Mégsem biztonságosak az új útlevelek?

Magyarország 2006. augusztus 29. óta bocsát ki chippel ellátott biometrikus útleveleket. Az első generációs biometrikus útlevelek a biometrikus azonosítók közül csak az arcképet tartalmazzák.

A 2009. június 28-ától kiadásra kerülő második generációs biometrikus útlevelek chipjén az útlevél jogos birtokosának személyes adatai közül a neve, állampolgársága, születési helye és ideje, neme, aláírása valamint arcképmása és két ujjlenyomata kerül digitálisan tárolásra. Az ujjlenyomatok szenzitív személyes adatok, így azok kizárólag a tároló elemen kerülnek rögzítésre. A többi adat az útlevél adatoldalán is szerepel.

Az ujjlenyomat felvételezésére az okmányirodákban kerül sor az arcképkészítéskor. Főszabály szerint a két kéz azonos ujjáról kell ujjlenyomatot felvételezni ujjlenyomat leolvasó berendezés segítségével.

Az ujjlenyomat adása kötelező. E kötelezettség alól kizárólag a jogszabályban meghatározott esetben van kivétel, így abban az esetben, ha a kérelmező a kérelem benyújtásakor 12. életévét még nem töltötte be, ujjlenyomat adására állandó vagy átmeneti jelleggel fizikailag képtelen, a kérelem benyújtásakor egészségi állapota miatt nem tud személyesen megjelenni, illetve a kérelem külföldön történő benyújtása esetén. Az ujjlenyomatot nem tartalmazó útlevél érvényességi ideje azonban – kivéve a 18. életévet be nem töltött személy számára kiadott útlevelet – egy év.

A fentiekben összefoglalt szigorú szabályok ellenére az EU adatai alapján több százezer hamis biometrikus útlevél van forgalomban Európában.

Az EP emiatt vizsgálja, hogy ténylegesen mennyire biztonságosak a 2004 ben bevezetett biometrikus útlevelek, amelyek az úti okmányokkal valóvisszaéléseket voltak hivatottak kivédeni.

A vizsgálat másik célja, hogy figyelembe véve a forgalomban lévő hamis útlevelek számát, a Bizottság tervezi-e a biometrikus útlevelek kiállítására vonatkozó szabályok felülvizsgálatát.

Az EP adatai szerint „Franciaországban 500 ezer és 1 millió között mozog a hamis biometrikus útlevelek száma, amelyeket hamis okmányok alapján állítottak ki.

A hollandiai Roermond város hatóságai 448 esetet vizsgáltak meg, minden ötödik útlevélben az ujjlenyomatok nem voltak beazonosíthatók, így azok hasznavehetetlenek.”- olvasható az EP összefoglalójában.

Ahogy a cikk elején már bemutattuk a második generációs biometrikus útlevelek megjelenése előtt az EU már vizsgálta a biometrikus útlevelek megbízhatóságát, melynek következtében megállapította, hogy például a gyermekektől és idősektől levett ujjlenyomatok megbízhatatlanok és az útleveleket azonosító rendszerek, és technológiák hiányosak.

Az EP akkor azt javasolta, hogy vizsgálják felül az útlevelek kiállításának rendszerét. A Bizottságnak ezt mostanra kellett megtennie.