A bolgár modell

Bulgáriában építkezések sokasága zajlik, felmerül a kérdés, hogy az ország épülése-szépülése kinek is az érdeme, valamint honnan van pénz a számtalan látványberuházásra? Az ország négy éve még az Európai Unió szégyenpadján ült az ominózus sikkasztási tenderbotrányok miatt, ma pedig Brüsszel politikájának az egyik legszorgalmasabb követője. Bojko Boriszov miniszterelnök learatja a korábbi kormányok munkájának eredményeit. Kérdéses viszont, hogy e beruházások mennyire fogják fellendíteni az egyre lassuló bolgár gazdaságot. Ismerős nekünk a bolgár, avagy más néven Boriszov-modell?

Ha Szófiában jár az ember, akkor úton-útfélen útjelző és karbantartó táblák állják útját, szinte nincs olyan utca, köztér, emlékmű, amelyet az önkormányzat által alkalmazott munkások ne tataroznák fel. Megáll az ember és elgondolkozik, hova tűnt a jól ismert, macskaköves, dugóktól fulladozó bolgár főváros, amelynek szürkeségét csak a körülötte tornyosuló Vitosa hegység látványa enyhítette? A válasz egyszerű – a Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) kormány országépítő politikát folytat, amelynek alapjai már a 90-es évek közepe óta léteztek, de a jelenlegi kormány idejére esett a sok terv és forráskeresés gyümölcseinek a begyűjtése.

Bojko Boriszov nap mint nap jelenik meg a TV-kamerák előtt, hogy ollóval a kezében átvágja a látványosabbnál is látványosabb projektek szalagjait. Legutóbb éppen a fővárosi közlekedést jelentős mértékben enyhítő második metróvonalat adta át a lakosságnak, akik éltek az adott lehetőséggel és gyorsan „birtokba vették” a város új büszkeségét. De nem is akármilyen büszkeség, az ország legfontosabb vezetőin kívül Brüsszeli elefántcsonttornyaiból ideutazott az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso is. Nem maradhattak el a fanfárok és az elragadtatott, méltató beszédek sem, Barroso oly meleg hangon üdvözölte a bolgár miniszterelnököt, hogy az átlagember azt hihetné, egyedülálló történelmi pillanatról van szó. Lehet, hogy valóban erről van szó? 

Furcsa dolog azt állítani, hogy egy metróvonal átadása történelmi pillanat, de mégis egyet kell értenem Barroso szavaival – Bulgária új korszakba lépett. A Boriszov-modell alapján 2009 óta folytatott látványpolitika beérett és a politikusok (közvetlenül a 2013-as országgyűlési választások előtt) bátran és büszkén leszedhetik a megérett gyümölcsöket. De miről is beszélünk pontosan? Bulgáriában kisebbségi érzések által motivált, sőt akár azt mondhatnánk, hogy keleti, és nem európai mentalitás uralkodott (és a mai napig uralkodik). A bolgár állampolgárok zöme még mindig révedezve néz nyugatra és Európa más részeire. A 2007-es csatlakozást megelőzően a bolgárok számára a fejlettség egyik legfontosabb mércéje az autópályák állapota volt, sokan azon is töprengetek, hogy amíg Bulgária csatlakozhatott az Európai Unióhoz, addig Horvátország hogyan rekedhetett kívül.

A Boriszov-kormány ebből a szempontból sokat tett le az asztalra, a három év mérlegét minden bizonnyal a jövő is elismeri majd: 300 kilométer új autópálya! Ha Magyarországon a 4-es metró a befejezetlenség szimbóluma, akkor Bulgáriában ez a Trákija autópálya. Nos, Boriszov csak idén 82 kilométerrel hosszabbította meg az országot kelet-nyugat irányban átszelő főútvonal használatban lévő szakaszát és a mandátuma végéig akár a teljes útvonal is elkészülhet. Kormányzása során a jelenlegi kabinet több autópályának – Marica, Ljulin, Sztruma – az építését is sikeresen folytatatta, továbbá a fővárost és más nagyvárost is jelentős infrastrukturális beruházások egész sorával gazdagította.

Miben rejlik ez a hírtelen változás a látványpolitika terén? Boriszov átláthatóságot vitt az európai uniós pénzek lehívásába és felhasználásába, a volt szocialista kabinettel ellentétben világos és megbízható tenderek kerültek kiírásra. Brüsszel természetesen értékelte az új kormány törekvéseit, mindazonáltal, hogy az EU Csalás elleni Hivatal, az OLAF továbbra is az élmezőnybe sorolja be a balkáni országot sikkasztások és uniós pénzekkel történő visszaélések terén. Természetesen nem szabad azt gondolnunk, hogy óriási előrelépés történt volna az uniós pénzek implementálását illetően, nem is lehetett volna, ugyanis a korábbi kormányok nem indították el időben a lehívási kérvényeket. A francia szenátus külügyi bizottsága egy 2012 szeptemberében kiadott jelentésben keményen bírálja Bulgáriát amiatt, hogy a 2007-2014-es uniós költségvetési időszakban az uniós támogatásoknak alig 19 százalékát tudta implementálni.  A kormány sikereinek kulcsa ott kereshető, hogy most jött el az építkezések ideje – a Szofijanszki kormánytól kezdve a Boriszovot megelőző vezetők alkották meg a terveket, írták ki pályázatokat a pénzforrásokra és biztosították az önrészt is, hogy 2009-től kezdve megkezdhessék a tényleges munkálatokat.

A francia jelentés helyesen mutat rá, hogy a kezdeti uniós cél, miszerint a kohéziós és strukturális alapok segítségével Bulgária GDP-je 9 százalékos növekedésre tehet szert, erősen eltúlzott volt. Az alacsony lehívási – implementálási arányokat többek között a magas önrésszel magyarázzák Nyugat-Európában. A gyér mutatók fellendítése érdekében az Európai Bizottság hamarosan 15 százalékról 5 százalékra fogja lecsökkenteni a tagállami részesedést a kiemelt, uniós társfinanszírozású projekteknél Románia és Bulgária esetében.  A Boriszov-kabinet a kedvező körülmények ellenére is sok hiányossággal dolgozott, amelyek csak hosszútávon fognak láthatóvá válni. Az egyik legnagyobb probléma, hogy a komoly beruházások nem hoznak arányos GDP-növekedést, a lakosság nem jut tartós munkahelyhez és az életszínvonal sem növekszik. Az autópályák ugyan kényelmesebbé, frekventáltabbá teszik az eddig eldugott régiókat, ugyanakkor a befektetők nem fognak csak emiatt megtelepedni ott. A közlekedési infrastruktúra legfontosabb célja Bulgária bekapcsolása az európai „véráramba”, ugyanakkor itt jelentkezik a másik nagy hiányosság, a hosszú távú stratégia és koncepció teljes hiánya. A bolgár gazdaság sokkal jobban profitálna a fejlesztésekből, ha a környező országokat és a hazai vasúthálózatot összekötnék a strukturális alapokból származó összegek felhasználásával.

A Boriszov-kabinet látványpolitizálása minden bizonnyal a jövő évi választásokon való sikeres szereplést szolgálja, a lakosság életszínvonala nem tenné lehetővé a GERB újraválasztását, viszont a miniszterelnök és emberei mindenre gondoltak. A média Boriszov kezében van és a lakossági tájékoztatás kontrollja napról-napra szorosabbá válik. Az ország két legolvasottabb napilapja – a 24Chasa és a Trud – hamarosan átkerülhet a „Média csoport Bulgária Holding” tulajdonából az „Új bolgár média csoporthoz”, amelyet kormányhoz közeli személyek irányítanak. A bolgár titkos ügyek felgöngyölítésére specializálódott Bivol (magyarul: bivaly) honlap értesülései szerint a kormányfő maga alkalmazott politikai nyomást a jelenlegi tulajdonosra, hogy adja el a két napilapot egy képviselőnek. Hogy mi volt a politikai nyomás eszköze? Ha lehet hinni a Wikileaks bulgáriai változatának, akkor a miniszterelnök állítólag börtönt ígért ellenszegülés esetén. A „Bivol” a napokban Jeff Stein amerikai újságíróval készített interjújában feleleveníti az USA szófiai nagykövetségének 2007-es titkos jelentését, amelyben Boriszov állítólagos maffiakapcsolatait és a sajtó munkatársait megfélemlítő módszereit ismertetik.

A történet valóságtartalmát meg lehet kérdőjelezni, viszont azt, hogy Bulgáriában nincs független média, azt már kevésbé. Ahogy a volt szocialista kormányok alatt sem volt számottevő ellenzéki sajtóforrás, ugyanezt mondhatjuk el a jelenlegi garnitúra idején is, csak fordított felállásban. Kevés a független hangvételt megütő, egyik párt szekerét sem toló sajtóorgánum – a „Szega” és a „Kapital” napilapokat lehet a mérvadó hangok közé sorolni, viszont az utóbbi időkben őket is kemény támadások érik. A mindenkori bolgár kormány, így Boriszovék számára is létfontosságú a választásokat megelőző sajtómuníció, máshogy lehetetlen lenne meggyőzni a bolgár szavazókat. A „Reporters without borders” ranglistáján Bulgária a nem irigylésre méltó 80. helyet foglalja el 2012-ben, ami jelentős visszaesés az elmúlt évekhez képest. Kell is a támogatás Boriszovnak – 2013 igen nehéz évnek fog bizonyulni a volt főpolgármester számára. Pártja aligha fogja megszerezni a szavazatok többségét, viszont ellenzékben immáron csak baloldali pártok lesznek, akikkel alkalmi koalíciókat alighanem lehetetlen lesz kötni (mint ahogyan volt 2009 óta eddig).

A GERB, ha megnyeri is egy körülbelüli 30 százalékos aránnyal a választásokat, rá fog fanyalodni egy ingatag koalíció megkötésére Meglena Kuneva újonnan alakított,  Polgárok Bulgáriája Mozgalmával (DBG). Miért a DBG-vel? Nincs más, akivel lehetne – a szocialistákkal kötött nagykoalíció utópia, Ahmed Dogán pártja, a Mozgalom a Jogokért és Szabadságért (DPSz) túlságosan is magas árat követel Boriszovtól a kormányozásban való részvételért, a DBG marad az egyetlen alternatíva. A legnagyobb aggodalom Boriszov előtt onnan adódik, hogy ki is áll valójában Kuneva mögött, ugyanis a volt uniós biztos kifejezetten jellemtelen politikusnak bizonyul a politikai szakértők szemében. Sokan a szocialisták szatellitjének tartják Kuneva formációját, ugyanakkor a DBG eddig még nem tette le voksát egyik nagy párt mellett sem. Kuneva az újdonság erejével fog szimpátiát nyerni, viszont az eddigi ötlettelen és semmit mondó tervek alapján azt lehet sejteni, hogy egy vagy két ciklusos pártnak fog bizonyulni a jövőben.

Összegezve a politikai paletta színességének hiánya miatt jelen pillanatban Boriszov a legalkalmasabb alternatívája az országnak, de közel sem tökéletes. Bulgária még nem érett meg arra, hogy nyugati politikai rendszer alakuljon ki, a politikai érdekek és a szervezett bűnözés magas szintű összefonódása nem is engedné meg ezt. Olvassa a Kitekintőt és ismerje meg a „bolgár modellt”, elemzésünk második részében majd a politikai alkuk titkait próbáljuk felvázolni.

Milanov Viktor

Friss hírek

A világszerte népszerű lager Olaszországból (x)

Olaszország hazai gyártású sörei közül az egyik legismertebb a Peroni, amely szerte a világon kedvelt márka. A Forma-1 futamok iránt rajongók is ismerhetik, ugyanis az Aston Martin egyik fő támogatója. A cikkben annak járunk utána, hogy mit érdemes tudni erről a sörről.

Read More »