Budapest egyéni megoldást kér

Egyéni megoldást sürgetett kedden Brüsszelben Győri Enikő, EU-ügyi államtitkár annak elkerülésére, hogy a Magyarország számára elérhető kohéziós források közel 30 százalékkal csökkenjenek 2014 után a jelenlegi, 2007 és 2013 közötti pénzügyi időszakhoz képest. Budapest hivatalosan még nem mondott le arról, hogy a jelenlegi szinten tudja megőrizni a felzárkóztatásra felhasználható összegeket.

Győri Enikő, EU-ügyi államtitkár kedden újfent méltányos bánásmódot kért Magyarország számára a 2014 és 2020 közötti pénzügyi keretről folyó tárgyalások során, miután az Európai Bizottság által az eredeti javaslaton két hete végrehajtott technikai kiigazítás tovább rontott az ország kilátásain a jövőbeni felzárkóztatási támogatások mértékét illetően.

Már az Európai Bizottság tavaly júniusi kiinduló javaslata sem ígért sok jót hazánk számára, miután a Magyarország számára a következő évekre előrejelzett igen alacsony növekedési prognózis és az egyes országok számára elérhető kohéziós támogatások felső határának drasztikus csökkentése miatt Budapest körülbelül 5,3 milliárd euróval kevesebb felzárkóztatási forrásra számíthatott 2014 után, mint a jelenlegi, 2007 és 2013 közötti pénzügyi időszakban, amely alatt elvileg akár 25,7 milliárd euró lehívására is esélye lenne.

Ezen a kilátáson, ahogy azt július 16-án megírtuk, tovább rontott a nemrég végrehajtott technikai kiigazítás, amit részben a horvát csatlakozás költségeinek, részben pedig a legújabb országos és regionális növekedési adatok figyelembevétele tett szükségessé. Mivel Magyarország esetében a növekedési előrejelzések tovább romlottak a következő évekre, az első becslések szerint most már akár 7 milliárd euró körüli mértéket is elérhet a veszteség, ami közel 30 százalékkal (egészen pontosan 27,5%) kevesebb az ország számára a kohéziós politikából 2007 és 2013 között elérhető forrásoknál.

Győri Enikő az általános ügyek tanácsának keddi ülésén elhangzott felszólalásában politikailag elfogadhatatlannak nevezte azt, hogy egy tagállamnak, amely a Bizottság előrejelzése szerint a következő többéves pénzügyi keret végéig, 2020-ig sem éri majd el az egy főre eső uniós GDP 75 százalékát, ilyen jelentős mértékben megnyirbálják a felzárkózását előmozdítani hivatott támogatásait. A magyar államtitkár szerint a Bizottság javaslata ellentétes az uniós szerződések szellemével, az Európai Tanács állásfoglalásaival és a kohéziós politika logikájának is ellentmond.

Janusz Lewandowski, az EU költségvetési biztosa is elismerte kedden, hogy a keretköltségvetés technikai kiigazításának Lengyelország és Szlovákia társaságában Magyarország a fő kárvallottja.

A BruxInfónak arra a kérdésére, hogy hazánk milyen egyéni megoldást részesítene előnyben, az államtitkár világossá tette, hogy Budapest „nem szeretne kevesebb pénzt, mint 2013 előtt”. Erre más források szerint ugyanakkor a minimálisnál is kevesebb az esély, ha másért nem, hát azért, mert a kohéziós politika költségvetése is csökkenni fog 2014 után. A Bizottság tavaly júniusi javaslata már eleve nominális szinten befagyasztotta (reálszinten tehát csökkentette) a regionális politika büdzséjét, a technikai kiigazítás után pedig a korábbihoz képest kedvezőtlenebb növekedési kilátások miatt annak ellenére is további 5,5 milliárd euróval csökkenne a keret, hogy a horvát tagság költségei nettó 8 milliárd euróval feljebb tornásszák a kiadásokat.

Több nettó befizető országnak ugyanakkor még ez is túl sok, a keddi vitán kifogásolták, hogy a Bizottság a horvát csatlakozással összefüggő költségeket nem a jelenlegi keretekből, a prioritások átrendezése révén hozta ki. Lewandowski biztos erre azzal replikázott, hogy milyen alapon csíphetne le pénzeket más országoktól és területektől, megsértve ezzel szerinte egy régi uniós elvet.

Azt ugyanakkor a tagállamok többsége is elismeri, hogy a magyar problémára valamilyen választ kell találni. Ebből a szempontból irányadó lehet majd az a javaslat, amelyet szeptemberben terjeszt elő ígérete szerint a ciprusi elnökség, és ami először fog a Bizottság javaslatában szereplőtől eltérő számokat és tételeket tartalmazni. „Az lesz az igazság pillanata, amikor számokat is látunk majd szeptemberben” – szögezte le Győri Enikő.

A keddi vitán kiderült, hogy a technikai kiigazításnak igazából egyetlen ország sem örül: sem a Bizottság eredeti javaslatából egyébként is 100 milliárd eurós lefaragást szorgalmazó nettó befizetők, sem a magukat a kohézió barátai néven aposztrofáló 15 tagállam, amely kifogásolja, hogy a legszegényebb országokat büntetve a technikai kiigazítás tovább farag (5,5 milliárd euróval) a kohéziós politikai kiadásokon.

A 15 ország nevében beszélő lengyel államtitkár paradoxnak nevezte, hogy az Európai Tanács június végi ülésén elfogadott, a kohéziós politikát a növekedés fontos eszközének nevező következtetése ellenére a kiigazított javaslatkevesebb pénzt adna a kohéziós országoknak. „Miután már az eredeti javaslat is a kohéziós büdzsét nominálértéken befagyasztotta, a kiigazítás után elértük azt a határt, amin túl már nem lehet többet lefaragni a kohéziós kiadásokból” – mutatott rá Pjotr Serafin.

A ciprusi elnökség legközelebb augusztus 30-án, a miniszterek nicosiai informális ülésén érdemi vitát tart a következő többéves pénzügyi keretről, amely elé készül egy, a tagállamokkal folytatott kétoldalú konzultációkat összegző anyag. Az informális tanácsülés után pedig módosítani fogják, immár számokkal is azt a tárgyalási keretet, amiben a dán elnökség vonta meg a tárgyalások állásának mérlegét. Ezt követően szeptember 24-én megint a miniszterek, majd kétoldalú egyeztetések következnek, mielőtt októberben az Európai Tanács elé kerül a dosszié.

Kitekintő / Bruxinfo.eu

Friss hírek

A világszerte népszerű lager Olaszországból (x)

Olaszország hazai gyártású sörei közül az egyik legismertebb a Peroni, amely szerte a világon kedvelt márka. A Forma-1 futamok iránt rajongók is ismerhetik, ugyanis az Aston Martin egyik fő támogatója. A cikkben annak járunk utána, hogy mit érdemes tudni erről a sörről.

Read More »