százalékos szolidaritási különadó. Mindez így nettó béremelkedést fog eredményezni az EU-dolgozók többségénél – hívta fel a figyelmet közleményében az Európai Parlament, amely a tárgyalások megrekedésének a tényét is megállapította. Noha az évből még szűk két hét hátravan, de az uniós döntéshozatali procedúra és a karácsonyi szünet miatt egyértelművé vált, hogy az év végéig nem lehet tető alá hozni a megállapodást.

Az Európai Bizottság és az Európai Parlament már hetek óta sürgeti a tagállamokat tömörítő Tanácsot, hogy egyáltalán vegye napirendre a személyügyi rendelet kérdését. Együttdöntési eljárásról lévén szó, szükség lenne ugyanis arra, hogy a Tanács úgynevezett általános megközelítést érjen el a jogszabályról, ez alapján pedig megkezdődhetnének az informális egyeztetések a tagállamok és az Európai Parlament között. Az EP már áprilisban kialakította az elsőkörös álláspontját, azóta vár gyakorlatilag a tagállamokra.

A 2004-es személyügyi reform egyik kitétele volt az, hogy az 1973-as olajválság után bevezetett, és azóta létező (idén 5,5 százalékos) szolidaritási adó 2012. december 31-én szűnjön meg. Az Európai Bizottság 2011 novemberében mutatta be a 2004-es reform óta szükségesnek vélt rendeletjavaslatát (lásd később!), amely egyebek mellett megváltoztatná a 2004-es szándékot, és érvényben hagyná, sőt, 2013. január elsejétől 6 százalékra emelné a szolidaritási különadó szintjét. Bizottsági érvelés szerint a válság és a tagállami megszorítások idején szükség van arra, hogy ily módon az uniós tisztviselők is továbbra is hozzájáruljanak a terhek elosztásához.

Mivel azonban a Bizottság javaslatát a tagállamok még csak napirendre sem vették, nem lesz megállapodás az év végéig a reformról. Ez pedig az uniós intézmények akaratával ellentétben automatikusan eredményezni fogja a szolidaritási adó megszüntetését, így a nettó béremelkedést.

A javaslat

Az Európai Bizottság 2011-ben javaslatot tett arra, hogy a következő hétéves pénzügyi időszakban egymilliárd euróval csökkenteni az uniós intézmények működési költségeit; 5 százalékkal csökkenti a tisztviselők számát (a folyamatosan nyugdíjba menők nem automatikus pótlásával); 36,5-ről 38 órára emeli a heti munkaidőt; és 63-ról 65-re emeli a nyugdíjkorhatárt. A javaslat része a szolidaritási adó 5,5-ről 6%-ra emelése és a bérszámítási módszer helybenhagyása is. Utóbbi ugyanis szintén megszűnik az év végén.

A BruxInfo tanácsi forrásoktól úgy értesült, hogy a tagállamok azért nem vitatták még meg a személyügyi rendelet módosítására irányuló javaslatot, mert nem látják értelmét a szabályokat megváltoztatni azelőtt, hogy világossá válna, hogy mekkorák lesznek az uniós kiadások 2014-2020 között, másszóval mennyi pénz lesz a szabályok végrehajtására. Források szerint „a költségvetési plafon nagyban befolyásolja a tartalmat”.

A többéves pénzügyi keretről szóló alku valóban komolyan érintheti az uniós intézmények kiadásairól szóló 5-ös fejezet számait. Bár az Európai Tanács elnöke a november végi költségvetési csúcstalálkozón nem tett javaslatot az 5-ös fejezet kiadásainak további csökkentésére (a ciprusi elnökség utolsó javaslatához képest, amely 500 millióval már megvágta volna a kiadási maximumot), de értesülések szerint ez a fejezet lehet a következő áldozata a büdzsévitának, amelyben egyre inkább eluralkodik az a hangulat, amely szerint az uniós intézmények túl drágák.

Források felhívták a figyelmet arra, hogy míg például a regionális politika költségvetésének esetleges csökkentése nem veszélyezteti az abban megvalósuló összes projektet, hiszen „sok van belőlük”, addig az 5-ös fejezet kiadásainak csökkentése alapjaiban határozhatja meg az intézményrendszer működésének lényegét. Ezzel érvel a Tanács amellett, hogy amíg nincs meg a végleges szám 2020-ig, nincs értelme beszélni nyugdíjkorhatárakról, fizetési számításokról és adószintekről.

Az Európai Bizottság ennek kivédésére azt kérte a Tanácstól, hogy – ha a reform egészéről nem is hajlandó egyelőre tárgyalni, de – legalább a fizetés kiszámításának módját és a szolidaritási adót hosszabbítsa meg egy szimpla jogszabály-módosítással. Ez ügyben viszont nem értettek egyet a tagállamok, márpedig az ilyen jellegű kérdésekben egyhangú döntésre van szükség.

Az Európai Tanács 2013 elején tart újabb költségvetési csúcstalálkozót, a Tanács nyilatkozatai szerint vélhetőleg csak ez után rendeződhet a személyügyi rendelet kérdése.