Baj van: EU-s mentőövre szorulhat az ország

Az EU soros elnökségi stafétabotját Dániától július 1-jén átvevő Ciprus brüsszeli nagykövete szerdán lehetőségnek nevezte, hogy országa pénzügyi mentőövet kérjen, ha a nehéz helyzetben lévő ciprusi bankok újratőkésítése nem lesz sikeres.

Ciprus brüsszeli nagykövete nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy országa lehet a következő a sorban, amely pénzügyi mentőövet kér majd az EU-tól és a Nemzetközi Valutaalaptól, hogy stabilizálja megroppant bankrendszerét. „Ha a bankok újratőkésítése nem bizonyul sikeresnek, a mentőöv is egyike a lehetőségeknek, de még nem tartunk ott” – jelentette ki egy kérdésre válaszolva Korneliosz Korneliu, az uniós soros elnöksége július 1-jén Dániától átvevő földközi-tengeri ország brüsszeli nagykövete. A diplomata reményének adott hangot, hogy a bankválság és annak következményei nem nyomják majd rá bélyegüket a hat hónapos elnökség működésére.

A diplomata elismerte, hogy a féléves ciprusi elnökségnek az eurózóna válságának kezelése adja majd a legtöbb munkát, amit személy szerint az EU eddigi legsúlyosabb krízisének nevezett. Úgy vélte, hogy a kormányoknak elsősorban hitehagyott polgáraik lelkének ápolásával kell foglalkozniuk, hogy megfordítsák a jelenlegi demoralizálódási folyamatot, ami az Európa-ellenes érzelmek felkorbácsolását vonja maga után.

Korneliu közölte, hogy tudomása szerint nem készülnek vészforgatókönyvek Görögország valutaövezetből való kilépésére. Mindazonáltal szerinte egyetlen pozitív üzenetet szabad csak küldeni a június 17-én az urnákhoz járuló görögöknek, és ez pedig az, hogy továbbra is komolyan számítanak rájuk az eurózónában, és nem készülnek semmilyen alternatív forgatókönyvek. Ha bekövetkezne a legrosszabb, az valamennyiünket nagyon kellemetlenül érintene – tette hozzá.

A the European Policy Center (EPC) nevű brüsszeli kutatóintézet rendezvényén mondott szavaiból kiderült, hogy Ciprus nem több, vagy kevesebb, hanem jobb Európát akar látni elnökségi terminusa végén. Ezzel összefüggésben az eurózónát sújtó válság kezelése és a gazdasági kormányzás további mélyítése mellett a többéves pénzügyi keretről folytatandó tárgyalásokat, egy integrált tengerpolitika elfogadását, a belső piac kiteljesítését és az EU2020-as gazdasági stratégia dinamizálását, a közös európai menekültpolitika előmozdítását, kétoldalú kereskedelmi egyezmények kitárgyalását, az európai szomszédságpolitika és a bővítési folyamat továbbvitelét nevezte a hat hónapos ciprusi elnökség fő prioritásainak.

A ciprusi elnökségnek érezhetően nincsenek túlzottan vérmes reményei a 2014 és 2020 közötti keretköltségvetés teljes elfogadását illetően, a nagykövet legalábbis nem említette meg, igaz nem is cáfolta, hogy az év végére le akarják zárni a dossziét. Azt azonban fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a többéves pénzügyi keretet az új növekedési stratégia szolgálatába kell állítani. „Többről van szó, mint a büdzséről. Ez egy hétéves keret, amit minél jobban ki kell használni” – mondta. Egy kérdésre válaszolva közölte, hogy először a kiadások végleges összegéről kellene megállapodni, mielőtt elkezdenék különböző politikai területek között szétosztani a pénzt. Azt is jelezte, hogy elkészült a tárgyalási keret frissített változata, amit szerdán vitattak meg először a nagykövetek, előkészítendő a miniszterek dániai informális ülését, ahol ugyancsak ez lesz a fő téma, mielőtt a hónap végén az állam- és kormányfők is megvitatják.

A ciprusi nagykövet igyekezett békülékeny hangot megütni nagy ellenlábasával, Törökországgal szemben, ám kijelentette, hogy Ankarának is el kell fogadnia az uniós játékszabályokat. Bár nem mondta ki, de a török kormánynak arra az elhatározására utalt, hogy a ciprusi félév alatt jegeli kapcsolatait az Európai Unióval. Korneliosz Korneliu ugyanakkor jelezte, hogy a ciprusi-török kétoldalú kapcsolatok nem lesznek részei az elnökségi munkának, országa távol tartja majd a vitákat az uniós funkciójától.

„Ha Törökország szállítja az eredményeket és teljesít, mi is teljesíteni fogunk” – helyezte kilátásba a diplomata, anélkül azonban, hogy részletekbe bocsátkozott volna. Hozzátette, hogy a ciprusi elnökség is feladatának tekinti, hogy Törökország, akár csak más unióhoz csatlakozni kívánó országok közelebb kerüljenek a hat hónap során az EU-hoz.