Szíria: nemzetközi kereszttűzben

Szíria a 18 hónapja tartó polgárháborújának legsötétebb hetén van túl annak ellenére, hogy Bassár al-Aszad, az ország elnöke szerint a helyzet javul és egyre kevesebb az összecsapás a rezsim és az ellenzék fegyveresei között. A Nyugat másképpen vélekedik az egyre több áldozatot követelő szír eseményekről. Amennyiben a diplomácia végleg csődöt mond, Franciaország és Nagy-Britannia akár az ENSZ-t megkerülve is képes végrehajtani egy fegyveres beavatkozást, egy Biztonsági Tanács felhatalmazása nélküli akció nem az első eset lenne a történelemben.

Oroszország Irán mellett Bassár al-Aszad legfőbb szövetségesének számít és azáltal, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsában vétójoggal rendelkezik, hónapok óta megakadályozta a különböző beavatkozási terveket. Korábban, amikor Washington szíriai beavatkozással fenyegetett kémiai fegyverek bevetése esetén, az orosz kormány hamar biztosította arról a nyugati országokat, hogy Damaszkusz saját polgárai ellen nem, esetleg külső beavatkozás esetén fogja hadba állítani tömegpusztításra alkalmas fegyvereit. Ugyanakkor Moszkva is az erőszak befejezését sürgeti, egy politikai megegyezés kidolgozását nemzetközi beleszólás nélkül.

Irán az El nem kötelezettek nevű mozgalom csúcstalálkozóján kijelentette, hogy „a fejlődő országoknak több joga van beavatkozni Szíria ügyeibe, mint az Egyesült Államoknak vagy a NATO-nak”. Arról azonban nem tett említést, hogy mégis milyen beavatkozást ért ez alatt Teherán. A találkozó néhány nappal az után volt, hogy Egyiptom felkérte Iránt, Szaúd-Arábiát és Törökországot, hogy támogassák a szír rezsim távozását.

Kanada idén már tízedik alkalommal hozott intézkedéseket Damaszkusz ellen, újabb 50 olyan személy és szervezet került az ország listájára, akiket a megszorítások céloznak és Aszadhoz igen közel állnak, egyre erősödő diplomáciai nyomást helyezve ezzel a jelenlegi vezetésre. Ottawa ugyanakkor elítéli Oroszországot, amiért az a szír kormány pártján áll és üdvözli Kairó azon kijelentését, amelyben az „elnyomó rezsim” távozását sürgeti.

Ankara védelmi zónákat hozna létre Szíria területén belül a civilek megóvása érdekében, ugyanis az elmúlt másfél évben 300 ezer ember hagyta el a közel-keleti államot, a menekültek nagy része a szomszédos országokba indul, köztük Törökországba. Az állam északi és déli részén már fedeztek fel olyan területeket, ahol ezt nemzetközi ellenőrzés alatt meg lehetne valósítani, de Franciaország 5 millió eurót igénylő támogatási terve után a felvetés hamar elvesztette nemzetközi támogatottságát. Emellett az elképzelés megvalósítását akadályozza, hogy a védelmi zónák létrehozása a légtér lezárását követelné, amibe Oroszország és Kína biztosan nem egyezne bele.

Franciaország és Nagy-Britannia ez után figyelmeztette Bassár al-Aszad elnököt arra, hogy ezen zónák kialakításának terve nem az ENSZ égisze alatt született, ami arra enged következtetni, hogy míg a világszervezet a szíriai polgárháború lezárását a vétójoggal rendelkező tagállamok közötti kompromisszummal kívánja véghezvinni, addig az államok maguk is cselekedhetnek, mint 1999-ben Koszovóban. Az ENSZ ugyanis mindaddig képtelen hatásosan fellépni Szíria ellen, míg Moszkva és Peking ezt nem tartja helyénvalónak.

A Szíriában immár másfél éve tartó polgárháború összesen több mint 22 ezer áldozatot követelt, augusztus utolsó hetében mintegy 1600 ember vesztette életét. Ugyan az ENSZ új különmegbízottja, Lakhdar Brahimi első munkanapján kijelentette, hogy az összecsapásoknak véget kell vetni, az erőszak tovább folytatódik az országban.Az elmúlt hetekben egyre több légitámadás érte az ellenzéki csoportokat, így az offenzíva új célpontjává a kormány légierő bázisai váltak. Egyet közülük el is foglaltak, azonban kettő még mindig a rezsim irányítása alatt áll. Egyes politikai aktivisták jelentése szerint Aszad serege egy kórházat is megtámadott, mert ellenzéki sebesülteket ápoltak az épületben. Ezenkívül nagyobb összecsapások történtek az elmúlt héten Damaszkuszban, Aleppóban és Homszban, de Libanon is részesült a rezsim bombázásaiból. Három libanoni falu teljes mértékben elpusztult és egy katona megsérült ott, ahol hetente körülbelül 400 szíriai menekültet fogadnak.

A helyzet jellen állapotát jól példézza az orosz álláspont: az ENSZ és a nyugati államok arra kérték a szír kormányt, hogy ne használjon nehézfegyvezetet  a felkelőkkel szemben, azonban Oroszország, aki korábban Kínával egyetemben megvétózta a beavatkozás lehetőségét, naivnak nevezte a próbálkozást.