Harc a szekularizált államért Lengyelországban

Újra fellángolhatnak az állami iskolákban való hittanoktatással kapcsolatos viták, miután a varsói Szejm liberális képviselői a katolikus egyház állami szerepvállalását visszaszorítani kívánó törvényjavaslatot nyújtottak be.

Az állam feladata-e a nem egyházi kézben lévő elemi és középiskolákban való hittanoktatás finanszírozása? Ezt a kérdést tette fel előző héten a Janusz Palikot volt kormánypárti képviselő által fémjelzett Palikot Mozgalma (RP) parlamenti frakciójához tartozó Roman Kotliński és Armand Ryfiński. A képviselők sajtótájékoztatóján elhangzottak szerint a fenti kérdésre egyértelműen nemnek kell lennie a válasznak.

A tavalyi őszi törvényhozási választásokon nagy meglepetésre 10%-os eredményt elérő RP már korábban is többször került szembe a Lengyelországban hagyományosan erős katolikus egyházzal. A jelek szerint választási ígéreteihez híven, a harcosan egyházellenes – többek között az azonos neműek házasságát is engedélyezni kívánó – RP komoly támadásokat kíván indítani az egyház állami szerepvállalása ellen, hiszen a nyilatkozatok értelmében a Kotliński és Ryfiński által bejelentett új törvény csak az első lépését alkotja a RP, új, „szekuláris állam” elnevezésű törvénycsomagjának. Az RP képviselői szerint elfogadhatatlan, hogy a állami fenntartású iskolákban dolgozó több mint 20 ezer pap és hittantanár fizetését az adófizetők kénytelenek fizetni.

Ahogy Kotliński a sajtótájékoztatón elmondta: az állam az adóbevételekből mintegy 1.3 milliárd złotyt fordít a rendszer fenntartására, ezáltal pozitívan diszkriminálva a katolikus diákokat a más vallású, illetve ateista tanulókkal szemben. Az RP törvényjavaslata szerint a jövőben a hittanoktatás finanszírozását a katolikus egyháznak, az órákra járó gyerekek szüleinek, a már felnőtt kort betöltött tanulóknak, valamint különböző társadalmi szervezeteknek kéne fedezniük.

A PR törvényjavaslata mindenesetre nehéz helyzetbe hozhatja Donald Tusk kormányfőt és a jelenlegi kormány koalíciót. Palikoték ugyanis egy éve pont a hatalmon lévő Polgári Platformtól (PO) eltávolodó nagyvárosi fiatalok voksaival tudtak a Szejmbe bekerülni. A törvénycsomag megvitatásakor a PO tehát könnyen az ellenzéki pártok kereszttüzébe kerülhet. Hiszen a liberális RP és a baloldali SLD valószínűleg az egyház állami szerepének a további csökkentése, míg a konzervatív és egyházpárti Jog és Igazságosság (PiS) a status quo minden áron való fenntartása mellett fog kardoskodni.

Emellett kérdéses a kormány koalíció kisebbik tagját adó Lengyel Néppárt (PSL) állásfoglalása, melynek vezetősége épp a közelmúltban esett át jelentős belső változtatásokon. Minden jel szerint tehát az elkövetkező hónapokban tovább fokozódhatnak a jelenleg így is meglehetősen zaklatott hangvételű lengyel belpolitikai csatározások.