Venezuelai választások: gondban Chávez

A venezuelai elnökválasztást október 7-én tartják, azonban az eddigi legbiztosabb tény, miszerint Hugo Chávez lenne a kormánypárt elnökjelöltje, az elmúlt hetekben egyre bizonytalanabbá vált, ez pedig további találgatásokra adott okot.

Hugo Chávez venezuelai államfő – akinek egészsége már hónapok óta szóbeszéd tárgya – a napokban tért vissza országába egy 11 napos kubai orvosi kezelés után. Világszerte politikai elemzők foglakoznak azzal, hogy milyen változások következnének be akkor, ha az elnök egészségi állapota korlátozná a feladatainak ellátásában. A probléma azért is égető, mert október 7-én választást tartanak a latin-amerikai országban.

Egy betegség krónikája

A venezuelai elnöknél 2011. júniusban rákot diagnosztizáltak, de nincs hivatalos információ arról, hogy melyik testrészét érinti, mindössze annyit lehet tudni, hogy medence tájékon található. Az utóbbi tizenegy hónapban háromszor operálták meg, és két rosszindulatú tumort távolítottak el testéből. Legutoljára februárban jelentette be, hogy ismét orvosi beavatkozásra szorul, egy „két centiméter nagyságú sérülés” miatt. Az utóbbi két hétben kétszer kérvényezte az országgyűléstől, hogy több mint öt napon át távol lehessen, a kemoterápiás kezelés érdekében, amelyet a havannai CIMEQ klinikán végeznek. Az elnök betegségéről magabiztosan nyilatkozik, ennek ellenére több jel is arra utalt, hogy talán ő maga sem biztos a felépülésében.

Bejárta a világsajtót, amikor Nagycsütörtökön részt vett egy misén, amelyet az egészségi állapota miatt tartottak, és a jelenlévők előtt fohászkodott: „Krisztus, adj életet, még ne vigyél el.” A volt kubai elnök, Fidel Castro az általa közölt „Gondolatok „ (Reflecciones) sorozat egyik írásában hősökhöz hasonlította Chávezt, ugyanakkor azzal a lehetőséggel is foglalkozott, hogy mi lesz, ha az elnök nem tudja legyőzni a betegséget.

Nelson Bocaranda venezuelai újságíró, aki elmondása szerint Chávez orvosi gárdájával tartja a kapcsolatot, olyan híreket is közölt a honlapján, amelyek szerint az kezelésben néha hiba történt, ezért az elnöknek nagy fájdalmai vannak. Közben egyes információk szerint a kubai út előtt, Chávez az új munkatörvény aláírására tolószékben érkezett és a pódiumra kellett támaszkodnia. A találgatásokat még tetézte, hogy Venezuela első embere az utóbbi időben egyre kevesebb nyilvános szereplést vállal, leginkább telefonon vagy a twitteres bejegyzésekben nyilatkozik.

Az állapotáról szóló híresztelések tisztázása miatt az elnök amint hazaérkezett már a reptéren beszédet tartott.„Az utóbbi napokban sikeresen befejeztük az orvosi csapat által tervezett kemoterápiás szakaszt. Reménykedünk abban, hogy eléri a kívánt hatást” – mondta.

Bizonytalan hangulatban

Öt hónappal a választások előtt azonban nem csoda, hogy az elnök egészsége miatt kialakult bizonytalanság foglalkoztatja a venezuelaiakat. A következő hónapok egyik kérdése, hogy a kormánypárt az Egyesült Venezuelai Szocialista Párt (PSUV) választ-e új jelöltet Chávez helyett.

A párton belül megoszlanak a vélemények, többen nem hisznek abban, hogy az elnök képes lesz indulni október 7-én a harmadik mandátumért, és egy új személy kijelölését sürgetik. Akik számításba jöhetnének, azok Elías Jaua, a jelenlegi alelnök, Nicolás Maduro külügyminiszter, és Diosdado Cabello, az országgyűlés elnöke. Eddig nem tapasztalt helyzet lenne, ha Chávez mégsem tudna indulni, amely próbára tenné a kormánypárt integritását, valamint az sem biztos, hogy akik most őt támogatják, azok az új jelöltre is voksolnának.

Egyelőre a kormány cáfolja, hogy utódot keresnek, noha ennek ellentmond az a tény, hogy összeült az Államtanács (Consejo de Estado), az elnökség felsőbb döntéshozatali szerve, amelyet belefoglaltak az 1999-es Alkotmányba, de az összehívására még soha nem volt precedens. Az Elías Jaua által elnökölt szerv első feladata megvizsgálni, hogy a karibi ország kilépjen-e az Emberi Jogok Amerika-közi Bizottságából. 

A választási kampány július elsején kezdődik Venezuelában, három hónapig tart majd, de az előkampány időszaka az utóbbi napokban egyre eseménydúsabb. Míg az ellenzéki pártok koalíciójának, a Demoratikus Egységnek (Mesa de Unidad Democrática – MUD) a jelöltje Henrique Capriles Radonski, Miranda tartomány kormányzója három államban tett látogatást, addig Chávez az idő nagy részében Kubában volt, onnan mindössze twitter üzenetekkel tartotta a kapcsolatot a kampánycsapatával.

Távolléte ellenére a kormányoldal nem gyengült az ellenzék bírálatainak tekintetében, és amint Chávez visszaérkezett Venezuelába, a tőle megszokott retorikával beszélt riválisáról. „Sajnos a jobboldal kimerültnek tűnik, reményvesztettnek, mint azok a bokszolók, akik ütnek, de az ütéseik a semmibe vezetnek….” – mondta. Capriles nem reagál a támadásokra, nyilatkozatai továbbra is mérsékeltek, a személyes találkozóktól várja a sikert és elhatárolódik az elektronikus úttól. „A választásokat az utcán kell megnyerni bejárva minden negyedet, minden házat, a választásokat nem mikrofonon keresztül, hanem a közösségben kell megnyerni.” Miközben a kormány minden nap a politikáról beszél, mi javaslatokat teszünk, azért, hogy a venezuelaiak jobban tudjanak élni….” – Capriles három probléma megoldását ígéri: a bűnözését, a gazdasági válságét és a munkanélküliségét.

A MUD február elején tartott belső választása után az volt a fő kérdés, hogy az új jelöltnek mennyi esélye van a győzelemre. A taktikát tekintve az ellenzék eddig nem hibázott, nagy kihívást jelentett, de képes volt koalícióba tömörülni, és összehangolni erejét a közös jelölt támogatására. Capriles fontos lépést tett azzal, hogy felkereste a Kolumbiába emigrált venezuelaiakat, akiknek elnökké választása esetén a hazatérést hangsúlyozta, valamint hogy egyenként fog átnézni minden, államosítással kapcsolatos ügyet.

Mindennek ellenére a legtöbb közvélemény kutatás jelenleg Chávezt hozza ki győztesnek, a XXI. Társadalomkutató Csoport (Grupo de Investigación Social XXI) például legfrissebb elemzésében, 57 százalékos támogatottságot ad az elnöknek, és 21 százalékot ellenfelének. Noha a válaszadók 20 százaléka még bizonytalan és 2 százaléka egyikükre sem adná le a voksát. A szonda egyik érdekessége a „Mit gondol: az elnök teljesen, részlegesen, vagy egyáltalán nem gyógyul fel a betegségéből?” kérdésre a megkérdezettek 70 százaléka a „teljesen felgyógyul” választ adta.

A MUD most a hezitáló választópolgárokat szeretné megnyerni. Capriles mérsékelt felszólalásaival elkerüli a nyílt konfrontációt a kormányoldallal, és elhatárolódik az ellenkampánytól. „Ahhoz, hogy megnyerjem az elnöki tisztséget, nincs szükségem arra, hogy bárkiről is rosszat nyilatkozzak” – mondta egyik beszédében.

Twitterdiplomácia és olajérdek

Chávez állapota és a választások eredménye nemcsak a venezuelaiakat foglalkoztatja, hanem leginkább Kubát, valamint azokat a latin-amerikai országokat is, amelyeknek kapcsolódása a chavizmushoz legalább annyira ideológiai hasonlóságból, mint kereskedelmi érdekből fakad. Főként az ALBA országairól van szó, amelyek jelentős üzleteket bonyolítanak Venezuelával, s amelyeket Caracas, az ország romló gazdasági helyzetéről érkező információk alapján, úgy tűnik, hogy erején felül támogat. Venezuela a térség olajellátójává vált, a Dominikai Köztársaság napi 30 000 hordó olajat kap, amelyet finomítás után piaci áron értékesít, ugyanebben a helyzetben van Nicaragua. Bolíviában 290 millió dollár értékben finanszírozott Chávez kormánya infrastrukturális fejlesztéseket.

Amennyiben Chávez nem tudna tovább kormányozni, az Kubát érintené a legdrámaibb módon, az Infolatam elemzői szerint „ha elvágják a Havannát Caracasszal összekötő köldökzsinórt, akkor a Castro-kormány közel olyan, vagy még nagyobb válsággal kerülhet szembe, mint ami 1991-ben érte, a Szovjet Unió felbomlása után„. Mivel a karibi ország olajvállalata a Cupet 120 ezer hordó olajat kap a venezuelai PDVSA cégtől, amelyért orvosi, katonai, titkosszolgálati és technikai szolgáltatásokkal fizet.

Noha az argentin vezetést nem köti az előző államokhoz hasonló nagyságú gazdasági érdek Venezuelához, Cristina Fernández döntéseinek az utóbbi időben egyik legfőbb támogatója Chávez kormánya volt. Azonban a venezuelai elnök nem örvend minden országban ekkora népszerűségnek, elég csak átlépni a kolumbiai határt. A két szomszéd számos diplomáciai konfliktust tudhat maga mögött, a Santos kormánnyal ez a szakasz lezárult, noha napokkal ezelőtt ismét kirobbant egy botrány. Álvaro Uribe ex-elnök ugyanis twitter üzenetekkel kezdte bombázni Chávezt. „#Chavez(gyilkos) el akartja fedni évente 19 ezer venezuelai büntetlen meggyilkolását.” A támadás hátterében az áll, hogy Uribe 2014-ben újra jelöltetni akarja magát és ezzel elhatárolódik a Santos által képviselt politikától, valamint, hogy a napokban a FARC áldozatául esett több kolumbiai katona is, a venezuelai kormányt többször gyanúsították már a gerillákkal való kooperációval.

A venezuelai VTV televízió a napokban sugárzott egy interjút Uruguay elnökével, José Mujicával, aki találóan jegyezte meg, hogy „Chávez sorsán sokak sorsa múlik”. A latin-amerikai ország belpolitikájában kialakult helyzet és a közelgő választások eredményei nemcsak annak lakosságát, hanem egész Latin-Amerikát lázban tartó kérdés, amely a még hátralévő öt hónapban további figyelmet érdemel.