Ismét összerúgták a port Ázsia nagyhatalmai

Alig egy héttel az együttműködés mélyítéséről szóló Kína-Japán-Dél-Korea találkozót követően ismét feszültebbé vált a légkör a három nagyhatalom között.

Alig egy hét telt el a Kína, Dél-Korea és Japán kapcsolatainak megerősítéséről és gazdasági együttműködéséről szóló hármas csúcstalálkozó óta, Japán mind Pekinggel, mind Szöullal diplomáciai vitába keveredett az utóbbi napokban, így az e hétre tervezett tokiói látogatásaikat egymástól függetlenül diplomáciai és belső politikai okokra hivatkozva mondták le a kínai és a dél-koreai delegációk. Bár a május 13-i csúcstalálkozón egy háromoldalú szabadkereskedelmi egyezményhez szükséges tárgyalások megkezdésében állapodtak meg, a súrlódások továbbra is akadályozzák a három ázsiai nagyhatalom kapcsolatainak elmélyülését.

A dél-koreai védelmi miniszter látogatásának elhalasztása komoly hatással van a japán–koreai kapcsolatokra, ugyanis két mérföldkőnek tekinthető védelmi egyezmény aláírása tolódhat későbbi időpontra a diplomáciai vita miatt. A Dél-Koreával való jelenlegi feszültség forrása elsősorban a két ország között hosszú ideje fennálló, történelmi eredetű ellentétekben keresendő. Japán máig sem kért nyilvánosan bocsánatot a Korea gyarmatosítása idején elkövetett bűneiért, ami tüske Szöul szemében. Különösen kényes kérdés a most is feszültséget okozó, a japánok által a II. világháborúban szexuális szolgáltatásokra kényszerített nők ügye. A koreaiak a nőknek fizetett kártérítés megfizetését és hivatalos bocsánatkérést követelnek Japántól, ám az eltérő álláspontok miatt nem valószínű, hogy a közeljövőben megoldódna az ügy.

A napokban kialakult diplomáciai súrlódás a Japán és Kína között fennálló területi viták további elhúzódását eredményezheti. Kuo Pohsziong (Guo Boxiong) magas rangú kínai katonai vezető japán útjának törlésére azért kerülhetett sor, mert Kína többszöri tiltakozásának ellenére is engedélyezték a disszidens ujgur nemzetiségiek által szervezett Ujgur Világkongresszus megrendezését múlt héten Tokióban. A kínai kormány elítélte a kongresszust szervezők csoportját, mondván, hogy szeparatizmusra buzdító, uszító tevékenységet végeznek a Kína északnyugati részén található Hszincsiang (Xinjiang) Ujgur Autonóm Területen. A tokiói kínai nagykövet levélben fejezte ki nemtetszését a konferencia megrendezésével kapcsolatban a japán parlament tagjainak, és kérte őket, hogy „semmilyen módon ne keressék a kapcsolatot az aktivistákkal”, mert az nem csak Kína, de Japán biztonságát is veszélyeztetheti. A kérés ellenére több konzervatív párt is részt vett az ujgur találkozón, kiélezve a japán–kínai ellentéteket.