Százezres tüntetésből elvesztett választás

A Peking-párti kormányzó politikai szövetségeseinek megerősödésével zárultak a hongkongi választások, annak ellenére, hogy a szavazást megelőző napokban tízezrek vonultak utcára, hogy így tiltakozzanak a központi kormányzat oktatási tervezete ellen. Bár a hongkongi kormányzat alappillérének tekintett Törvényhozó Tanácsban nem történt lényeges elmozdulás a pándemokrata és Peking-barát pártok között, a választás rámutatott a délkelet-kínai metropolisz számos belső problémájára, amelyek a következő években súlyosbodhatnak.

Vasárnap megválasztották az ötödik hongkongi Törvényhozó Tanácsot – jelentette be a Regisztrációs és Választási Hivatal a hét elején. A következő négy évre választott – 70 fősre bővült – Tanácsban az idén először a közvetlenül megválasztott képviselők dominálnak majd. A bonyolult hongkongi választási rendszerben a polgárok 35, földrajzi alapon kiosztott mandátum és öt ún. szuperhely sorsáról dönthettek a vasárnapi voksoláson, míg a fennmaradó 30 helyet különböző iparágak képviselői töltik meg, mint például a kínai orvoslás, a jog és a banki szféra vezetői.

Győztesek és vesztesek

A választások egyértelmű győztese a Peking-barát Demokratikus Szövetség a Jobb Hongkongért párt lett, amely három új hely megszerzésével 13-ra növelte létszámát a jogalkotók között – számolt be a Hszinhua kínai állami hírügynökség. Összességében 43 mandátumot szereztek a szárazföldi Kína-barát pártok, szemben a demokráciapárti alakulatok 27 képviselői helyével. Az általában jobban szervezett és támogatott Peking-párti csoportok lényegében kiütötték demokráciapárti versenytársaikat, és továbbra is uralni fogják a törvényhozói gyűlést, noha a magasabb részvételi aránytól – a 3,4 millió regisztrált szavazó 53 százaléka voksolt, szemben az utolsó, 2008-as választás 45,2 százalékos részvételi arányával – azt várták, hogy az ellenzéki demokráciapárti tábornak kedvez majd. Ugyanakkor a pándemokrata politikai szövetségek mély megosztottsága és a széleskörű, összehangolt stratégiájuk hiánya lehetőséget nyújtott a – táborát jobban mobilizáló – Peking-közelieknek, hogy az általános elégedetlenség és növekvő Peking-ellenesség dacára is megőrizzék pozícióikat. A megosztott demokráciapártiak ugyanis a legfontosabb választókerületekben gyengítették egymás esélyeit.

Bár a legtöbb helyet ténylegesen Peking-barát párt nyerte, a demokráciapárti tömörülések összességében így sem szerepeltek rosszul, és szemben a központi kormány támogatását élvező pártok 17 mandátumával, ők 18 képviselőt küldhetnek a közvetlenül választott helyekre. Emellett sikerült megőrizniük az üléshelyek egyharmadát is, amely biztosítja a kulcsfontosságú vétójogot és tárgyalási pozíciót a jövőbeli vitákban, beleértve a demokratikus reformokét is.  Utóbbi kapcsán a párt a teljes demokrácia mellett agitált, amely következő lépéseként Peking kelletlenül ugyan, de 2017-től ígéretet tett a demokratikus kormányzóválasztásra is. (Jelenleg 1200 fős választási bizottság szavaz a kormányzóról.)

Átpolitizálódó, radikalizálódó város

Hongkong 1997-ben tért vissza Kínához a több mint 150 éves brit uralom után és magas szintű autonómiája mellett fenntartotta saját független politikai rendszerét is. Ugyanakkor Peking eddig ellenállt a teljes demokráciát követelő közvéleményi nyomásnak és megtartotta erős helyi befolyását a médiában, politikában és az oktatásban. Ennek ellenére kijelenthető, hogy Hongkong továbbra is a leghaladóbb kínai városnak tekinthető.. Sőt még a várakozások szerint a kínai elnöki székben Hu Csin-taót (Hu Jintao) váltó Hszi Csin-ping (Xi Jiping) is – aki az elmúlt öt évben a délkelet-kínai metropolisz ügyeit felügyelte – gyorsabb reformokat követelt, csillapítva a rossz társadalmi és gazdasági közérzetet. A teljes demokrácia bevezetését követelő július 1-i megmozdulás 400 ezer embert vonzott az utcákra, mely jelzi a hongkongi társadalom különleges szerepét az ázsiai országon belül.

Ezzel egy időben fokozatosan nő azok száma, akiket aggodalommal tölt el, hogy Hongkong túlságosan átpolitizálttá és a szélsőségeknek engedő területté válhat. A választásokon a radikálisabb demokráciapárti jelöltek két mandátumot is szereztek, ezzel ötre növelve létszámukat a Tanácsban. Ezek a képviselők  eddig is leginkább konfrontatív hozzáállásukról voltak ismertek; tömeges utcai tiltakozások szervezésétől kezdve az agresszív obstrukcionizmuson át a kormányzati tisztviselők banánnal való dobálásáig. A 2012-es kampányuk elsősorban a fiatalokat célozta, látszólag eredményesen, mivel „a 90-es generáció többsége türelmetlen a demokráciapárti képviselőkkel” – mondta Willy Lam, a hongkongi politika egykori megfigyelője a Wall Street Journalnak. „Eredménytelennek tartják a Pekinggel folytatott tárgyalásokat, így szívesebben vesznek részt tömeges akciókban, radikálisabb utcai tüntetéseken”.

Hongkong nem kér a hazafias oktatásból

Elemzők szerint a kiemelkedő választási érdeklődés részben annak a széleskörű elégedetlenségnek tudható be, melyet a – sok szülő által agymosásnak nevezett – hazafias oktatási tervezet váltott ki. Végül a választást megelőző napon a hongkongi kormány meghátrált a Peking által összeállított tananyag bevezetésétől, amely 2016-tól minden területi iskolában kötelezővé tette volna az „erkölcsi és nemzeti nevelést”. Ehelyett a vezetés minden tanintézmény számára lehetővé tenné annak eldöntését, hogy oktatja-e a nemzeti hovatartozás erősítését célzó anyagot vagy sem. A program kötelezővé tétele nyomán tíznapos megmozdulást és éhségsztrájkot szerveztek az ellenzők: több tízezer diák és szülő tüntetett fekete pólóban a helyi kormányzat székhelye előtt. A szervezők szerint a tiltakozók létszáma péntek estére elérte a 120 ezer, szombaton pedig a 100 ezer főt. (Ezzel szemben a rendőrségi becslések ennek egyharmadát említik csupán.)

Elemzők a tüntetések folytatására figyelmeztetnek Leung Csun-jing kormányzata alatt, mivel a vezető politikus támogatottsága rekord mélységben van. Júliusi hivatalba lépése óta egy sor Kína-ellenes vitás kérdést kellett rendeznie, beleértve a szédítően magas ingatlanárak és a túlzsúfolt kórházak problémáit is, amelyekért a helyiek a Kína más részeiről érkező új bevándorlókat és látogatókat hibáztatják. A jelenlegi törvényhozói választások eredménye, és az azt megelőző folyamatok könnyen jelezhetik, hogy Hongkongban ezután is kemény politikai harc várható a Peking-barát és a demokráciapárti erők között.