Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
Titus Corlatean román külügyminiszter szerint Magyarország rosszabbul bánik a román kisebbséggel, mint Románia a magyarral.
A román közszolgálati televízió TVR International csatornáján közvetített interjúban a riporter kérdésére Titus Corlatean külügyminiszter kijelentette, hogy Magyarország másképpen viszonyul a román kisebbséghez, mint Románia a magyarhoz.
„Másképpen, negatív értelemben” – pontosította szavait a miniszter. Megjegyezte, hogy már a kilencvenes évek óta megannyi problémát jeleztek Budapestnek, mint például a román kisebbség parlamenti képviseletének biztosítását, ami azóta sem oldódott meg.
A miniszter példaként az anyanyelvi oktatással kapcsolatos gondokat, a magyarországi román nyelvű sajtó helyzetét, a valódi vallásszabadság és a román ortodox egyháznak nyújtott támogatás problémáit hozta fel. „Ha Andrei Saguna (erdélyi román ortodox püspök) gyulai szobrának a felállítása is ellenállást váltott, és vált ki Budapesten (…) beláthatják, hogy Magyarország távol áll az európai kisebbségvédelmi standardok betartásától, különösen a romániai gyakorlattól” – hangoztatta. Megemlítette, másfél évvel ezelőtt még a szenátus külügyi bizottsága elnökeként a gyulai Andrei Saguna-szobor ügyében erős szóváltásba keveredett a Jobbik egyik politikusával.
Titus Corlatean úgy vélte, hogy a budapesti kormányok nem nyújtanak elég segítséget, vagy csak mímelik a segítségnyújtást ahhoz, hogy a magyarországi román közösség megőrizhesse kulturális identitását, ez pedig a magyarországi románok napról-napra folytatódó asszimilációjához vezet.
A román külügyminiszter a szerbiai Timok-völgyi románok helyzetét tartotta még aggasztóbbnak. Megjegyezte, a vajdasági románoktól eltérően a 250-300 ezresre becsült Timok-völgyi román közösséget Szerbia nem ismeri el nemzeti kisebbségnek, és semmilyen jogot nem biztosít számára. A vlahok (a közösség szerbiai megnevezése) nemzeti tanácsának a megalakulását is csak félmegoldásnak találta.
Egy másik kérdés kapcsán a külügyminiszter pozitív példaként említette a magyar nemzet összefogását. „Nézzék a magyar vagy a lengyel nemzet kohézióját, az állam számára legfontosabb kérdésekben a nemzet a jobboldali vagy baloldali kötődéseken felülemelkedve egységesen nyilvánul meg” – ajánlotta a példát a tévénézők figyelmébe a miniszter. Hozzátette, a román nemzetnek is el kellene jutnia a kohéziónak erre a szintjére, mely immár attól függetlenül nyilvánul meg, hogy ki hol él.
Titus Corlateant augusztus 7-én iktatták be a külügyminiszteri tisztségbe, korábban az igazságügyi tárcát vezette a Ponta-kormányban. Corlatean a határon túli románok szakértőjének számít a román politikában, a Nastase-kormányban 2003-2004-ben a Határon Túli Románok Hivatalát vezette.
Kitekintő / mti.hu
