Összeverekedtek az ukrán képviselők az orosz nyelv miatt

Verekedésbe torkolott csütörtök este az ukrán parlamentben annak a nyelvtörvény javaslatnak a tárgyalása, mely engedélyezné az orosz nyelv használatát a bíróságokon, kórházakban és más intézményekben Ukrajna orosz ajkú régióiban. Péntek reggel tovább folytatódott a botrány: több ellenzéki képviselő blokád alá vette a parlament elnöki tribünét, ezzel megakadályozva a tervezet további tárgyalását.

Az ukrán ellenzéki képviselők, miután a parlamenti ülést többször is megszakították, a nyelvi törvényjavaslatról szóló szavazás kezdete előtt  átvágták magukat az ukrán parlament üléstermén, és a kormánypárt tagjainak estek. A dulakodásban bántalmazták a vitatott törvényjavalsat egyik szerzőjét, Vagyim Kolesznyicsenkot, az egyik ellenzéki képviselőt, Mikola Petrukot pedig fejsérüléssel szállították kórházba. A parlamenti ülést az elnöklő Volodimir Litvin berekesztette, a javaslat további tárgyalását pedig másnapra tették át – olvasható a Régiók Pártja által kiadott csütörtöki sajtóközleményben.

Péntek reggel azonban a „Julija Timosenko Blokkja” (BJUT) ellenzéki párt körülbelül 40 tagja az elnöki szószék elfoglalásával blokkolta a parlament további munkáját – írta a Kyiv Post hírügynökség. A képviselők egy az ukrán elnök, Viktor Janukovicsot, az ukrán kormányfő, Mikola Azarovot és az oktatásért, sportért és tudományért felelős miniszter, Dmitro Tabacsniket, mint háromfejű sárkányt ábrázoló plakátot függesztettek ki, melyen az orosz zászló színeinek megfelelő sárkánytűz jelenik meg Ukrajna térképe felett, a következő felirattal: „ukrán nyelv”. A palkáton olvasható továbbá: „A nyelv megsemmisítése – A Haza megsemmisítése”. Eközben a parlament épülete előtt is több százan tüntettek a nyelvtörvény elfogadása ellen.

A Régiók Pártja szerint civilizált vita helyett Ukrajna „egy brutális nacionalista szövetség” tanúja lehetett csütörtök este. A kormánypárt szerint a „Julija Timosenko Blokkja” (BJUT), a „Változások Frontja” és a „Mi Ukrajnánk” ellenzéki pártok egyértelműen kinyilvánították szándékaikat, mely szerint semmit nem tesznek az állami nyelv, az emberi jogok védelme, sem pedig Ukrajna európai törekvéseinek megvalósítása érdekében.

Az ukrán alkotmány alapján az ukrán az egyetlen hivatalos nyelv az országban. Viktor Janukovics, ukrán elnök – aki maga egyébként orosz anyanyelvű – 2010-es választását megelőzően azt az ígéretet tette, hogy az orosz nyelvet is hivatalossá emeli, később azonban nem érte el a törvényjavaslat jóváhagyásához szükséges parlamenti többséget.

Az első törvényjavaslat kidolgozására öt évvel ezelőtt került sor, azonban az további felülvizsgálatra szorult. Ezt követően kérte fel Olekszandr Jefremov, a Régiók Pártja parlamenti frakció vezetője Kolesznyicsenkot egy olyan törvényjavaslat kidolgozására, mely minden ajánlást figyelembe vesz, nem osztja meg a társadalmat és megoldja a nyelvkérdés problémáját.

Jefremov elmondta, hogy pártjának nyelvtörvényről szóló javaslata a civilizált európai államok példáját követi. Megerősítette továbbá, hogy a törvényjavaslatot az európai szakértők pozitívan értékelték, valamint azt a Velencei Bizottság is jóváhagyta. ” A nyelvtörvény elfogadásával a nyelvkérdést illető minden vita lezárul. A törvény az Európai Karta által támasztott minden követelménynek megfelel.” Hozzátette, hogy a nyelvtörvény egy hivatalos nyelvvel számol: az ukránnal, azonban a nemzeti kisebbségek által sűrűn lakott területeknek meg lesz a joga ahhoz, hogy anyanyelvüket az államival megegyező szinten használják.

Az ellenzék azonban azon a véleményen van, hogy a törvénytervezet elfogadása a közelgő választások előtti politikai célokat szolgál csupán, és tovább súlyosbítaná az oroszul illetve ukránul beszélő lakosok közti ellentétet. „Követeljük, hogy az ukrán parlament ne tárgyaljon egy olyan törvényt, mely megoszhatja a társadalmat!”- mondta Vjacseszlav Kirilenko, a „Mi Ukrajnánk” ellenzéki párt képviselője. Míg Moszkva örömmel fogadta a készülő nyelvtörvényt, addig a törvényjavaslatot kritizálók az ukrán nyelv teljes eltűnésétől tartanak azokon a helyeken, ahol az oroszt használják a mindennapi életben.

A jelenleg hét éves börtönbüntetését töltő Julija Timosenko, volt ukrán kormányfő is kritizálta a törvényjavaslatot, mely egyenlő státuszt biztosít az orosz nyelvnek az ukrán mellett, a parlamenti választások előtt. – írta a Ria hírügynökség.

Ez nemcsak egy választási játék, ez bűncselekmény Ukrajnával szemben. Nem engedem, hogy ez történjen! Rácsok mögött vagyok, de nem engedem, hogy bántsátok Ukrajnát!” – olvasható a weboldalán közzétett nyilatkozatban.

Szerhij Kivalov, a nyelvtörvényjavaslat másik szerzője azonban leszögezte, hogy a tervezet nem veszélyezteti az ukrán nyelvet, mivel az továbbra is az egyetlen hivatalos nyelv marad. A Régiók Pártja frakció honlapján közzétett nyilatkozatában hozzátette, hogy a javaslat elfogadása nemcsak az orosz nyelvet érinti, hanem más nemzeti kisebbségek nyelvhasználatát is védi, például a krími-tatár illetve a magyar nyelvet is.

Elmondása szerint, ami Oroszországot érinti, Ukrajna déli területein élő lakosságának 80 százaléka az orosz nyelvet használja mindennapi kommunikációja során. Az ország egészét tekintve pedig a lakosság 30 százaléka az oroszt tekinti anyanyelvének. Épp ezért azon régiókban, ahol a népesség többsége oroszul beszél, az embereknek meg van a joguk ahhoz, hogy  használják nyelvüket, melyet törvény által is biztosítani kell.  Így  Ukrajna 27 közigazgatási körzetéből 13-ban lenne az orosz a regionális nyelv.

Volodimir Litvin elmondása szerint azonban a parlamentben történtek teljesen tönkretették a törvényhozási folyamatot és új választásokra szólított fel. A legtöbb párt azonban nem támogatja az ideiglenes választásokat, mivel a következő esedékes választásokra már október 28-án kerül sor Ukrajnában.