Bulgária ismét lekéste a schengeni vonatot

A bolgár igazságszolgáltatás messze földön híres arról, hogy nem különült el teljesen a törvényhozói hatalmi ágtól, a mai napig politikai nyomásra hoznak ítéleteket Bulgária legfelsőbb bírói testületei. A jobbközép kormány szerint az ország már 2011-ben teljesítette az összes kritériumot ahhoz, hogy csatlakozhasson Schengenhez, Hollandia és más uniós tagországok azonban az Európai Bizottság éves jelentéséhez kötik Bulgária (és Románia) csatlakozását. A jelenlegi körülmények között Bulgária nem áll készen a következő integrációs lépés megtételéhez, a ciklus végéig nem is várható lényeges előrehaladás.

A Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) jobbközép kormány több hónapja méltatlankodik amiatt, hogy bizonyos uniós tagországok, Hollandiával az élükön, megvétózzák Bulgária (és Románia) schengeni csatlakozását. A bolgár kormány szerint, ahogy azt az Európai Parlament több alkalommal is megerősítette, a balkáni ország teljesítette az összes Brüsszel által megszabott követelményt. Hollandia szerint azonban a két balkáni tagállam csak akkor csatlakozhat a határmentes övezethez, ha az Európai Bizottság által 2007 óta minden évben kiadott igazságügyi együttműködésről szóló monitoring jelentés pozitív elbírálásban részesíti őket.

Az éves jelentésekről tudni kell, hogy az Európai Bizottság 2007-ben hozta létre ezt a nem szokványos vizsgálati metódust, azt követően, hogy számos korrupciós visszaélésre és igazságügyi rendellenességre derült fény a két tagállamban.

A vizsgálati mechanizmust az Európai Bizottság ötéves periódusra hozta létre, ám az évről évre negatív eredménnyel záruló vizsgálat azt sejteti, hogy Brüsszel meg fogja hosszabbítani ezt az időszakot. Miért szükséges a két állam további uniós felügyelete? Mind Bulgáriában, mind Romániában a kormányok nem képesek szétválasztani a hatalmi ágakat, nem képesek felvenni a harcot a szervezett bűnözéssel, valamint nem tudnak gátat szabni a burjánzó korrupciónak az állami szférában. Mindennek a tetejében a 2012-es jelentés Bulgária és Románia számára is fokozottan lesújtó hangnemmel fog rendelkezni. A román folyamatokról az utóbbi napokban számtalan forrás tudósított, a demokrácia intézményeinek oly mértékű megváltoztatása ilyen rövid idő alatt minden bizonnyal negatív reakciót vált ki a július 18-án várható jelentésben.

Bulgária esete ennél árnyaltabb, viszont szintén jelentős figyelmet érdemel. Az utóbbi napokban a bolgár média egy hírtől hangos – a kormány megpróbálja leváltani az egyik népszerű hazai bírót, Miroszlava Todorovát. A bírónő neve az ügy kirobbanása előtt nemzetközi körökben alig volt ismert, viszont Bulgária Legfelsőbb Bírói Tanácsa (VSzSz) mindent megtett, hogy megismerhessék. Miroszlava Todorováról tudni kell, hogy számos kulcsfontosságú, korrupcióval és szervezett bűnözéssel vádolt személy ügyében halasztó ítéleteket hozott. A GERB kormány több tagjának, legfőbbképpen Cvetan Cvetanov belügyminiszternek szúrtak szemet Todorova ítélkezései, ugyanis több gyanúsított került szabad lábra amiatt, hogy az ítélet következtében elévült a vád. Az utolsó ilyen esetet követően a VSzSz precedens értékű döntést hozott azzal, hogy elbocsátotta Todorovát , a hivatásos bírók kamarájából, aki egyben a Bírók Uniójának az elnöke,.

A VSzSz (és egyben a kormány) azonban nem számolt azzal, hogy az elbocsátás Bulgáriára nem jellemző tüntetéssorozatot fog elindítani szakmai körökben. A szokásosnak mondható ellenzéki támadás nem keltett túl nagy visszhangot a sajtóban, viszont az, hogy a Bírók Kamarája, a Legfelsőbb Ügyvédi Tanács és az Ügyészek Szervezete tüntetésre szólította fel az igazságügyi dolgozókat, annál nagyobb felfordulást okozott. Több száz bíró, jogász és igazságügyi dolgozó tüntetett Todorova mellett, a VSzSz tagjainak azonnali lemondását követelve Bojko Boriszov miniszterelnöktől és Diana Kovacseva igazságügyi minisztertől. A miniszterelnök tapasztalataira hagyatkozva nem kívánt nyilatkozni az ügy kirobbanását követően, ám Kovacseva miniszter ennél óvatlanabbul járt el. Az igazságügyi miniszter az ügy elején még azt az álláspontot képviselte, hogy a VSzSz helyesen járt el, amikor az indokolatlan késleltetéseket okozó bírók ellen fellép.

A helyzet drasztikusan megváltozott, ugyanis először a szakmai szervezetek, azt követően az ellenzéki, emberjogi és nemzetközi szervezetek is támadást indítottak a VSzSz ellen. Boriszov rutinos politikus révén azonnal megérezte, hogy forró kezd lenni a talaj lába alatt, ezért a többség véleményéhez csapódott. A miniszterelnök és később a külügyminiszter, Nikolaj Mladenov is azt az álláspontot hirdette, hogy ugyan a bírónő vétkezett, viszont a VSzSz nagyon kényes pillanatban döntött menesztéséről. Boriszov szerint a VSzSz döntése nyílt támadás volt a kormány munkája ellen, ugyanis mindenkinek világos, hogy sorsdöntő jelentést fog készíteni az Európai Bizottság Bulgária igazságügyi fejlődéséről. A kormányfő nyilatkozatának hatására Kovacseva gyorsan módosította álláspontját és felszólította a VSzSz-t, hogy vizsgálja felül döntését.

Cvetanov belügyminiszter a napokban helyesen utalt arra, hogy sem a minisztereknek, sem pedig a köztársasági elnöknek (aki időközben szintén pártfogásába vette Todorovát) nem áll jogában, hogy megkérdőjelezze a VSzSz döntését, ugyanis az független jogi intézmény. A VSzSz több tagja ellenvetéssel fogadta az igazságügyi miniszter felszólítását és „megfenyegették” Kovacsevát, hogy ha újra szavazásra bocsátják Todorova ügyét, akkor újból menesztenék őt.

Az egész fiaskó azonban a háttérben Boriszov és kormánya javát szolgálhatja, ugyanis az elmúlt három évben szinte semmilyen lényeges igazságügyi reformot nem indított el a GERB, annak érdekében, hogy megszüntesse a szervezett bűnözést és korrupciót. Az elmúlt hónapban még azt a tervezetet is sikerült áterőltetnie a kormánynak, hogy a VSzSz tagjai mandátumuk lejárta után is részesedjenek állami támogatásokban szakmai előrelépésük fejlesztése céljából. A kormány masszív bírálatra számíthat nem csak az elszalasztott reformok miatt, hanem azért is, hogy az ügyészség és a VSzSz működésének a lényeges átalakítása is elmaradt. Az Európai Bizottság többek között javasolta Bulgáriának, hogy közvetlenül válasszák a VSzSz tagjait, ez azonban nem valósult meg.

A legkomolyabb bírálat minden bizonnyal a számtalan közismerten maffiaháttérrel rendelkező, szervezett bűnözői csoportokat működtető személyek felmentése miatt fog elhangzani. A Belügyminisztérium fokozott erőfeszítést tanúsít annak érdekében, hogy rács mögé vigye a 90-es évek óta garázdálkodó alvilági személyeket, azonban a bírókat és ügyészeket rendre lefizetik, megfenyegetik, avagy megzsarolják és emiatt semmilyen előrelépés nem történt több kulcsfontosságú ügyben (mint például a hírhedt Galev testvérek esete). Az Európai Bizottság azt sem fogja szó nélkül hagyni, hogy a parlament idén egy nagyon vitatott törvényt fogadott el, amely kimondja, hogy a törvénytelenül megszerzett ingatlanok az államot fogják illetni a jövőben. A magas szinteket érintő korrupciós ügyletekről pedig még nem is esett szó, a minisztériumoknál és az állami hivataloknál egészen 2012-ig bevált gyakorlat volt a végkielégítések és bónuszok finanszírozása állami pénzekből.

Bulgáriának egyértelműen a schengeni övezeten kívül van jelenleg a helye, a bolgár határőrség nem áll a helyzet magaslatán, hogy megvédje a külső határokat a beáramló illegális áruktól (drogok, csempészett áru). A bolgár határőrség felkészületlenségére az egyik legfrappánsabb példa az, hogy egy hónappal ezelőtt több tucat határőrt kaptak el, akik illegális beléptetési hálózatot működtettek (az áru ellenőrizetlenül áramlott be az országba, ők meg egymás között elosztották a kenőpénzt). Ez csak egy volt a számos, „balkáninak” mondható probléma közül, amivel Bulgáriának szembe kell néznie annak érdekében, hogy ne másodrangú uniós tagállamnak tekintsék Nyugaton. Amíg nem szakít Szófia a sötét múlttal, addig Schengen kapui zárva maradnak a bolgárok előtt.