Nehéz gyerek Dél-Szudán

Ellentmondásos hangulatban telt Dél-Szudán függetlenné válásának első évfordulója: miközben a fiatal ország állampolgárai önfeledten ünnepeltek, a világsajtó szinte kizárólag az ország előtt álló kihívásokról és nehézségekről emlékezett meg.

Egészen eltérő hangulatú jelentések érkeztek a Dél-Szudán függetlenné válásának első évfordulója alkalmából tartott ünnepségekről: a beszámolók egy része borús hangulatról, kétségbeesésről szól, míg a többi a dél-szudáni állampolgárok őszinte és önfeledt ünnepléséről írt.

Ugyanakkor a függetlenedés óta eltelt idő ellenére sokan még mindig nem örülhettek teljes szívükből, mivel még mindig nem vehettek részt dél-szudáni állampolgárként az ünnepségeken: milliók várnak továbbra is hivatalos papírjaikra, amik lehetővé tennék számukra többek között a munkavállalást, bankszámla nyitását és az ország bíróságai előtti igazságszolgáltatást. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy Khartúm már több mint 500 ezer déli származásút fosztott meg szudáni állampolgárságától, akik nagy része Dél-Szudán felé vette az irányt – a kérdés már csak az, hogy ott hogyan fogadják őket.

Vannak még bajok északkal

Dél-Szudán viszonya északi szomszédjával amúgy sem mondható barátinak: az elmúlt egy év talán legnagyobb eredménye, hogy a két ország végül nem indított háborút egymás ellen. Indok persze bőven lett volna, többnyire a határon fekvő olajban gazdag területek miatt. Az összetűzések még a függetlenedés előtt kezdődtek, amikor Szudán elfoglalta a vitatott hovatartozású – és nem mellesleg az olajkitermelés miatt kulcsfontosságú – Abyei városát. A terület sorsa azóta is rendezetlen, mivel a szembenálló felek az ENSZ felszólítása ellenére sem hajlandóak minden fegyveres erőt kivonni a térségből.

Idén tavasszal Dél-Szudán vetett szemet újabb olajmezőkre, és katonáival bevonult a Szudánhoz tartozó – és az északiak egyik utolsó olajtermelő régiójának számító – Heglig térségbe. Amikor már minden híradás arról szólt, hogy elkerülhetetlen a teljes háború, a déliek engedtek a nyomásnak és kivonultak Hegligből, Omar Bashir északi elnök viszont még jó ideig folytatta háborús retorikáját.

Tovább rontotta a helyzetet, hogy Dél-Szudán azzal a gyanúval, hogy az északiak lopják az olajukat, az év elején leállította – az amúgy bevételeinek 98 százalékát fedező – kőolajtermelést, és a Szudán alatt húzódó olajvezeték helyett alternatív szállítás mód után nézett. A helyzet jelenlegi állása szerint több sikertelen tárgyalás után Dél éppen Kenyában akar vezetéket építeni, miközben egyik ország sem jut olajhoz, komoly kiesést okozva ezzel mindkét gazdaságban.

A két ország álláspontjai az elmúlt hetekben valamennyit közeledtek egymáshoz, de a teljes béke még mindig messze van. Ezt kiválóan szimbolizálja azt is, hogy Bashir elnök a déliek meghívása ellenére távol maradt a függetlenségről megemlékező állami ünnepségről.

De délen is van még mit tenni

Ugyan ha Bashir elnök nem is volt jelen, a tényt valószínűleg sokakkal feledtette Salva Kiir dél-szudáni elnök beszéde. „Megküzdöttünk a jogért, hogy a világ szabad országai között tartsanak minket számon, és meg is érdemeltük” – mondta Kiir az ünnepségen. Az elnök emellett elmondta: „Nem olyan nép vagyunk, akik félnek az éjszakától. Mert tudjuk, hogy nem számít, ha hosszú az éj, a reggel biztosan eljön. Nincs okunk aggódni vagy sietni.”

Ez utóbbi kijelentésével országa állapotát elnézve valószínűleg nem sokan értenek egyet. Az olajtermelés leállítása fájó pontot jelentett az amúgy sem száguldó gazdaságnak, de a költségvetésen ütött újabb lyukra derített fényt a nemrégiben kirobbant korrupciós botrány is. Kiir elnök 75 volt és jelenlegi tisztviselőnek írott levelében az elmúlt években elsikkasztott 4 milliárd dollárnyi állami pénz részben vagy teljes egészében történő visszafizetésére kérte azokat – némi motivációként amnesztiát helyezett kilátásba azoknak, akik engedelmeskednek a felszólításnak. A levelet egyelőre sikeres lépésnek tartják: megírása óta nagyjából 60 millió dollár érkezett vissza az államkasszába. Kiir azóta a takarékosság jegyében azt is bejelentette, hogy jelentősen átalakítja és leépíti a jelenleg összesen 60 miniszterből és miniszterhelyettesből álló kormányát.

Az embereknek ez jár

A korrupt tisztviselők ügye rávilágított arra is, hogy az alapvető szabadságjogokkal még komoly gondok vannak Dél-Szudánban. Július 4-i eltűnése után a függetlenségi ünnepségek előestéjén találták meg egy út mellé dobott zsákba kötözve Deng Athuai emberi jogi aktivistát, aki hangosan kampányolt a négymilliárdos sikkasztást elkövető 75 személy kilétének nyilvánosságra hozatala mellett. Athuai jelenleg kómában van, munkatársai nem voltak hajlandóak találgatásokba bocsátkozni az elkövetők személyével kapcsolatban.

Hasonlóan riasztó képet fest a Riporterek Határok Nélkül (Reporters Without Borders) jelentése a dél-szudáni sajtószabadság helyzetéről. Ugyan a helyzet közel nem olyan rossz, mint az északi szomszédnál, jól látszik, hogy Salva Kiir kormánya sem tűri olyan jól a kritikát és a sajátjuktól eltérő véleményeket, mint az várható lenne – jól mutatja ezt az őrizetbe vett újságírók és bezárt szerkesztőségek sora.

Azonban nem csak az emberi jogok területén vannak súlyos hiányosságok, a bukdácsoló gazdaság miatt olyan alapvető szolgáltatások is végzetes nehézségekkel küzdenek, mint az egészségügy vagy az oktatás. Dél-Szudán súlyosan híján van a megfelelően képzett egészségügyi szakembereknek: az Egészségügyi Minisztérium becslései szerint az ország több mint 8 millió lakosára mindössze 120 orvos és 100 nővér jut. A kórházak magas halálozási aránya is nagyrészt annak köszönhető, hogy a betegek ritkán jutnak szakszerű segítséghez, de az sem jelent feltétlen biztonságot, ha mégis sikerült orvost találni: mivel az áramellátás akadozik és nincs pénz a generátorok működéséhez szükséges benzinre, a műtéteket gyakran mobiltelefonok fényénél végzik.

Nem sokkal jobb a helyzet az oktatás terén sem: az UNICEF becslése szerint a 6-17 év közötti gyerekek 70 százaléka még sosem járt osztályteremben, de a többiek közül is csak alig 10 százalék fejezi be az általános iskolát. Különösen hátrányos a lányok helyzete, különösen a korai házasság és a fiatal korban történő gyerekvállalás miatt. Ugyan a beiratkozások száma 2005 óta megduplázódott, az ország lakosságának még mindig csak 27 százaléka tud írni-olvasni.

Van még remény

A sok nehézség mellett mindenképpen biztató a dél-szudániak optimizmusa és kitartása, amelyet az még az Egyesült Államok is „csodálatosnak” nevezett az évforduló alkalmából küldött üdvözletében. Ha beigazolódnak Salva Kiir szavai, és az ország lakosai valóban türelemmel és kitartással néznek szembe a nehézségekkel, akkor talán nem lesz igaza azoknak, akik Dél-Szudánt már bukott államként vizionálják és elkerülhetetlennek tartják a két szomszéd közötti háborút.

Kezdetnek egyelőre talán megteszi a dél-szudáni válogatott első, a FIFA által is elismert mérkőzése Uganda ellen, amely 2-2-es döntetlennel zárult.