Brüsszel megvédi a női kvótát

Uniós források véleménye szerint nem diszkriminatív a női kvóta bevezetése az európai nagyvállalatok felügyelőbizottságaiban. A BruxInfónak nyilatkozó bizottsági tisztviselők elmondták, számos biztosítékot beépítene a testület a készülő jogszabályba, amely lehetővé tenné, hogy ne vesszenek el a tehetségek Európában. Kilenc tagállam a tiltakozólevelében jelezte, a Bizottság hagyja ezt a tagországokra.

A BruxInfónak nyilatkozó uniós források szerint nem tekinthető pozitív diszkriminációnak a vállalati női kvóta bevezetésének ötlete. Bizottsági szakértők szerint a testület számos garanciát készül beépíteni a készülő jogszabályba, ami nem tenné automatikussá a nők helyzetbe hozását az európai vállalatok vezető testületeiben.

Az igazságügyi EU-biztos többször is jelezte már a nyilvánosság előtt, hogy női kvóta bevezetését tervezi. Viviane Reding tervei alapján az Európai Unióban működő, tőzsdén is jegyzett vállalatok felügyelőbizottságaiban legalább 40 százalékos arányt kellene elérniük a nőknek.

A Bizottság szerint egyrészt a készülő jogszabály célja valóban a nők arányának növelése az európai nagyvállalatok felügyelőbizottságaiban, de alapvetően általánosan a nemek alulreprezentáltságát szüntetné meg, tehát bizonyos esetekben éppen a férfiak számára jelentene kedvező helyzetet. Ugyancsak biztosítékot jelenthetne bizottsági források szerint az, hogy egy nő csak abban az esetben kerülhetne pozícióba egy férfival szemben az ellenőrzőtestületekben, ha legalább ugyanolyan végzettsége és tapasztalata van, mint a nőnek.

Uniós források a BruxInfónak ugyancsak hangsúlyozták, hogy az ugyanolyan végzettségű jelöltek esetében nem lehet szó automatikus és feltételek nélküli prioritásról, indokolt esetekben felmentést kaphatnak az esélyegyenlőséget biztosító irányelv hatálya alól egyes vállalatok és dolgozók.

Elmondták azt is, hogy a direktíva hatálya nem terjedne ki a döntéseket is hozó testületekre (pl. igazgatótanácsokra), csak az ellenőrző testületekre (felügyelőbizottságok). A kvóta emellett nem vonatkozna a kis- és középvállalkozásokra sem. Uniós definíció szerint a 250 személynél kevesebbet foglalkoztató, és 50 millió eurónál alacsonyabb árbevétellel rendelkező vállalkozások tartoznak ebbe a kategóriába.

Brüsszel elképzelései szerint a 40 százalékos célt 2020. január 1-jéig kellene elérni.

Az irányelv-tervezet szankciók sorát vonultatja fel, amelyekből a tagállamok választhatnának az ez alapján megalkotandó tagországi törvények megalkotásakor. Ilyen szankció lehet az úgynevezett adminisztratív, vagy pénzbüntetés; az uniós források megvonása az adott vállalattól; vagy kizárás a közcélú szerződésekből.

Viviane Reding a közelmúltban Münchenben azt mondta, mára bebizonyosodott, hogy a korábban önkéntesen vállalt aránynövelés nem működik. Németországban például 2001-2011 között „semmit nem változott a helyzet” – példázta az EU-biztos egy konferencián.

Magyarország is tiltakozik

Kilenc uniós tagállam – köztük Magyarország – levélben fejezte ki ellenérzéseit a női kvótával kapcsolatban. A José Manuel Barroso bizottsági elnöknek és Viviane Reding EU-biztosnak küldött levelében a magyar, a bolgár, a cseh, az észt, a lett, a litván, a máltai, a holland és a brit kormány képviselője kifejtette, hogy egyetért ugyan a nők arányának emelésével, de azt nem uniós jogszabályi keretek között képzeli el. A BruxInfo birtokába került levél szerint a tárcavezetők úgy vélik, „elsődlegesen a tagországok feladata az, hogy a kitűzött célt elérjék”.

Érvelésük szerint a tagállamok egy része már korábban is bevezetett intézkedéseket a nők arányának növelése érdekében, sokan pedig még tervezik ezt, ezért „a Bizottságnak hagynia kellene időt, hogy kiderüljön, ezek az intézkedések célravezetőek-e”. Az aláíró miniszterek a levélben egyértelművé teszik, hogy nem fogják támogatni a bizottsági irányelvet, és kérik a testületet, hogy hagyja meg a tagállamoknak a probléma kezelését.