Bizottsági elnökjelöltek vezetnék a következő EP-választási kampányt

Állásfoglalásban kéri az Európai Parlament az európai pártcsaládokat, hogy a 2014-es EP-választásokra állítsanak európai bizottsági elnökjelöltet, és ők vezessék a párt választási kampányát. A képviselők június helyett májusi választást kérnek.

A jelenlegi szerződési keretek között, mégis alapvetően más megközelítéssel bonyolítaná le az Európai Parlament a 2014-es EP-választásokat. A képviselők csütörtökön fogadták el azt a mindössze négypontos állásfoglalást, amellyel lényegében nagyobb demokratikus legitimációt adnának az Európai Bizottságnak, és kvázi az állampolgárok kezébe adnák közvetlenül is a testület megválasztásának jogát.

A 316 igen, 90 nem szavazattal és 20 tartózkodás mellett elfogadott határozatban az EP azt kéri a 2014-es választásokon indulni készülő európai pártcsaládoktól (lényegében saját maguktól), hogy nevezzék meg azt a személyt, akit szívesen látnának az Európai Bizottság elnökeként. Egyértelművé téve, hogy az adott személynek kulcspozíciót szánnak a pártcsaládok, a képviselők azt is kérik, hogy a bizottsági elnökjelölt játssza a legfőbb szerepet az európai parlamenti választási kampányban.

Az Európai Parlament ezzel lényegében felsorakozott José Manuel Barroso ötlete mögött. A Bizottság elnöke már a szeptemberi, nagyívű értékelő beszédében (State of the Union) ismertette az elképzeléseit, mely szerint a következő EP-választásoknak egyebek mellett a Bizottság megválasztásáról is szólnia kellene. Maga Barroso is azt javasolta, hogy az európai pártok előre nevezzék meg, hogy kit látnának szívesen az Európai Bizottság elnöki székében.

A javaslat egyszersmind válasz lenne azokra az egyes, visszatérő kritikákra, amelyek szerint az Európai Bizottság nem közvetlenül választott testület, és így a demokratikus legitimációja is sokak szerint megkérdőjelezhető.

A plenáris ülésen felszólaló képviselők szerint ezzel markánsabb arcélt kaphatnának a 2014-es európai parlamenti választások, és a közvetlen beleszólás lehetősége növelhetné a részvételt is a voksoláson.

Noha a jelentés nem tartalmazza, de a dokumentumról szóló szakbizottsági és plenáris vitában felvetődött az is, hogy az Európai Bizottság majdani elnökének az újonnan megválasztott EP-képviselőkből kellene feltöltenie a testületet, legalábbis minél több képviselőnek kellene megadni ezt a lehetőséget. Szerintük ezzel nagyobb egyensúly teremthető meg az intézmények működésében, tekintve, hogy az uniós biztosokat a tagállamok, tehát a Tanács képviselői jelölik.

Az elfogadott állásfoglalás szerint a következő bizottsági ciklusban a testület elnökének nagyobb hangsúlyt kell fektetnie a nemek közötti egyensúlyra. Az EP mindezt úgy érné el, hogy a pártcsaládoknak szerinte állítaniuk kellene férfi és női jelölteket is az egyes uniós biztosi helyekre.

Az Európai Parlament a határozatában azt is kéri, hogy 2014 júniusa helyett már májusban rendezzék a tagállamokban az EP-választásokat. A képviselők szerint a május 15-18., vagy a május 22-25. közötti periódus lehetne megfelelő a voksolásra. Az EP szerint ezzel elegendő ideje lenne a képviselőknek arra, hogy felkészüljenek a júliusban esedékes bizottsági elnöki választásra. Így biztonsággal hivatalba tudna lépni az új Európai Bizottság 2014. november 1-jén.