Egyelőre nincs növekedésbarát adózás

Magas ÁFA, valamint alacsony társasági és személyi jövedelemadó jellemzi a magyar adórendszert – derül ki az Eurostat és az Európai Bizottság által közölt adatokból. Az adóból származó bevételek mértéke (a tőkét terhelő adók kivételével) viszont GDP-arányosan az uniós átlag fölött alakul. Brüsszel szerint felemásra sikerült a növekedésbarát adózás megteremtése.

A Magyarországon alkalmazott 27 százalékos ÁFA-kulcs az Európai Unióban alkalmazott legmagasabb fogyasztási adókulcs – állapította meg ismét az Európai Bizottság és az Európai Unió statisztikai hivatala a hétfőn közzétett „Adózási trendek” című jelentésében. Az adatokból kitűnik, Magyarország után Dánia és Svédország alkalmazza a legmagasabb fogyasztási adót (25%), a különböző termékekre rakódó adóterhek viszont Luxemburgban (15%) és Cipruson (17%) a legalacsonyabbak.

A testület szerint a magyarországi közvetett adóterhek (ÁFA, vám, jövedéki adó) aránya az összadóbevétel 45,5 százalékára nőtt 2010-ben, ami a második helyre tolta Magyarországot a képzeletbeli ranglistán.

Brüsszeli tisztviselők úgy látják, hogy „az ÁFA-csökkentés a tagállamok legegyszerűbb és leggyorsabb eszköze a költségvetés helyzetének mielőbbi rendezéséhez”, ezt a vélekedést pedig alátámasztják azok az adatok is, hogy a válság kitörését követően (2009-ben) még csak Magyarország, Írország és a balti országok emelték a fogyasztási adó mértékét, addigra 2010-re már Csehország, Finnország, Románia, Görögország, Spanyolország és Portugália is csatlakozott hozzájuk, 2011-re pedig már Szlovákiában és Lengyelországban is ÁFA-emelést regisztráltak.

A testület szerint a magyar GDP-arányos adóteher 2011-ben 37,7%-os volt, amellyel a magyar adórendszer a 11. az összuniós adó- és járulékteher tekintetében. Brüsszel a többi régiós országgal is összevetette a magyar rendszert: eszerint Ausztriában mindent összevetve nagyobb adóteherrel számolhatnak az állampolgárok (42%), Szlovéniában közel ugyanolyan mértékűvel (38%), Szlovákiában (28,1%) és Romániában (27,2%) viszont jelentősen kedvezőbbek a terhek.

A testület rendszeresen felméri az Európai Unióban tapasztalható adózási trendeket, és bár erre vonatkozólag léteznek általános érvényű, uniós kívánalmak, amiket a Bizottság minden évben felül is vizsgál az Éves Növekedési Jelentésben, és a tagállamok számára megfogalmazott ajánlásokban, a testület tisztviselői figyelmeztettek arra, hogy az adópolitika tagállami hatáskörben van, és ebből kifolyólag nem is lehet egy-egy tagállami intézkedést abban a dimenzióban értelmezni, hogy az helyes-e, vagy nem.

Uniós viszonylatban a brüsszeli tisztviselők megjegyezték, hogy 2010-re csökkent a GDP-arányos adóteher, mindennek azonban nem a csökkenő adókulcsok, hanem a gazdasági válság az oka. A fő problémaként viszont azt jelölték meg, hogy 2000-2010 között az aktuális GDP-hez igazodott az adószint, de 2010-ben már az akkor mért növekedést nem segítette az adórendszer.

A személyi jövedelemadók tekintetében a magyar adószint (az egykulcsos adó bevezetése óta) alacsonynak számít. A testület számol a szuperbruttó hatásaival, ennek megfelelően nem is 16, hanem 20,3 százalékosnak számítja az állampolgárok jövedelmére rakódó terheket. Ez jóval az uniós átlag (38,1%) alatt van, és jelentősen elmarad a svéd (56,6%), a dán (55,4%) és a belga (53,7%) szinttől. Igaz, magasabb is a bolgár (10%), a cseh és a litván (15-15%), valamint a román (16%) jövedelemadó-szintnél.

Az Európai Bizottság kiemelt figyelmet szentel a munkát terhelő adók alakulásával kapcsolatos vizsgálatoknak, és noha ezzel összefüggésben sincs semmilyen jogszabály, ami alapján számon lehetne kérni egy-egy kormány döntését, de a testület igyekszik minden alkalommal rávilágítani arra, hogy hogyan, milyen intézkedésekkel lehetne követni az általánosként kikiáltott trendet (mely szerint enyhíteni kell a munkát terhelő adókat a fogyasztásra rakódó adók terhére).

Ennek megfelelően bizottsági tisztviselők a BruxInfo kérdésére elmondták, Brüsszel legnagyobb aggálya az, hogy a fogyasztási adók mértéke ugyan nőtt, de mindennek ellenében nem csökkentek a munkaterhek. „Ezzel csak részlegesen valósul meg az a növekedésbarát adózási trend, amit kívánatosnak tartunk” – tette hozzá egy magasrangú bizottsági szakértő.

A Bizottság megállapította, hogy 2009-ről 2010-re 20,9-ről 21,3 százalékra emelkedett a fogyasztási adók átlagos mértéke, az energiafogyasztást terhelő adókból (amelynek növelését szintén kívánatosnak tartja az EU) származó bevételek szintén 2 százalékkal nőttek, a munkaterhek tekintetében viszont nem regisztráltak csökkenést, sőt, 33,2%-ról 33,4%-ra nőtt a munkáltatói járulékok aránya.

Magyarországon 2010-ben jóval az EU-átlag fölötti, 39,4%-os volt a munkateher mértéke, amely az ötödik legmagasabb az Európai Unióban: Olaszországban 42,6%, Belgiumban 42,5%, Franciaországban 41%, Ausztriában pedig 40,5%-os terhek rakódtak a munkára.