Már folynak az EU-CELAC csúcs előkészületei

Két év után jövő január végén találkoznak újra a latin-amerikai és európai uniós vezetők. Latin-Amerika és a Karib-térség mostanra új egységbe szerveződve látja el a házigazda szerepét Santiago de Chilében. A stratégiai partnerség keretében a politikai párbeszéd felől mostanra a gazdaságfejlesztés és a beruházások irányába tolódik az együttműködés.

Az Európai Uniónak a latin-amerikai térség egészével fenntartott kapcsolatai főként a globális kérdésekre – mint például a demokrácia és emberi jogok előmozdítása, a szegénység elleni küzdelem, környezetvédelem – és a politikai párbeszédre épülnek, s fő céljuk a stratégiai partnerség elősegítése.

Ennek egyik formája az 1999 óta – általában kétévente – megrendezésre kerülő EU-Latin-Amerika-Karib-térség („EU-LAC summit”) csúcstalálkozó. Az EU, Latin-Amerika és a Karib-térség állam-, illetve kormányfői legutóbb 2010-ben Madridban üléseztek, amelynek eredményeként létrejött a 2010-2012 közötti madridi cselekvési terv. Ebben meghatározták azokat az eszközöket és tevékenységeket, amelyektől konkrét eredményeket várnak olyan területeken, mint például a tudomány, a kutatás, az innováció és a technológia; a fenntartható fejlődés; a regionális integráció és a kölcsönös egymáshoz kapcsolódás; a migráció; az oktatás és a foglalkoztatás; valamint a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelem.

A következő csúcsra 2013 januárjában kerül sor Chilében, de a latin-amerikai oldalon már új szervezet áll majd, ugyanis 2011 decemberében megalakult a 33 országot tömörítő CELAC (Latin-amerikai és Karibi Államok Közössége), így Chilében lesz az első EU-CELAC csúcs, amelyet számos, tematikus rendezvény (például a Business Summit) kísér.

A társrendezvények már 2012 szeptemberétől megrendezésre kerülnek, eddig nyolc tematikus ülésre került sor az alábbi témákban:

(1)Civil társadalom: nem-kormányzati szervezetek szerepe és javaslatai a globális válságot érintően, nemzetközi pénzügyi rendszer reformja, demokrácia és emberi jogok elősegítése, beruházások és fejlesztések

(2)Társadalmi kohézió: gazdaságfejlesztés, foglalkoztatottság és szociális kohézió összefüggései, fiatalok munkanélkülisége, befektetések szerepe a fejlesztésekben

(3)Média: a két régió egymással való kölcsönös megismertetése

(4)Szakszervezetek tapasztalatcseréje

(5)Beruházások, vállalkozások és innováció elősegítése a fenntartható fejlődés érdekében: vállalatok társadalmi felelősségvállalása, kkv-k támogatása, innováció és technológia-transzfer, beruházások a zöld gazdaságba, az ICT-szektorba, jogi-szabályozási keretek megalkotásának igénye, stb.