Üzleti lehetőségek Kazahsztánban

Ma, Kazahsztán stabil és dinamikusan fejlődő ország. A függetlenség kikiáltása óta rövid időn belül az ország egy főre jutó GDP-je 16 szorosára nőtt – a 700-ról 12 ezer amerikai dollárra növekedett.

1999 és 2007 között Kazahsztán GDP-je átlagosan évente 10%-os növekedést mutatott. A szakértők értékelése szerint, az elmúlt évtizedben a világ 25 legdinamikusabban fejlődő gazdasága között Kazahsztán a harmadik helyet foglalja el.  

Ország a Közép-Ázsia térségébe áramlott külföldi befektetések 80%-át akkumulálta. Hozza jöttek Európa, Ázsia és Amerika nagy befektetői, valamint a nemzetközi üzleti szféra kiemelkedő képviselői. A Világbank értékelése szerint, befektetés szempontjából Kazahsztán a kedvező feltételekkel rendelkező országok élvonalában foglal helyet.   

Köztársaság a pénzügyi világválság nehézségeit sikeresen leküzdötte és ezzel a tartós fejlődés irányát vette céljául. 2011-ben a GDP növekedése 7,5% volt, 2016-ig az előirányzott éves nemzetgazdasági fejlődést 7%-ban határoztak meg. A kazah kormány az inflációt hatékonyán visszaszorította, a munkanélküliség szintjét 5,3%-ig csökkentette.   

Az államnak ésszerű költekezési politikája lehetőséget biztosított arra, hogy a speciálisán létrehozott Nemzeti Alapban nagy mennyiségű pénzügyi eszköz rendelkezésre álljon. A mai napon a Nemzeti Bank tartaléka, beleértve a Nemzeti Alap eszközeit megközelíti a 85 milliárd dollárt, illetve GDP-hez viszonyítva annak 40%-át.  

Kazahsztán természeti kincsekben nagyon gazdag, nemcsak olajban és gázban, hanem számos fémekben is. Ezek gazdagságuk fő tényezői.  

Ugyanakkor, a kazah gazdaság diverzifikálásának biztosítása új célként jelent meg. Az állam feladatként a nyersanyag exportfüggőség lecsökkentését, a modern indusztriális bázis létrehozását, valamint az önfejlődő innovációs rendszer felépítését vetette fel.    

A világméretű pénzügyi válság közepette a „Forszírozott ipari-innovációs fejlődési program” realizálása kezdetét vette és a két és fél év alatt jelentős eredményeket ért el. Az összes ipari projekt strukturális támogatása végett „Iparosítási útikönyvet” készítettek, ami 76 milliárd dollár összegű, 706 projektet tartalmaz, ezzel 400 ezer munkahelyet teremtenek. Ennek eredményeképpen, az országban olyan termékeket állítottak elő, amik eddig Kazahsztánban nem voltak. A Program már hatásai az ország makrogazdasági mutatói dinamikáján is megjelentek. Az utóbbi két évben az ország GDP-jének struktúrájában a feldolgozó ipar 11,4%-ra emelkedett. Ebben az évben a nem nyersanyag exportja 12 milliárd dollárról 22,2 milliárd dollárra nőtt. 

Céluk 2020-ig a nem nyersanyag export mértékét 45%-ra emelni, a feldolgozó iparban a munka termelékenységet kétszeresére, a mezőgazdaságban pedig, 4 szeresére növelni.    

Modern korszakban a fő hangsúly a gazdaságon van, amely a szakértelmen és innováción alapszik. Az országban az előállított innovációs termékek mértéke 66%-ot érte el. A kutatásra és kidolgozásra szánt belső költségek 30%-ra nőttek. A tudományra szánt költségei is egyre nőnek. 

Kazahsztán a posztszovjet köztársaságok között az első olyan ország, amely az európai térség felsőoktatási szférájában résztvesz. 2010-ben állam az Európai Kulturális Konvencióhoz és Bolognai egyezményhez csatlakozott. A tehetséges fiataloknak létrehoztak a „Bolasak” programot, amely lehetővé teszi, hogy külföldi egyetemeken tanulhassanak. 1993-óta az állam támogatásával kb. 8 ezer kazahsztáni diák a legjobb külföldi egyetemeken tanulhatott. Végzett szakemberek többsége a gazdaság vezető szféraiban dolgoznak.   

Számukra az Európai Unióval való együttműködés prioritással bír. Az EU-val a kereskedelmi forgalom túllépte 50 milliárd dollárt. Kazahsztán sikeresen véghezvitte az „Út az Európába” című állami programot. A mai napig, az EU-val az új „Bővített partnerségi és együttműködési egyezmény” aláírásáról szóló tárgyalások folynak.  

A modern Kazahsztán szeretne a Közép-Ázsiai régió logisztikai, üzleti és tranzit csomópontja, az Európa és Ázsia közötti „híd” szerepét vállalni. Kínával határos területen használatba adtak a „keleti kapu” nevű Nemzetközi határ menti együttműködés centrumát, a „Horgoszt”. A Nyugat Kazahsztánban a Kaszpi-tengeri „Aktau” kikötő fejlesztésére szánt projektek realizálódnak.  

Fehérorosz, Kazahsztán és Oroszország részvételével létrejött Vámunió működésbe lépésével az ország vámhatárai nyugaton Brest városát és a Balti tengert, keleten pedig a Csendes óceánt érte el. A közös gazdasági térségben 170 millió ember él. Vámunió GDP-je 2 trillió dollár.   

Az ország területén 2015-ben ér végett a „Nyugat Európa – Nyugat Kína” nevű 2700 km. hosszú nemzetközi országút építkezése. Ez az út majd 3,5 szeresére rövidíti le a Kínából Európába tengeri utón szállítandó termékek szállítmányozási idejét. 

1200 km. hosszú vasúti hálózat is épül, amely az ország központi régióit a nyugati területekkel köti össze. „Kazahsztán – Türkmenisztán – Irán” vasútiútvonal  projekt véghezvitele pedig a Perzsa öböl irányába és visszafele is a szállítmányok optimális útvonala lenne.    

2020-ra Kazahsztán területén áthaladó szállítmányok mértéke kétszeresre kell, hogy emelkedjen, ezzel évente 50 millió tonna tranzit szállítmány lesz.

Ezek együttesen, kereskedelemben az új és hatalmas lehetőségekhez utat nyitnak, valamint Kazahsztán területén áthaladó transzkontinentális útvonalakhoz fogják irányítani a közlekedési áramlásokat.

Gyakorlatilag külső világnak, szeretne a régió ajtóját nyitni, ezzel biztosítva nemcsak a nyugat és kelet közötti, hanem az észak és dél közötti közlekedési kapcsolatokat. Úgy gondoljnak, hogy az egyesült gazdaságban érdekelt Eurázsia, megújuló globális gazdaságnak alap eleme lehetne.    

Ma az Eurázsiai földrész Világnak 50%-os terméket termeli. Itt él a Föld lakosságának kétharmada, és itt tálalható hatalmas természeti kincsek. A következő évtizedekben a kontinens szerepe egyre nőni fog.

Az elért eredményekre tekintet nélkül, az ország vezetősége továbbra is szociális-gazdasági modernizációra irányuló politikáját folytatja. 

A fejlett technológiák transzferje céljából kazahok továbbra is érdekeltek a magyar féllel partneri kapcsolatokat folytatni a következő: energetika, közlekedés, kommunikáció, építés, turizmus, mezőgazdaság, gyógyszeripar és egészségügy. Bio – és nanotechnológia terén a közös vállalatok létrehozása az együttműködés érdekes vonala lehetne.      

A magyar miniszterelnök Orbán Viktor 2012 májusában tett Asztanai látogatását követően a kétoldalú kereskedelmi-gazdasági együttműködés új lendületet kapott. A tárgyalások eredményeképpen a felek 11 dokumentumot írtak alá. A két ország 300 vállalatának képviselőinek részvételével tartott üzleti fórum is nagy esemény volt.