Evakuációs terv a szíriai magyarok kimenekítésére

Evakuációs tervvel is rendelkezik a Külügyminisztérium a szíriai magyarok esetleges kimenekítésére – mondta a BruxInfo kérdésére a külügyminiszter az uniós külügyi tárcavezetők ülése után. Martonyi János elmondta, egyelőre nem érkezett igény a damaszkuszi magyar állampolgároktól, hogy a kormány segítsen nekik elhagyni az országot. Az uniós külügyminiszterek tovább szigorították a szankciókat a szíriai rezsim ellen, egyebek mellett a fegyverembargó szigorúbb betartatásáról határoztak brüsszeli ülésükön.

Felkészült a kormány a szíriai helyzet további elmérgesedésére. A külügyminiszter a BruxInfo kérdésére elmondta, evakuációs tervet is kidolgoztak a külügyben az arab országban élő magyarok esetleges kimenekítésére, egyelőre azonban senki nem jelezte, hogy diplomáciai segítségre lenne szüksége Szíria elhagyásához. Martonyi János szavaiból kiderült, a kormány feszülten figyeli, hogy a következő napokban milyen irányt vesznek a közelmúltban fordulatot jelentő szíriai események.

A tárcavezető kedden kap részletes tájékoztatást Magyarország damaszkuszi nagykövetségétől arról, hogy pontosan mi is a helyzet a fővárosban. „A jelentés alapján fogjuk eldönteni, hogy tudunk-e továbbra is ott tartani személyzetet” – mondta a külügyminiszter. Szerinte mérlegelni kell azt, hogy Magyarország jelenleg Ausztrália, Kanada és Nagy-Britannia diplomáciai képviseletét is ellátja Szíriában; emellett pedig azt, hogy számos magyar is él Szíriában.

„A helyzet zűrzavaros, áttekinthetetlen, az országon belüli mozgás is nehéz. Humanitárius okokból és a folyamatos konzuli segítség okán szeretnénk ott maradni, de nem tudjuk, hogy ott tudunk-e maradni” – fogalmazott Martonyi János.

Újabb szankciók

Az uniós külügyminiszterek a hétfői brüsszeli ülésükön újabb szankciókat hoztak Szíria ellen. Egyrészt bővítették az úgynevezett szankciós feketelistát: eszerint újabb 26 személy és 3 vállalkozás Európában tárolt vagyonának zárolására szólították fel az Európai Gazdasági Térség bankjait, az állampolgárok ezen túlmenően vízumot sem kaphatnak a jövőben az Európai Unió országaiba.

Másrészről a tárcavezetők döntöttek a Szíria ellen érvényben lévő fegyverembargó kikényszerítésének szigorításáról is. Ez praktikusan azt jelentheti, hogy a jövőben az uniós tagországok hatóságai megállítják és átkutatják azokat a teherhajókat és repülőgépeket, amelyek vélelmezhetően fegyvert, vagy tömegoszlatásra alkalmas tárgyat szállítanak Szíriának. A külügyminiszter megjegyezte, hogy az átvizsgálás meglehetősen bonyolult, de „korlátozni kell a rezsimnek szánt fegyverszállításokat”.

Uniós források szerint egyelőre kérdéses, hogy ennek az intézkedésnek lehet-e gyakorlati jelentősége, hiszen nem elsősorban uniós tagországok szállítanak fegyvert Damaszkusznak, „a többnyire Oroszországból érkező szállítmányokat viszont már csak földrajzi okokból is aligha az Európai Unió légterén vagy felségvizein fogják Szíriába szállítani” – fogalmazott egy tisztviselő.

A fegyverembargó kapcsán az uniós külügyminiszterek leszögezték, nemcsak a szír rezsimnek, de az ellenzéknek sem szállítanak eszközöket. „Az ellenzéket viszont minden egyéb támogatásban részesíteni kell, ezek közül a humanitárius támogatás a legfontosabb, de segíteni kell őket a kommunikáció területén is” – mondta az ülés után Martonyi János.

Az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője sajnálatát fejezte ki, amiatt, hogy a múlt héten nem alakult ki egyetértés az ENSZ Biztonsági Tanácsában a Szíria elleni szankciókról. A testület állandó tagjai közül Kína és Oroszország megvétózta azt a határozattervezetet, amely utalt volna az ENSZ Alapokmányának 7-es fejezetére, amely egyebek mellett a nemzetközi felhatalmazású katonai beavatkozást is lehetővé tenné. Peking és Moszkva nem támogatja ENSZ-csapatok beavatkozását Szíriában, jóllehet, több külügyminiszter is jelezte, hogy ezt egyelőre senki sem akarta volna, pusztán szigorúbb szankciók meghozatalához teremtett volna jogalapot egy ilyen BT-határozat.

Ahogyan lehetett is várni, a külügyminiszterek 30 nappal meghosszabbították annak a 300 fős ENSZ-megfigyelői missziónak a mandátumát, amelynek elviekben az április közepén megkötött szír fegyverszünetet kellene betartania. Mivel a fegyverszünet gyakorlatilag életbe sem lépett, az elmúlt három hónapban a misszió nem is tudott érdemben munkába állni, eredetileg meghatározott háromhónapos a mandátuma pedig a múlt hétvégén le is járt.

Keleti Partnerség

Az ülés után a külügyminiszterek fogadták a Keleti Partnerség hat országának külügyi tárcavezetőjét. Az elmúlt hónapok fényében előrelépésként értékelték a diplomaták, hogy részt vett a találkozón a fehérorosz külügyminiszter is. Az ülésen szó esett a 2013-ra tervezett vilniusi Keleti Partnerség csúcstalálkozó előkészületeiről is. Az ülés után kiadott szűkszavú közleményében a Külügyi Tanács azt írta, a litvániai találkozón a tervek szerint el lehet majd fogadni az Európai Bizottság és Catherine Ashton által előterjesztett partnerségi ütemtervet.

A Keleti Partnerség a Grúziával, Örményországgal, Azerbajdzsánnal, Moldovával, Fehéroroszországgal és Ukrajnával kapcsolatos uniós partnerségi politika. Lényege, hogy az Európai Unió különleges együttműködésekkel fonja szorosabbra a hat ország és az EU viszonyát.

Tanácsi diplomaták szerint Magyarország és Lengyelország közösen lépett fel a közelmúltban, és lép fel most is annak érdekében, hogy az uniós figyelem ne terelődjön át teljes mértékben a Déli Szomszédságpolitikára (az észak-afrikai és közel-keleti országokkal meglévő partnerségre). Ezt erősítette meg a magyar és a lengyel külügyminiszter is hétfőn.

Martonyi János azt mondta, az EU által újonnan tervezett afrikai missziókat elviekben támogatja Magyarország, de fontosnak tartotta jelezni, hogy ne csökkenjen a keleti és a nyugat-balkáni uniós missziók létszáma, ellátása, politikai támogatottsága. Lengyel kollégája szerint is fenn kell tartani a figyelmet Ukrajna és Kelet-Európa iránt.