Így spórolnak a németek

A németekre mint a spórolás megtestesítőire szokás tekinteni. A múlt héten a Handelsblatt hasábjain megjelent tanulmány komolyabban taglalja e kérdést, ahol kiderült: tartományonként igen különbözők a takarékoskodási szokások. A téma természetesen felveti a már-már unalomig hajtogatott keleti-nyugati kérdést, mindenesetre a tanulmány alátámasztja a jól ismert sztereotípiákat.

„A németek közismertek óriási spórolási kedvükről. Örvendetesnek tartom, hogy kevésbé tehetős emberek is képesek pénzügyi tartalékokat felhalmozni, különösen ilyen gazdaságilag viharos időkben”- vélekedett a tanulmány kapcsán a Royal Bank of Scotland Deutschland vezérigazgatója, Bertil Bos. A reprezentatív felmérésben kiderül, hogy a németek régiónként nagyon különbözőképp gondolkodnak a pénzről. Van, aki félretesz, van, aki tudatosan költekezik és van, aki hónapról hónapra él. A tanulmány objektív mércék szerint készült, ám végeredményét tekintve a „gazdag nyugati, szegény keleti” előítéletet nem tudta megcáfolni.

Az „öntudatos bajorok” kifejezetten jól informáltak a pénzügyek terén: a megkérdezettek 41%-a jó vagy nagyon jó választ adott arra a kérdésre, hogy mennyire van tisztában pénzügyi helyzetével, lehetőségeivel. Érdekes adat, hogy a férfiak sokkal határozottabban állították, hogy minden rendben van a konyhapénz körül, mint a nők, közel kétszer annyi férfi adott pozitív visszajelzést erre a kérdésre. Nem így a „bizonytalan svábok”; a megkérdezettek 30%-a ítélte csekélynek vagy nagyon csekélynek tudását, ha pénzügyekről van szó. A bizonytalanság Baden-Württembergben szintén magas a nőknél, a nők kevesebb mint egyharmada gondolja úgy, hogy valamelyest tisztában van pénzügyi helyzetével.

Ugyanerre a kérdésre érkezett válaszok összességében eltérők a nyugati és a keleti tartományokban: míg a nyugat-németek 35%-a gondolja úgy, hogy jól informált a pénzügyek területén, a kelet-németeknél ez a szám csak 30%. Viszont érdekes, hogy míg a keletiek 48%-a véli úgy, hogy kifejezetten jól bánik a pénzzel, addig a nyugatiak csak 43%-a ad pozitív választ a kérdésre. Az viszont egyértelmű, hogy a nyugat-németek többet és jobban tudnak félretenni, mint a keletiek: a takarékoskodók aránya 60%-52%, a nyugatiak javára.

Kiderült, hogy a berliniek és a brandenburgiak a legrestebbek, ha spórolásról van szó: a megkérdezettek mindössze 42%-a teszi félre pénzét későbbi időkre. Spórolás terén Északrajna-Vesztfália tartja az országos csúcsot, ahol az emberek 63%-a tesz félre kisebb-nagyobb pénzösszeget. A félretett pénz nagysága kapcsán pedig a „gazdag hesseniek” állnak a legjobban, ahol a takarékoskodók 17%-a kötött le 50.000 eurónál (kb.14 millió forint) nagyobb összegű pénzt. Ebből kifolyólag a jövőt illetően a legoptimistábbak a hesseniek (47%), valamint a Rajna-pfalziak (53%).

A számok leginkább Mecklenburg-Vorpommernben és Brandenburgban (két keleti tartomány) adnak okot az aggodalomra. Országos szinten Brandenburgban vannak a legkevesebben, akik 50.000 eurónál többet tudnak félretenni. Az „érdektelen mecklenburgiak” 29%-a nincs tisztában kellőképpen pénzügyi helyzetével, valamint a megkérdezettek 20%-ának sejtelme sincs, hogy mennyi pénzt takarított meg élete során.

A spórolás terén a legtradícionálisabb tartomány kétségkívül a Saar-vidék, ugyanis négyből három Saar-vidéki tartja megspórolt pénzét takarékbetétkönyvben. A takarékbetétkönyv egyébként is elterjedt Németországban, a megtakarítások 63%-a fekszik betétkönyvekben. E téren a legmodernebbeknek a szászok mondhatók, ahol a megkérdezettek harmada választja ezt a spórolási módszert, a többség ugyanis inkább folyószámlán tartja a pénzét.