Sűrű ősz vár a német kancellárra

Németország és kormánya számára ez az ősz sem tartogat nyugalmat és csendes hétköznapokat. Nem elég, hogy elégedetlen, sőt mi több felháborodott Németországban élő muszlimok antiszemitizmussal és előítéletességgel vádolják a belügyminisztert, Hans-Peter Friedrichet, dühös tömeg várta Angela Merkelt görögországi látogatása során, a német politikai pártok sem jutnak megegyezésre a jövő év őszére tervezett szövetségi választások időpontjával kapcsolatban. De mindent szépen sorjában.

Az ez év februárja óta hivatalban lévő német belügyminiszter Hans-Peter Friedrich már nem először vívta ki a Németországban igen nagy számban, majd hárommillióan lévő muszlimok, többségében a török származású német állampolgárok haragját. A múlt héten egy, a radikális iszlám elleni kampány kapcsán olyan hirdetések és plakátok jelentek meg Németország-szerte, amelyek egy lapon említik az iszlám, muszlim és a radikális szavakat. Ez ellen a diszkriminatívnak minősített kampány ellen szinte az összes németországi muszlim közösség felemelte a szavát és követelték annak beszüntetését. A belügyminiszter hivatalba lépését követően egy rendezvényen kijelentette, hogy az iszlám nem a német kultúra része és nem igazolja ezt semmilyen történelmi tény sem. Azt azonban elfelejtethette, hogy ezt megelőzően a korábbi államfő Christian Wulff (CDU), aki hivatali visszaélés vádja miatt volt kénytelen lemondani, a tavaly megrendezett Német Egység Napján kijelentette, hogy az idők folyamán a német kultúra része lett a zsidó mellett az iszlám is.

Ellentétek a párton belül

Azonban, mint ahogy a Spiegel Online is fogalmazott, a CDU-CSU kormánykoalíción belül találni olyan politikusokat, akik hasonlóan vélekednek a belügyminiszterhez. Angela Merkel kancellár szerint a német multikulti, a sokak által csodált multikulturalizmus, a különféle kultúrák, népcsoportok, kisebbségek és vallások békés együttélése megbukott és a német kormánynak és német népnek egységesen kell új megoldást találni erre a jelenségre. Ezek alapján valósnak tűnhet a Spiegel Online megállapítása, mely szerint nem minden magas rangú politikus vallja a korábbi államfő kijelentését. Ezt támasztja alá az is, hogy a már említett belügyminisztert néhány héttel korábban arról tájékoztatta a német hírszerzés vezetője, hogy országszerte erősödnek a szélsőjobb szervezetek és egyre nagyobb veszélyt jelent a nacionalizmus terjedése Németországban.

Eközben a németországi törökök 46 százaléka, akiknek nagy része a hatvanas évek nagy német gazdasági csodája miatt települt át Németországba reméli, hogy az elkövetkező évtizedekben nagyobb arányban fognak muszlimok élni Németországban, mint keresztények. Az ezt remélők aránya a tavalyi évben csak 33 százaléka volt. Minderről az Antalya-i székhelyű Liljeberg piackutató cég számolt be egy reprezentatív, Németországban végzett közvéleménykutatás keretében. A megkérdezett törökök 95 százalékának fontos, hogy megőrizze identitását és vallását. A 19-30 év közötti fiatalok több, mint 90 százaléka mélyen vallásos és 63 százalékuk támogatja azt a vallásos kampányt, mely szerint minden háztartásban legyen Korán. A megkérdezettek 36 százaléka anyagilag is támogatná ezt a kampányt. Ezen számok alapján a sikeres integrálódásig még hosszú utat kell megtennie Németországnak és valóban égetően szükséges egy új társadalmi modell kialakítása.

Gazdasági gondok

A héten hivatalos látogatáson fogadta Antonisz Szamarasz görög kormányfő Angela Merkelt Athénban. Amíg a két kormányfő a parlament épületében a Görögországnak nyújtott újabb támogatásról és a cserébe vállalt reformokról tárgyaltak, addig dühös görögök tüntettek az épület előtt. Mint ahogyan arról több görög és egyéb európai napilap és hírügynökség is beszámolt, többek között a Frakfurter Allgemeine Zeitung, a Reuters, vagy a görög Ethnos is. A parlament épülete előtt tüntetők a reformok elodázását és az egyre növekvő terhek csökkentését követelték, a német kormányfőt pedig egyenes megszállónak és a Negyedik Birodalom vezérének nevezték. Merkel azonban a közös sajtótájékoztatón kijelentette, hogy nem tekinti magát megszállónak és megérti a tüntetők haragját, hiszen a megszorító intézkedések a görög lakosság egészét és mélyen érintik. Mint mondta ezek a kiigazító intézkedések elkerülhetetlenek, mivel csupán az európai mentőcsomaggal, melynek jelentős hányadát Németország adja – nem lehet a mélyen gyökerező strukturális és makrogazdasági problémákat és egyenlőtlenségeket kezelni.

A német kancellár látogatásától sokat várt az európai közvélemény, hiszen mióta Görögország európai segítségben részesül, a német kormányfő még nem tett látogatást a hellén fővárosban. Nevük elhallgatását kérő EU-s diplomaták szerint a látogatás okozta optimizmus nem csökkenti a görögök terheit, hiszen számos területen kell még reformintézkedést meghozni ahhoz, hogy valamennyire konszolidálni tudják a görög költségvetést és hogy elkerüljék az állam csődjét. Számos német és európai politikus szerint azonban kevés szó esik arról, hogy Görögországnak mit kell tennie az újabb 31,5 milliárd eurós mentőcsomagért cserébe.

Közben egyre nő a görög állam kifizetetlen számláinak összege a szociális kasszában, a különféle beszállítókkal szemben melynek eredményeképpen a ma még egészségesnek mondható görög vállalkozások is nehézségekkel küzdenek és egyre többen helyezik át székhelyüket a híresen stabil és kiszámítható Luxemburgba. A vállalkozások egyáltalán nem, vagy csak hatalmas biztosítékok fejében jutnak hitelhez, számolt be a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Számos vállalkozás a meglévő pénzeszközeit sem fekteti be, hiszen kiszámíthatatlannak tartja a jövőt. A görög polgárok pedig folytatják a tüntetéseket és követelik a megszorítások lazítását, pedig a költségvetési szigor elengedhetetlen követelmény az ország stabilizálásához. 

Kihívója akadt Merkelnek

Miközben a nemzetközi színpadon Merkel az egyik legfontosabb szereplő, addig a legnagyobb német ellenzéki párt megnevezte kancellár-jelöltjét a 2013-ban esedékes szövetségi választásra. Peer Steinbrück volt északrajna-vesztfáliai miniszterelnök és 2005-2009 között szövetségi pénzügyminiszter személyében egy erős és sokak által kedvelt jelöltet sikerült állítania az SPD-nek. Német politikai elemzők véleménye szerint a jelenlegi kancellárnak van mitől félnie, hiszen Németországban az elmúlt évben kialakulni látszik egy gyenge ellenszenv Merkel ellen, amely részben betudható az európai mentőcsomagokban vállalt erős német részvételnek, valamint a gyengülő gazdasági teljesítménynek is.

Steinbrück megnevezte a Zöldeket, mint lehetséges koalíciós partnert, azonban a pártok képviselői képtelenek megállapodni a választás időpontjában, fogalmazott a Spiegel Online. A német alaptörvény augusztus 28. és október 27. között írja elő a következő választás megtartását. Andrea Nahles, a CSU vezető politikusa szerint egyidejűleg lehetne tartani a szövetségi és a bajor tartományi választásokat is, hiszen véleménye szerint e kettő nincs befolyással egymásra. Azonban azt érdemes megjegyezni, hogy Bajorország, mint Németország legfontosabb és gazdaságilag legerősebb tartománya, Horst Seehofer személyében CSU vezetés alatt működik. Az biztosnak látszik, hogy Steinbrück a gazdaság teljesítményének csökkenésével és növekvő költségvetési kiadásokkal fog a legintenzívebben kampányolni a jövő évi szövetségi választáson. Már amennyiben sikerült találni egy időpontot.

Mindezek alapján várható, hogy a német belpolitika továbbra is szolgáltat híreket számunkra. Az Európai Unió gazdaságilag legerősebb államaként nem megkerülhető, minden fontosabb kérdésben szükséges a német kormány és a kancellár véleménye, megjelenése, hiszen egy jó helyen és jó időben elmondott beszéd vagy látogatás nyugtatólag hathat a bel- és a külpolitikai eseményekre egyaránt.