Németország Izrael mellé állt

Az Izrael és a Hamasz között kiújult gázai konfliktusban Németország egyértelműen a zsidó állam partnereként lépett fel. Noha Guido Westerwelle külügyminiszter mindkét féllel folytatott megbeszéléseket, nyilatkozataiban az izraeli önvédelem jogosságát hangsúlyozta. A legnagyobb német ellenzéki párt, az SPD szerint hiba Palesztina ellen fordulni.

Angela Merkel közel négy évvel ezelőtt a következő kijelentést tette: „Izrael létezése a német államrezon része”. A német vezetés hozzáállása a kérdéshez azóta sem változott. A jelenlegi gázai konfliktusban tanúsított német magatartás egyértelműen tudtára adta a világnak, hogy Merkel és kormánya ismét Izrael mellé állt. 

A határozott állásfoglalás azonban egy olyan multikulturális országban, mint Németország, belpolitikai nyugtalanságot eredményezhet. Ennek jelei hamar meg is mutatkoztak a német nagyvárosok utcáin, amikor az országban élő palesztinok tüntetés formájában elítélték Merkel Izrael-barátságát. A legnagyobb tömeg a fővárosban, Berlinben gyűlt össze a Brandenburgi kapunál, hogy szolidaritásukat fejezzék ki a nagyjából 360 km² területű Gázai övezetben lakó társaik sorsa iránt. 

Merkelék lépéseit látva felmerül a kérdés: vajon Németország nem látja-e egyoldalúan a mostani helyzetet? Elképzelhető-e, hogy a németektől megszokott közvetítő szerepet ezúttal másnak szánja a német vezetés, és egyértelműen Izrael érdekeit fogja képviselni a béke előkészítésében? Guido Westerwelle mindkét felet meghallgatta, de Izraelt védte nyilatkozataiban. Míg a világ számos országa elítéli a zsidó állam szárazföldi támadásról szóló terveit, Németország eddig minden megnyilvánulásával Netanjahut támogatta. 

Nem meglepő tehát, hogy Palesztina hivatalos képviselői is erős kritikát fogalmaztak meg Merkellel szemben. „Lehet Merkel asszony jogosnak tartja Izrael lépéseit, de biztos vagyok benne, hogy a támadás utáni gázai képeket már nem látta” – mondta Abdallah Frangi, Mahmúd Abbász személyi tanácsadója. Szerinte Németország már régen elveszítette azt a jogot, hogy békéltetőként lépjen fel a Közel-Keleten. Guido Westerwelle látogatásáról annyit mondott, hogy a külügyminiszter jelenlétének semmi súlya nincs az ügyben, ha ilyen egyértelműen Izrael felé húz.

Frangi kijelentését a legnagyobb német ellenzék, az SPD is osztja. A párt Bundestag-frakciójának külpolitikai szóvivője szerint Angela Merkel túlságosan behatárolta a külügyminiszter mozgásterét, s lekorlátozta azt az Izrael-barátságra. A kormánykoalíció legkisebb tagja, az FDP természetesen nem így látja a helyzetet. „Az erőszak megfékezésének kulcsa most a Hamasz kezében van. Frangi inkább arra ügyeljen, hogy a palesztinok a saját érdekükben is békülésre mutassanak hajlamot” – nyilatkozta a párt külügyekért felelős politikusa. 

Miért ilyen hangsúlyos a német-izraeli viszony?

A két ország kapcsolata különösen érzékeny téma. Hiába telt el több mint 70 év a II. világháború óta, Németország még mindig kényesen ügyel arra, hogy messzemenőkig figyelembe vegye a zsidóság igényeit, s így gyakoroljon bűnbánást. Úgy tűnik Izrael szerint a Canossa-járás legjobb módja a fegyverkereskedelem, ugyanis Németország fontos hadipari beszállítója a közel-keleti országnak; az izraeli tengeralattjáró-flotta „legszebb darabjai” német földön készültek.

Persze hiba lenne azt a következtetést levonni, hogy Izrael bábként irányítja Merkeléket. 2011 szeptemberében Angela Merkel telefonon megkereste Netanjahut, és élesen kritizálta annak Palesztina-politikáját. Ilyesmire az előző kormányok idején aligha volt példa. A jelenlegi összecsapások ügyében azonban Merkel gyors döntést hozott, és külügyminiszterét is eszerint utasította.

Gázában egyelőre kevés esély látszik a békére, a mostani konfliktus pedig egyre tovább gyűrűzik. Bár az egyiptomiak közvetítése révén felmerült a fegyverszünet lehetősége, a Hamasz nem akar megalkudni. „Nincs szándékunk engedni az izraeli követeléseknek” – mondta Khálid Mesál, a Hamasz politikai vezetője.