Félmillióan menekülnek az etnikai zavargások miatt

Az északkelet-indiai muszlim és bodo népesség özötti fegyveres összetűzések immáron hét hete tartanak, eddig 85 ember halálát okozva. Százezrek hagyták el otthonaikat a támadások következtében és élnek még mindig menekülttáborokban. Ezenfelül, több tízezer muszlim diák és dolgozó tért haza India különböző részeiről, az ellenük irányuló támadásoktól tartva. Az indiai kormány és a helyi hatóságok mindent megtesznek annak érdekében, hogy a lakosok mielőbb biztonságban hazatérhessenek otthonaikba.

Július 6-a óta tartanak az etnikai zavargások az északkelet-indiai Asszám szövetségi állam területén. Az elmúlt hetek során megközelítőleg 400-500 ezer embernek kellett elhagynia otthonát a bodo etnikumú őslakosok és a muszlim bevándorlók közti harcok következtében. A zavargások és a nyugtalan helyzet azonban nem csupán az északkeleti régióra jellemző, mivel a tömegkommunikációs eszközökön terjedő rémhírek következtében több muszlim bevándorló menekült el más indiai nagyvárosból, az esetleges atrocitásoktól tartva – közölte a BBC. A két etnikum közötti feszültség már több évtizede tart. Az idei, lassan két hónapja tartó fegyveres összetűzések két muszlim diákvezető elleni bodo támadással kezdődtek és azóta 85 ember életét követelték. A Hindu című indiai napilap háromnaponta számol be újabb és újabb halálesetekről.

Muszlim menekültek

A bengáli nyelvet beszélő muszlim menekültek azután kényszerültek elhagyni a falvaikat, hogy a bodók támadást intéztek ellenük. A menekültek többsége még mindig nem mer hazatérni otthonába az ideiglenes, iskolákban felállított menekülttáborokból addig, amíg a helyi hatóságok nem garantálják biztonságukat. Naorbitta faluban például 115 muszlim család lakott, mígnem egy éjjel fegyveresek támadtak a házaikra, felgyújtva azokat és sértetlenül hagyva az alig 50 méterre található bodo származású szomszédjaik házait. „Szomorú, hiszen mindig békében éltünk. De a mostani események után nem akarom, hogy visszajöjjenek” -nyilatkozta egy bodo lakos muszlim szomszédjairól a BBC riporterének. Azonban más falvakban élő kevésbé szerencsés bodóknak szintén el kellett menekülniük, mivel a szomszédjaiknak szánt rajtaütés során őket sem kímélték.

Etnikai különbségek

A bodók szerint a muszlimok csupán bangladesi illegális bevándorlók, azonban beáramlásuk már több mint egy évszázada elkezdődött. Az etnikai ellentéteket a vallási különbségek még tovább fokozzák, mivel a bevándorlók muszlim vallásúak, míg az őslakosok javarészt hinduk vagy keresztények. A szembenállás nem újkeletű: az 1980-as évek elején hónapokra megbénította Asszámot és 1800 iszlám hitű ember leszámoláshoz vezetett az a kampány, amely az liiegális muszlim bevándorlók elfogását és deportálását követelte. A muszlimok iránti ellenséges érzelmekhez az a tény is alapul szolgál, hogy az őslakosok az eltelt évtizedek alatt több városban is kisebbségbe szorulnak a muszlimokkal szemben – írja az Economist.

A valláson kívül egy másik ütközési pont a két csoport között a földbirtokkal kapcsolatos eltérő tulajdonrendszer, illetve a politikai hatalom kérdése. A bodók számára a föld közös tulajdon, ám ezzel ellentétben a betelepedő muszlimok farmerek, akiknek fontos a magánbirtok védelme. 2003-ban létrehozták a Bodo Területi Tanácsot, melynek területén belül idegenek nem birtokolhatnak földet, a muszlimokat pedig idegeneknek tekintik. Emellett 2006 óta látványosan megerősödött a muszlim többségű Asszámi Egyesült Demokratikus Front (AUDF) nevű párt, amely a tavalyi választásokon már a legnagyobb ellenzéki párttá nőtte ki magát.

A média és a telekommunikáció szerepe

India nyugati részén, Mumbaiban lázadások voltak, a közeli Pune városában pedig az Asszám melletti Manipur szövetségi államból származó emberekre támadtak. Megközelítőleg 30 ezer északkeleti származású muszlim menekült el csak a dél-indiai Bengaluruból, akik közül kilencet lelöktek a mozgó vonatról. Augusztus 12-én hamis, valójában nem halott muszlimokat ábrázoló videók és SMS üzenetek kezdtek el terjedni az emberek között, valamint az interneten, figyelmeztetve a más városokban dolgozó és tanuló északkeletieket, hogy még a ramadán vége előtt (augusztus 20.) térjenek haza. Az indiai vezetés úgy gondolja, hogy a rémületet keltő üzenetek pakisztáni forrásokból erednek, ám Iszlámábád tagadja a vádat. Az indiai kormány több internetes oldalt is letiltott, valamint az egy nap küldhető SMS-ek számát is korlátozta, hogy enyhítse a fokozódó pánikhullámot – tájékoztatott a BBC.

A helyi hatóságok állítása szerint a hét végére sikerült stabilizálniuk a helyzetet Bengaluruban, így az elmenekült lakosok lassan elkezdtek visszatérni a városba. Mindeközben a rendőrség őrizetbe vette az asszámi nemzetgyűlés egyik bodo származású képviselőjét, Pradip Brahmát, akinek szerepe lehetett az erőszakos eseményekben.