Mennyit ér a szavazatom?

Az ukrán lakosság tíz százaléka sem hisz abban, hogy a vasárnapi parlamenti választások tisztességesen, csalásoktól mentesen fognak lezajlani. A szavazás meghamisításának több módja is van, azonban nem szabad elfelejteni, hogy ezeket a pártok és képviselők a szavazópolgárok közreműködése nélkül nehezen vihetnék véghez. Felmérések szerint tízezer forintért minden tizedik ukrán kész eladni szavazatát.

Míg számunkra meglepőek és inkább visszatetszést keltenek a nyílt osztogatások, addig azok teljesen megszokottak az ukrán hétköznapokban – mutat rá több nyugati elemzés. Az Open Democracy által megszólaltatott Tatjana Montjan képviselőjelölt és jogvédő aktivista szerint a poszt-szovjet térségben élő emberekben képzeletében az a túlzó kép él, hogy a politikus egy jótékony osztogató, aki ünnepekkor veteránokkal ráz kezet, építkezéseket látogat – s mindezt a saját zsebéből. 

Bár törvény szerint tilos a választóknak 600 forintnál nagyobb értékű ajándékokat adni, az ősi technika, az étel- vagy egyéb anyagi javak osztogatása ma is él. Alekszej Azarov, (a miniszterelnök, Mikola Azarov fia) Donyeck-régióbeli választókörzetében iskolakezdéshez szükséges felszereléseket osztogatott a gyermekeknek. Politikai riválisainak panaszát a bíróság azzal az indoklással utasította vissza, hogy ez nem minősül lefizetésnek, hiszen a gyermekeknek nincs szavazati joguk. A Szumi régióban található Sotszkában pedig krumplibogár elleni mérget kaphatott mindenki, aki kitöltötte a jelölt kopogtatócéduláját.

Az Open Democracy legfrissebb felmérésekre hivatkozva arról számolt be, hogy minden tizedik ukrán választópolgár kész eladni szavazatát kevesebb, mint 50 dollárért (410 hrivnya). Ugyanakkor a Szabadság Rádióban megszólaltatott Konszantyin Gyikany, a Razumkov Központ vezetője átlagosan 2650 hriványáról, mintegy 70 ezer forintról beszélt.

Manipulációs technikák

Választási csalások véghezvitele gondos előkészítést igényel. A pártok – a lakásfenntartási iroda embereinek vagy helyi rendőrök segítségével – előre begyűjtik az információkat, hogy különböző okok – utazás, betegség vagy esetleg a rendszer teljes elutasítása miatt ki nem fog részt venni a választásokon, majd a szavazás napján kiadják ezen polgárok szavazólapjait azoknak, akik útleve meg van jelölve vagy valamilyen egyezményes jelet viselnek.

Egy másik elterjedt módszer az, amikor választópolgárt „agitációs munkaszerződéssel” keresik meg, mely aláírásával ígéretet tesz, hogy „helyesen” fog szavazni. A PolitTech.org elemzése szerint a szerződésekben az sincs leírva, hogy mi a helyes választás. A szerződés aláírójának további „agitátorok” felkutatása esetén bónusz jár, így egy piramis-szerű rendszer épül ki –írja az Open Democracy. Az adott jelölt győzelme esetén, a szerződés bemutatása után még 250 hrivnyát kaphat a szerződés bemutatója. 

Az, hogy valaki valóban a lefizetőre szavaz azonban nehezen bizonyítható, s felmerül a kérdés, hogy a polgár szívesen szavaz-e egy olyan képviselőre, aki jogszerűtlen utakon próbál bejutni a parlamentbe. Minthogy a fent említett papírok semmilyen jogi kötőerővel nem bírnak, a rendszer alapvetően arra a hitre épül, hogy a kapott díjért, ha utólag is, de megdolgoznak.

Ennél nagyobb kontrollt, s biztos szavazatot jelent az, amikor a választó egy előre kitöltött szavazócédulát kap, s semmi más dolga nincs, mint kihoznia a szavazóhelyiségből az üres papírt. Alternatív és kevesebb előkészítést szolgáló megoldás az, ha a „helyesen kitöltött” szavazócédulát a választó a fülkében telefonjával lefényképezi és így a kép szolgál a helyes szavazat bizonyítékául. Azonban az élelmes polgár MMS-ben könnyedén sokfelé szétküldheti a bizonyítékot – a fenti logika alapján nem teljesen ingyen.

Természetesen a választók lefizetése Ukrajnában is bűncselekmény. A rajtakapott képviselőt azonban csak figyelmeztetésben részesítik, kizárni több bizonyíték esetén sem lehet. Amire az ügy valóban bíróság elé kerülhetne, arra a jelöltet – szerencsés esetben – védi a képviselői immunitása – részletezi Tarasz Berezovec politológus a PoliTtech.org-nak.

A lakosság már nem hisz a választások tisztaságában

Ugyanakkor a FÁK-térség államai közül Ukrajnában a legtisztességesebbek a választások. Annak ellenére, hogy a 2010-es elnökválasztás után az ellenzék nagyarányú csalással vádolta a kormánypártot, az EBESZ megfigyelők szerint a verseny megfelelt a demokratikus választások nemzetközi követelményeinek, a folyamat átlátható volt, bár a jogi kereteket illetően voltak hiányosságok. Azonban az állítólagos csalások negatívan befolyásolták a választási hangulatot és a választók a választási procedúrába vetett bizalmát. 

Az ukránok csak 8,8 százaléka hisz abban, hogy fair, csalásoktól mentes választásokat tartanak október 28-án az országban – mutatta ki az Ilko Kucseriv Demokratikus Kezdeményezések Alap és a Kijevi Nemzetközi Szociológiai intézet közvéleménykutatásának az eredménye. A felmérés szerint a válaszadók közel hasonló százaléka gondolja úgy, hogy a választások tisztasága és tisztességessége már a kampány során sérül, mint azok, akik szerint a csalások elsősorban a szavazás során fordulnak elő. 

Érdekes, hogy a megkérdezettek közel 20,2 százaléka mindenféle bizonyíték nélkül is biztos abban, hogy a eredményeket meghamisítják – részletezte a felmérés eredményeit a Kommentarii.  A válaszadók 30,1 százaléka szerint elképzelhető, hogy manipulálják a választások kimenetelét, s közel 15,9 százalékuk biztos is ebben. További 34,2 százalék szerint bár lesznek szabályszegések, de azok nem fognak leképeződni a végeredményekben.

A 2012-es parlamenti választások tisztaságára 3797 nemzetközi megfigyelő fog ügyelni – 28 országból és 35 nemzetközi szervezetből. Ez jelentősen több mint amennyi az oroszországi választásokon jelen volt -írja a Korreszpontent.

Ha szabálytalanságról hallasz – mondd el nekünk!” – hirdeti magát a Maidan Monitoring. A „Maidan” Szövetség és a „Vszelennaja” Társadalmi Információs És Módszertani Központ, az International Renaissaince Foundation által is támogatott közös projektje az oroszországi Választási csalások térképéhez hasonlóan interaktív formában teszi nyilvánossá az országszerte érzékelt törvénysértéseket. A polgárok által beküldött fotó-, videó- és egyéb bizonyítékokat jogászok által vizsgálva és kategorizálva teszik közzé honlapjukon.

Aggódik az EU

Múlt hét pénteken az Európai Unió részéről Catherine Ashton és az EU bővítési biztosa, Stefan Füle aggodalmát fejezte ki a választási kampány visszáságai miatt. Kérték Kijevet a nemzetközi megfigyelők ajánlásainak figyelembe vételére, s a feltárt hiányosságok orvoslására Szerintük a parlamenti választások lakmuszpapírként mérik az ország demokratikus elköteleződését.

Brüsszel elsősorban a választási bizottságok összeállításánál alkalmazott technikákat és az ellenzéki vezetők ellen indított büntetőügyeket sérelmezi. EU-s hivatalnokok felhívták a figyelmet, a televíziós közvetítések egyoldalúságára és a vezetés részéről azonnali lépések megtételének szükségességére. „Reméljük, hogy az ukrán hatóságok valóban érzik elégedetlenségünket” – mutatott rá a Kommerszanty Ukrajna forrása a brüsszeli jelentés kemény hangvételének súlyosságára.

Leonyid Kozsar, a parlament nemzetközi kapcsolatokért felelős bizottságának helyettes vezetője, s a Régiók Pártjának képviselője a Kommerszantynak kifejtette, hogy „ a mi pártunk vezető szerepet játszik a választási kampányban és fellép azért, hogy a választások nyíltan és az EU, illetve az EBESZ elveinek megfelelően folyjanak le. Számunkra lenne a legkedvezőtlenebb, ha torzulnának a szavazás eredményei” – mondta a képviselő.