Maja mítoszok megfejtése Budapesten

Van alapja a december 21-ére várt világvége-jóslatoknak, amelyek a maják időszámítására alapoznak? Kik a maják, és milyen tudás birtokában készítették precíz naptáraikat? Mi alapján fejtették meg írásaikat? Ezekre és még sok más hasonló kérdésre ad választ az elkövetkezendő hetekben a Néprajzi Múzeum különleges előadássorozata.

A héten úttörő kezdeményezést indított  „Lásson, értsen: a múzeumban és a helyszínen” jelmondattal a Néprajzi Múzeum. Az eredeti ötlet az volt, hogy az aktuális ideiglenes tárlat témája köré előadásokat fűznek fel, majd a sorozat végén a vállalkozó kedvűek számára utazást is szerveznek. A jelenlegi kiállítások egyike az „Amazónia: utak az indiánokhoz”, a program szerint azonban erre a témára csak 2014 tavaszán kerül majd sor, ugyanis idén egy speciális téma, a maja világvége idén más területre kalauzol minket.

Gyarmati János, a Múzeum Amerika-gyűjteményének muzeológusa elmondta, hogy azért esett erre a témára választás, mert a 2012. december 21-ére jósolt „világvége” miatt egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik a maja mítoszok iránt. De miben más a maja világvége-elmélet a többitől, miért annyira érdekes? Talán mert a maja jóslatok konkrét dátummal jelezték, hogy most vége lesz valaminek, lezárul egy korszak, talán az emberiség korszaka?

Kik a maják?

Gyarmati János előadásában ismertette, hogy a mai Honduras és Guatemala területén, valamint Mexikó Yucatán-félszigeti részén lakott, Közép-Amerika legnagyobb lélekszámú népének ma legalább ötmillió leszármazottja él, akik valamilyen maja nyelven beszélnek, és legalább 3000 éves etnikai, nyelvi és kulturális folyamatossággal bírnak. Gyarmati kiemelte, hogy ez a folytonosság nem jellemző a többi civilizációra, így például a mai Mexikó területén élt aztékokra sem.

A maja városi civilizáció fennállása i.e.300 és i.sz. 1400 közé tehető, amelynek a legérdekesebb, úgynevezett klasszikus korában (isz. 200-900) több mint 15 millió ember élt 400 ezer négyzetkilométernyi területen, több száz városban, illetve ahhoz tartozó falvakban (ez utóbbiak a városi civilizáció letűnése után sem néptelenedtek el).

A maják kiemelkedő művészetük mellett kiemelkedő tudományosságukkal is felhívják magukra az utókor figyelmét, ez utóbbira kiváló példa fejlett csillagászati ismeretük, valamint teljes értékű (szöveges kódexekben fennmaradt) írásuk és bonyolult, ámde pontos időszámítási módszereik.

Gyarmati János szerint a mai ember számára azért is lehet érdekesek a maják, mert egy olyan népről van szó, amely a számok bűvöletében élt, hiszen a fennmaradt emlékek (például a napra pontos dátumokat jelző feliratok) mind ezt igazolják. „Szokatlan, őserdei civilizációról” beszélünk, amely őserdei környezetben virágzott fel, s amilyen hirtelen jelent meg, ugyanolyan hirtelen tűnt el. Emlékeit csak a XIX. században kezdték felfedezni, azonban a maják a mai napig tartogatnak meglepetést, az utóbbi hónapokban, években is számos új leletről hallani: jelenleg nincs még egy olyan nép az amerikai kontinensen, amelynek nyomait ennyire intenzíven és specifikusan (azaz különböző tudományág keretein belül) kutatnának.

A maja naptár és időszámítás

A fejlett maja matematikai tudás talán legnagyszerűbb megnyilvánulása a naptáraik megalkotása. A maják sokszor „speciális számokat” használtak ahhoz, hogy összekössék két fő kalendáriumukat: az úgynevezett „rituális” naptár (a „tzolkin”) 13 húsznapos periódusból (összesen 260 napból) állt, így a 13-as és 20-as számoknak sokszor mágikus erőt tulajdonítottak. A maják emellett megalkottak egy nap-naptárat („haab”), amely 365 napból, azaz 18-szor 20 napos hónapokból állt, kiegészítve öt (balszerencsésnek vélt) nappal. A gyakorlatban a maják a haab-ot használták, ám azzal párhuzamosan számolták a tzolkint. A kettő 52 év alatt ért össze (vagyis 52 haab = 73 tzolkin).

A megtalált leletekből kikövetkeztették, hogy a maja időszámítás kezdete, azaz a világ teremtése i.e. 3113. (vagy 3114.) augusztus 13-ra (vagy szeptember 28-ra) esett, amikoris befejeződött egy rendkívül hosszú ciklus. A maják innentől számítják az időt, és mivel a majáknál 13 baktun (körülbelül 5125 év) után véget ér a naptár, így 2012. december 21-én új naptári időszámítás kezdődik majd.

A maja világkép eredete

A maja társadalom mellett az azt megelőző, illetve követő egyéb közép-amerikai kultúrák szinte megszállottan foglalkoztak akkori világuk végének kiszámításával. Gyarmati János szerint a maja a többi mezoamerikai kultúrához hasonlóan időben dinamikus, azaz a világok váltják egymást; valamint térben strukturáltak, így jellemző rájuk az ősóceán, alvilág, föld, égbolt, valamint az összekötő tengelyként „funkcionáló” (sokszor kukoricanövény vagy ceibafa képében jelölt) világfa szerepeltetése.

A maja világkép tehát egyértelműen pán-mezoamerikai, a térség más ősi kultúráinál is megtalálható elemekből építkezik, amelyek valószínűleg az olmékok idején, vagy őket megelőzően keletkeztek. A maják teremtésmítoszai kapcsán a legfontosabb emlék, az 1530-50 között, már latin betűkkel íródott Popul Vuh („Tanács könyve”), amelyre a XIX. században bukkantak rá. További jelentős lelet például a Piedras Negras-i első oltár, amely a maja időszámítás megértésében is előrelépést hozott.

Alapos kutatómunkájának köszönhetően Gyarmati János kiváló bevezetőben ismertette a maja teremtésmítosz alapjait az előadássorozat első részén, amelyet a nagy érdeklődésre való tekintettel a jövő héten megismételnek, a részvétel azonban regisztrációhoz kötött.

Más megközelítésben

Az előadás alapján tehát úgy tűnik, hogy idén december 21-én nagy korszakváltás lesz. A latin-amerikai vezetők közül ezt a bolíviai elnök, Evo Morales már érzi is. Bolívia ugyanis az azt jelölő napon, azaz december 21-ei határidővel kiutasítja a Coca-Cola helyi vállalatát. A bolíviai külügyminiszter pedig korábban úgy nyilatkozott, hogy a maja ciklusváltás (bár azt nem lehet tudni, hogy a bolíviai őslakosoknak, mi közük a majákhoz – a szerk.) a kapitalizmus leáldozását jelenti, aminek egyik jelképe a Coca-Cola: „2012. december 21-én véget ér az önzés és a megosztottság kora. December 21-e a Coca-Cola uralmának vége, és a mocochinche (helyi üdítőital) diadalmenetének kezdete lesz” – nyilatkozta David Choquehuanca, bolíviai külügyér. Tavaly egyébként az andoki országból kivonult a McDonald’s étteremlánc is, miután tíz éven át nem tudott nyereséget termelni.

Három hónap múlva mi is megláthatjuk az eredményt, addigis a Néprajzi Múzeum előadássorozata kalauzol minket a maja világvége-elméletek bonyolult ösvényén, valamint a http://lassonertsen.blog.hu/ oldalon is számos érdekes írást találunk.