Bugárék miatt állt a bál a Máért körül

A határon túli magyarok fölött marakodtak a magyarországi  pártok a keddi Máért-tanácskozás kapcsán. Az MSZP-nek nem tetszik például, hogy Bugárékat nem hívták, és tiltakozik a megosztottság-export ellen. A kormány viszont tiltakozik.

Az előzetes tervek szerint olyasmiket vitattak meg, mint a külhoni magyar óvodák éve program, meghatározták a következő esztendő kiemelt nemzetpolitikai programját, és áttekintették a különböző régiókat érintő kérdéseket. A tanácskozáson Orbán Viktor is beszélt.

Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár szerint minden külhoni magyar szervezetnek lehetősége volt, hogy beszámoljon az őt érintő legfontosabb témákról, ennek némileg ellentmond, hogy például a szlovákiai Most-Híd pártot ismételten nem hívták meg az értekezletre. Pedig Répás szerint a Máértra azokat a magyar szervezeteket hívták meg, amelyek választáson valamilyen szintű legális képviseletet nyertek.

Az MSZP kiállt a Híd mellett

Mesterházy Attila, az MSZP elnöke a tanácskozás szünetében újságírók előtt elmondta: nagyon sok határon túli vezető jelezte, hogy a megosztottság kárt okoz a nemzetnek. Ezért szeretnék, ha a nyilatkozat deklarálná, hogy a nemzetpolitika pártoktól független ügy, és nem helyes az a politika, amelyik exportálja a magyarországi belpolitikai megosztottságot, és amelyik diszkriminálni akar egyik vagy másik határon túli magyar szervezet között.

Az MSZP szerint a magyar kormánynak minden olyan határon túli szervezetet partnerként kell elfogadnia, amelyet ott helyben a magyar közösség szavazataival vagy más formában legitimál. Mesterházy Attila kérdésre válaszolva azt mondta: a keddi tanácskozásra meg kellett volna hívni a szlovákiai Híd-Most pártot is. Mint kifejtette, a szervezet szerepe a helyi magyarság képviseletében megkerülhetetlen. Úgy látta: ez nem szól másról, mint hogy politikai okokból diszkriminálják a Híd-Most tömörülést.

Fontosnak nevezte továbbá, hogy partnerség illetve párbeszéd legyen a különböző szervezetek között, nem lehet ebből senkit sem kirekeszteni. Ezért deklarálnák a nyilatkozatban, hogy a párbeszéd partnerek között jön létre, nem diktátumok által.

Nem Budapestről kell meghatározni, hogy mit tegyen egyik vagy másik határon túli magyar szervezet vagy közösség – fogalmazott, hozzátéve: a magyar kormány nem válogathat ezek között, azaz a tömörülések szuverenitásába, belső erőviszonyaiba nem kíván beleszólni. Szerinte abban kell támogatni a határon túli közösségeket, hogy szülőföldjükön méltóképpen tudjanak boldogulni.

Hárman döntenek a forrásokról?

Javasolják még, hogy a támogatások jelentős részét a határon túli magyar közösségek bevonásával osszák szét. Mint kifejtette: jelenleg a források 95 százalékáról hárman döntenek, és 5 százalékról írnak ki pályázatot. Mesterházy Attila indítványa szerint meg kellene fordítani ezt az arányt. Mint közölte: ezzel az átláthatóságot lehetne elősegíteni. Az MSZP elnöke jelezte, ha javaslataik nem kerülnek be a zárónyilatkozatba, akkor nem tudják aláírni azt.

A kormány cáfol

Nem helytálló az MSZP javaslata a határon túli források elosztására, ugyanis nem igaz, hogy a kormány a határon túliak bevonása nélkül döntene ezek elosztásáról, tudatta a Bumm.sk hírportállal a Nemzetpolitikai Államtitkárság, amely szerint több tárgyi tévedést is tartalmaznak Mesterházy Attila kijelentései.

„Az MSZP javaslatai közül a határon túli források elosztására tett javaslata egyáltalán nem helytálló, ugyanis nem igaz, hogy a Kormány a határon túliak bevonása nélkül döntene a források elosztásáról. A tavalyi MÁÉRT zárónyilatkozatban közösen – az MSZP által is – elfogadott elvek alapján, közösen kidolgozott kritériumrendszer szerint kerültek meghatározásra a nemzeti jelentőségű intézmények és programok, amelyekre a határon túli szervezetek tettek javaslatot. Az korábbi támogatási rendszer pályázati úton nyújtott támogatást, azonban ez a nagyobb intézmények – mint például egyetemek, kulturális intézmények, oktatási programok – kiszámítható finanszírozására nem volt alkalmas. Ezt a gyakorlatot változtattuk meg tavaly, amellyel az MSZP is egyetértett. Arra is szeretnénk felhívni Elnök Úr figyelmét, hogy idéntől kétszer annyi intézmény számára tettük lehetővé a biztos finanszírozást a nemzeti jelentőségű intézmények és programok körének kibővítésével, mint az előző, szocialista kormányzat idején” – olvasható az államtitkárság reakciójában.