Civil védelem a nemzeti jelképeknek Háromszéken

A nyelvhasználatról és a nemzeti jelképek védelméről fogadott el nyilatkozatot a Civilek Háromszékért Szövetség (CIVEK) közgyűlése. A CIVEK Kovászna megye egész területéről 39 aktív civil tagszervezetet foglal magában, melyek az oktatás, kultúra, sport, ifjúság, gazdaság, környezetvédelem és szociális tevékenységek területén működnek.

A nyilatkozatban az aláírók megfogalmazzák, hogy a civil érdekképviselet mellett minden esetben hallatják hangjukat, ha az alapvető emberi jogok, a közösségi érdekek, és azon belül a nemzeti érdekek sérülnek. Ugyanakkor az Európai Regionális Nyelvek Chartájára hivatkozva elutasítanak minden olyan hivatalos magatartást, amely támadja egy nemzeti közösség jogát a kultúrájához, hagyományai ápolásához, beleértve a nyelvhasználatot és a nemzeti szimbólumok használatát  – írja a kolozsvári Krónika.

A nyilatkozatban a háromszéki civil szervezetek azt is leszögezik, hogy nem könnyű egy olyan országban küzdeni a nemzeti jogokért, amely hivatalosan egységes nemzetállamnak kiáltja ki magát. Ugyanakkor azt is leszögezik, hogy harcolni kell ez ellen, mert a nemzetállamiság eszméje túlhaladott, és mert a székely nemzeti közösség nem bevándorló, hanem őslakos a Kárpát-medencében. A nyilatkozatban arra is emlékeztetnek, hogy a középkori magyar kormányzat alatt az 1574-es tordai országgyűlés döntésének értelmében Gyulafehérváron ortodox püspökség működhetett, ehhez képest pedig 2012-ben a demokratikus román kormányzat alatt Sepsiszentgyörgyön nem lehet utcát elnevezni Petőfi Sándorról, és a székely nemzeti jelképek használatáért is perelni kell.

„Kétségtelen, hogy a modernkori román politika óriási visszalépés az előző történelmi korok gyakorlatához képest és azt sejteti, hogy az erdélyi magyarság beolvasztása továbbra is politikai cél” – szögezi le a CIVEK nyilatkozata hangsúlyozva, hogy rajtuk, erdélyi magyarokon múlik, mennyit  élnek meg jogaikból és milyen minőségben.