Búza a Muravidékről a Nemzet Kenyerébe

A muravidéki nyárban barangoltunk a szlovéniai magyar hetilap, a Népújság segítségével. Soron következő összefoglalónkban olvashatnak Kölcsey Ferenc megemlékezéséről, melyet a költő szülőhelyén tartottak immár 23. alkalommal; a Nemzet Kenyeréről, amelyhez muravidékről is szállítottak búzát; az új szlovén nyelvhasználati törvényről, mellyel kapcsolatban Dobronak véleményezte a jelenlegi helyzetet, illetve Lendva város majdani projektjéről, amely igazán vonzónak ígérkezik.

Emlékezés a Himnusz költőjére

Sződemeteren, Kölcsey Ferenc szülőhelyén immáron 23. alkalommal rendezték meg a koszorúzással egybekötött Kölcsey-megemlékezés. A református templom kertjében köszöntőt mondott Pakulár István, helybeli református lelkész, Marian Gheorghe, Sződemeter polgármestere, Csehi Árpád Szabolcs, a Szatmár Megyei Tanács alelnöke, felkért szónokként pedig Kiss-Rigó László, a Szeged-Csanádi Római Katolikus Egyházmegye püspöke és Bölcskei Gusztáv, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke szólt a szép számban egybegyűlt közösséghez. Az ünnepi beszédet Ács Margit írónő, a Magyar Művészeti Akadémia elnökségi tagja tartotta. Az ünnepségre a szervezők a határon túli magyar közösségeket is meghívták, a már hosszú évekre visszanyúló együttműködés keretében Beregszászról Zubánics László, a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet elnöke, illetve Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsának elnöke szólt az egybegyűltekhez. Horváth kifejtette: minden magyarnak, de különösen az anyaországon kívül élőknek fontos feladata anyanyelvünk és kultúránk megőrzése, s ennek egyik módja, hogy megemlékezünk nemzetünk nagyjairól: a szatmáriak Kölcseyről és Adyról, a muravidékiek pedig Zala Györgyről.

Muravidéki búza a Nemzet Kenyerébe

A tavaly indult kezdeményezést követően az idén is megsütik augusztus 20-ára a nemzet kenyerét, amelyhez Lendváról a múlt pénteken szállították el Pécsre az öt muravidéki magyar önkormányzatnál összegyűjtött búzát. Az alapanyag Magyarország minden megyéjéből és a környező országok magyarlakta területeiről (a Kárpát-medencéből) érkezik hozzá, amit majd az Összeöntés Ünnepén, augusztus 19-én kevernek össze a mohácsi Szent Miklós vízimalomban és őrölnek majd meg a szigetvári malomban. A lisztből a nemzet egységét, az összetartozást és a szolidaritást szimbolizálva augusztus 20-án Pécsváradon sütik ki a Nemzet Kenyerét és a cipókat. Tavaly négyezer cipó készült – amit az államalapítás napján, a Nemzet Kenyere Ünnepén Pécsen lehet megkóstolni –, de Korinek László, a kezdeményezés ötletadója szerint a nagy igény miatt az idén ennél többet készítenek el. A sütésen felül maradt lisztet a dévai Szent Ferenc Alapítványnak ajánlják fel. A Nemzet Kenyere program megvalósításához a szervezők az idén több mint tíz tonna búzára számítanak.

Nincs különösebb baj a nyelvhasználattal Dobronakon

Az új nyelvhasználati törvény elkészítése előtt a szlovén parlament Nemzetiségi Bizottsága döntése alapján körképet készítenek, amelyhez a nemzetiségi tanácsoktól is beszámolókat, hozzászólásokat várnak augusztus 31-i határidővel. A témához elsőként a Dobronak Községi MÖNK ülés tanácsának tagjai szóltak, ezeken is belül, elsőként Kovac Katarina szólt. Az igazgató asszony szerint különösebb probléma nincs az intézményben, hiszen mindenki használja/beszéli mindkét nyelvet. A beiratkozási adatok is kedvezőek, ugyanis 12 elsősből 7 választotta a magyart első nyelvnek. Kovac szerint nem a gyerekekkel, hanem a felnőttekkel van a gond, bár a hivatalokban is mindenhol használható a magyar nyelv. Sokan csak akkor vallják meg nemzetiségi hovatartozásukat, ha abból pénzbeli hasznuk származik, például ösztöndíjak kapcsán stb. – mondta. Kovács Attila, tanácstag szerint javult a helyzet olyan téren is, hogy a községi tanácson tolmács segítségével biztosítják a nyelvi egyenjogúság követelményét. Az utcanevek és a dűlőnevek fordítása kapcsán viszont aggályai vannak, hiszen ez utóbbiakat nem szabad fordítani. A községi honlap körülbelül egy éve nincs frissítve, legalábbis a magyar fordítások hiányoznak. A tanács arra szólított fel mindenkit, hogy használja bátran anyanyelvét.

50 méteres kilátótorony építését tervezik

Grandiózus látványt nyújtó kilátó megépítését tervezi Ledva város Községi Tanácsa. A kilátó és ezzel együtt a gyönyörű kilátás, a ledvai turizmus fellendítését szolgálná. A város fejlődési lehetőségeiről a városi tanács tárgyalt, de a kilátó megépítésének ötletéről már a „Bogrács világfővárosa” projektrendelet megvalósításának taglalásakor is szó esett. Anton Balažek polgármester tájékoztatójában többek között ismertette a tanáccsal a 2013–2014. évi közvetlen regionális ösztönzésekre irányuló források tervezett megpályázását. Ezek alapján a község a Lendvai Zeneiskola tervezett bővítése mellett pályázik egy a Lendva-hegyen felállítani tervezett 50 méteres kilátótorony megépítéséhez szükséges eszközökre is. Mindkettő esetben 600–700 ezer eurós tételekről lehet beszélni. A projekt célja, ahogy az egy évvel ezelőtt beindított „Bogrács világfővárosa” projekt esetében is, egyértelműen a lendvai turizmus felpezsdítése, esetleges munkahelyek teremtése.