Digitalizálták Bolyai János életművét

Bolyai János tudományos kéziratainak a digitalizált változatát adta át az Erdélyi Magyar Műszaki és Tudományos Társaság marosvásárhelyi fiókszervezete a híres matematikusról elnevezett múzeumrészlegnek. A több mint egy évtizedig tartó munkán egy tízfős, Csegzi Magdolna által irányított csapat dolgozott.

A 12 ezer oldalas hagyaték feldolgozása a hétvégére, Bolyai János 210. születésnapjára készült el – írja a Krónika. Mostantól bárki számára elérhető Bolyai János műve, aki a Teleki Téka honlapján regisztrál” – mondta Lázok Klára múzeumvezető.

Bolyai János tudományos munkássága ezennel egy újabb, harmadik példányban is bekerült a múzeumba. Az eredeti kézirat rendszerezését 1952–54 között Benkő Samu végezte Kolozsváron. A ’90-es fordulat után a Magyar Tudományos Akadémia készített egy fénymásolatot, mostantól viszont a világ bármely táján bekapcsolt számítógépről megtekinthető és tanulmányozható. Arra a kérdésre, hogy mennyire olvasható és érthető, Weszely Tibor Bolyai-kutató elmondta: a kézirat kibogozására nemcsak matematikai ismeretekre van szükség, kell tudni „bolyaiul” is. A tudós egy eredeti gyorsírási módszert fejlesztett ki, melyben szláv nyelvekből átvett betűket is kevert. Kéziratának bizonyos részei azért is nehezen olvashatók, mert – papírhiány miatt – Bolyai János arra írt, ami kezébe került: csomagolópapír vagy akár színházjegy.

Bolyai János születési évfordulójáról Kolozsváron is megemlékeztek a hétvégén, ahol bemutatták Oláh-Gál Róbert Bolyai-breviárium című könyvét. Semmilyen matematikai előképzés nem kell hozzá, mindenki olvashatja, és a két Bolyait emberként ismerheti meg – méltatta Szenkovits Ferenc, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Matematikai és Informatikai Intézetének igazgatója a kötetet a szombat esti bemutatón. A Sapientia EMTE Scientia Kiadója által megjelentetett kötet korabeli dokumentumokat és a szerző saját korábbi publikációit tartalmazza, emberi szempontból mutatja meg a magyar tudományosság két óriásszemélyiségét. Szerkezetét tekintve a könyv három nagyobb részből áll.

Az elsőben Bolyai János képzeletbeli számvetését írja le egyes szám első személyben a szerző, a második Bolyai Farkas életképeit tartalmazza, míg a harmadikban a Bolyai Jánossal kapcsolatos dokumentumokat mutatja be. Oláh-Gál Róbert elmondta, nemcsak matematikusoknak írta a könyvét, ez például a Bolyai családnak az illető kor történéseihez és más családokhoz, történelmi személyiségekhez való viszonyát is tárgyalja. Megtudhatjuk: Bolyai Farkas szemtanúja volt a magyarellenes Horea-féle felkelésnek, így nem véletlen, hogy később úgy gondolta, oda kell figyelni a románokra, meg kell hallgatni a gondjaikat, hogy a hasonló mészárlások ne ismétlődjenek meg.

A szerző ugyanakkor a Bolyaiknak a Kemény családhoz fűződő viszonyát is bemutatja, Bolyai Farkas utolsó leveleit és egy sor művelődéstörténeti kuriózumot. Rávilágít arra is, hogy Bolyai János nemcsak matematikus, hanem nyelvész és hegedűművész is, azaz igazi polihisztor volt.

Kitekintő / Krónika.ro

Felkapott hírek

Friss hírek