Az utolsó utáni esély a szudáni békére

A két Szudán nemrég még majdnem háborúba keveredett egymással, most azonban nemzetközi nyomásra ismét leültek tárgyalni. A helyzet bizonytalan: május elején még úgy tűnt, legalább Abyei sorsáról sikerült megállapodni, most viszont lehet, ismét zátonyra fut a megbeszélés. Eközben zajlanak a diplomáciai háttértárgyalások, Dél-Szudán igyekszik szövetségeseket szerezni az északiak ellen, ami viszont semmiképp sem segíti elő a békét, és semmiképp sem teszi jobbá a lassan humanitárius katasztrófába sodródó határ menti régiók lakóinak életét.

Abyei – a problémás terület

Május 2-án az ENSZ és az Afrikai Unió nyomására a két Szudán elfogadta azt a hétpontos ütemtervet, ami a további tárgyalások alapjául szolgálhat. Ennek értelmében május 11-ére a dél-szudániak visszavonták saját erőiket a vitatott státuszú Abyei tartományból.Ban Ki-mún, az ENSZ főtitkára üdvözölte ezt a lépést, és felszólította Kartúmot is, hogy tegyen ugyanígy, valamint újabb hat hónappal meghosszabbította az Abyeiben állomásozó békefenntartók mandátumát.

A probléma az, hogy az északiak egyelőre még nem vonták vissza csapataikat. Ezért Pagan Amun, a déliek tárgyalója az ütemterv végre nem hajtása miatt Szudán elleni szankciókat követel az ENSZ-től. Ráadásul Juba szerint az ütemterv ellenére Kartúm ismét bombázta a határ menti régiókat – ezt persze az északiak továbbra is visszautasítják. Nem meglepő, tehát, hogy vannak harciasabb vélemények is: Miyen Alor Kuol, a kormányzó SPLM (Szudáni Népi Felszabadító Mozgalom) egyik tagja szerint a „diplomácia ideje lejárt”, mert a nemzetközi közösség „nem akar komoly nyomást gyakorolni a szudáni kormányra”, viszont a déliek számára a katonai megoldás „teljesen rendelkezésre áll”.

A helyzetet színesíti, hogy a napokban egyértelművé tették: Dél-Szudán aktív stratégiai partnerséget kíván kiépíteni Izraellel, miközben Szudán szoros kapcsolatot ápol Iránnal. A The Times of Israel cikkében még azt sem kendőzte el, hogy a két ország közötti kapcsolat egyik pillére az, hogy mindketten ellenséges és romló viszonyban állnak Kartúmmal. Szudán több olyan embernek is menedéket nyújtott már, akik kifejezetten Izrael-ellenesek, mint például Oszama bin-Laden, aki a kilencvenes évek közepén az Izrael-pártisága miatt az arab világban népszerűtlenné váló Hoszni Mubarak megölését szervezte Szudánban. Irán szudáni jelenléte egyébként többé-kevésbé informálisnak mondható: Ibrahim Mahmúd Hamid szudáni belügyminiszter magyarországi látogatása során sem erősítette meg, hogy ez a kapcsolat hivatalos lenne. Ez azért érdekes, mert a nagyjából egy hónapja Heglig tartományt megszálló dél-szudáni katonák egy szudáni MIG-29-es mellet egy iráni pilóta nélküli kémrepülőt (drón) is lelőttek. Mindezek következtében az iráni-izraeli konfliktus gellerjeként egy újabb, ezúttal diplomáciai ellentét is felléphet a két Szudán között.

Juba – a problémás főváros

Dél-Szudánban káosz van: a Sudan Tribune hírportálon Steven Wöndu, Szudán korábbi japán nagykövete írásában több tarthatatlan dologra világít rá. Az utcáknak nincs nevük, sok helyen házszám sincs, ami megnehezíti többek között a bűnüldözést is. A szemét áll az utcán, mert a szemétszállítás sincs még kidolgozva, és szinte naponta tűnnek el emberek minden nyom nélkül.

A kaotikus állapotokat jól jellemzi, hogy május 14-én egy 25 éves, kenyai származású, de Jubában tanító nőt lőttek le, mert a taxijának sofőrje nem vette észre az egyik ellenőrzőpontnál a felemelt zászlót, amellyel megállásra szólították fel. Ez természetesen a kenyai-dél-szudáni kapcsolatoknak sem tesz jót, pláne mivel már korábban is ért támadás kenyai állampolgárokat Dél-Szudánban. Így nem véletlen, hogy Juba igyekszik elszigeteltségéből minél jobban kitörni, és magyarázza, miért fontos az izraeli kapcsolat: a zsidó ország befektetői komoly segítséget jelenthetnek.

Omar Bashir – a problémás államfő

Bashir a két ország közötti nehéz viszony egyik fő oka. A nemzetközi közvélemény híresen megbízhatatlan embernek tartja, így a déliek sem bíznak benne. Persze ez kölcsönös, ezért szükséges egy olyan közvetítő, aki mindkét fél rokonszenvét élvezi – ez az illető most Thabo Mbeki korábbi dél-afrikai elnök.

Omar Bashir szereti hangoztatni békepártiságát, azonban ezt nehéz elhinni, mikor ilyen kijelentéseket tesz: „ha a lázadók továbbra is támogatják a lázadókat, akkor mi is támogatni fogjuk az ottani lázadókat.” Juba szerint egyébként Bashirék már támogatják a Dél-Szudánban tevékenykedő törzsi milíciákat, melyek elsősorban Jonglei tagállamban okoznak komoly fejtőrést Jubának.

A nemzetközi jog egyik legkritikusabb problémája is Omar Bashir. Ugyanis annak ellenére, hogy a hágai Nemzetközi Bíróság elfogatóparancsot adott ki ellene, az elmúlt másfél évben nyugodt szívvel ellátogathatott többek között Etiópiába, Kínába, Egyiptomba, Csádba, Malawiba (igaz, ide legutóbb már nem engedték be), Katarba, Líbiába, Szaúd-Arábiába és Irakba is. Ezért május 17-én az amerikai képviselőház 17-én elfogadta azt a törvénymódosítást, mely kimondja, hogy Washington megvonhatja a nem humanitárius segélyeket azon országoktól, amelyek beengedik Bashirt.

Látható tehát, hogy a szudáni államfő kritikus pont a megállapodásban. Nem véletlen, hogy az egyik darfúri lázadó szervezet, a Szudáni Felszabadító Mozgalom (SLM) vezetője, Abdel Wahid al-Nur szerint a béke csak akkor köszönthet Szudánra, ha a mostani vezetés „megváltozik”. Szerinte „szekuláris, demokratikus, liberális és föderális állam” kell. Az SLM tagja a Szudáni Forradalmi Frontnak (SRF), mely gyakorlatilag a Szudánban tevékenykedő nagyobb lázadószervezetek közössége, és végső célja Omar Bashir elüldözése a hatalomból, valamint a most kormányzó Nemzeti Kongresszus Párt leváltása. Csakhogy az SRF katonai úton képzeli ezt el, amit a nemzetközi szervezetek nem támogatnak, és ezzel akarva-akaratlanul gyengítik a Frontot, mert a nemzetközi közösség arra készteti a szintén tag SPLM-N-t (a Dél-Szudánban hatalmon lévő Szudáni Népi Felszabadító Mozgalom északi szárnya), hogy tárgyaljon Bashirral.

Eközben az északi Szudán déli tagállamaiban

Nemzetközi szervezetek eközben megkongatták a vészharangot: Kék-Nílus és Dél-Kordofán tagállamban humanitárius katasztrófa fenyeget. Ezért az ENSZ és az Afrikai Unió mellé állva most már az Arab Liga is sürgeti, hogy Kartúm engedje be országába a segélyszállítmányokat. Bashir kormányzata ugyanis nem ismeri el a külföldi szervezetek eredményeit: a Kartúm által 43 települést érintő vizsgálat szerint a lakosság helyzete továbbra is a „normál” szinten áll.

Ennek ellenére Kartúm jelezte, hajlandó részt venni egy olyan közös kezdeményezésben, melynek során az Afrikai Unió, az ENSZ és az Arab Liga szakemberei is megvizsgálnák az ottani állapotokat. Szudán egyetlen feltétele az azonnali tűzszünet. Ezt a kezdeményezést viszont az SPLM-N visszautasította, mondván már aláírtak egy hasonló megállapodást, és a mostani ötletet csak propaganda-fogásnak tartják.

Weszprémy Gábor

Friss hírek

A világszerte népszerű lager Olaszországból (x)

Olaszország hazai gyártású sörei közül az egyik legismertebb a Peroni, amely szerte a világon kedvelt márka. A Forma-1 futamok iránt rajongók is ismerhetik, ugyanis az Aston Martin egyik fő támogatója. A cikkben annak járunk utána, hogy mit érdemes tudni erről a sörről.

Read More »