Profin estek egymásnak a francia elnökjelöltek

Több mint 20 millió francia kísérte figyelemmel a Nicolas Sarkozy jelenlegi elnök és riválisa, François Hollande közti  közel három órás vita élő közvetítését. A feszült és indulatokkal teli eszmecsere fő témái a gazdaság helyzete, a bevándorlás, a vallási tolerancia és a nukleáris energia jövőjére vonatkozó elképzelések voltak. A vitából egyértelmű győztes nem került ki, tény azonban, hogy a szocialista jelölt Francois Hollande-nak lehetősége nyílt bizonyítani retorikai és érvelési képességeit a tapasztalt szónok Nicolas Sarkozy-vel szemben. Magabiztosan vitatta például a leköszönő elnök által citált adatokat és gondolatmeneteket, s az elnök riválisaként mindvégig domináns vitapartner volt.

Nem meglepő módon Franciaország gazdasági helyzetének megvitatása váltotta ki a legnagyobb indulatokat a szerda esti televíziós vitában. Hollande az államadósság megduplázódásáról és négy millió munkanélküliről beszélt, amit az elnök puszta hazugságnak titulált. Szerinte ahelyett, hogy Sarkozy beismerte volna felelősségét, a gazdasági világválságot okolta az ország gazdasági problémáiért. „Önnél ez egyszerűen működik: Ön sosem hibás”, mondta.  Sarkozy erre reagálva ragaszkodott ahhoz, hogy Franciaország a legtöbb európai országnál jobban kezelte a válságot, és 2009 óta nem volt recesszióban, ellenfelét pedig hazugnak, „kis intrikusnak” nevezte. 

A magabiztos Hollande kijelentette, hogy az „igazság elnöke” kíván lenni, és fel akarja karolni az társadalom szegényebb rétegeit, ellenben a jelenlegi elnökkel, akinek politikája a gazdagoknak kedvezett. Az „összefogás elnökeként” pedig az ellentétek szítása helyett összekovácsolni akarja a francia népet a szocialista elnökjelölt.

Sarkozy azzal vágott vissza, hogy elnökségének 5 éve alatt nem történt erőszak az országban, amely a nép egységének bizonyítéka. Az összefogás erejét vélte felfedezni a nyugdíj-és felsőoktatási reform kapcsán is, amelyet kénytelen volt végrehajtani. „Vannak, akik beszélnek az összefogásról, és vannak, akik tesznek is érte”- tette hozzá a hivatalban lévő elnök.

Közös platformon a bevándorláspolitikában

A két jelölt ugyanakkor egyetértett a bevándorlási politika szigorítását és a muszlim közösség igényeivel szembeni határozottabb fellépést illetően. Hollande az arcot takaró kendő tilalmának feloldását és a nemek más-más időszakokban való uszodahasználatát ellenezte, Sarkozy pedig a szociális támogatásokra vonatkozó igényeket utasította el.

A konzervatív Le Figaro című konzervatív napilap szerint az ország gazdaságát illető kérdésekben Sarkozy uralta a terepet, aki Hollande terveit elavultnak nevezte, és emlékeztette riválisát, hogy „a világ sokat változott azóta, hogy a szocialisták hatalmon voltak.” A baloldali Libération című lapban Alain Duhamel politológus elismerte, hogy Sarkozy a gazdasági adatok és számvevőszéki kimutatásokat idézve meggyőzően érvelt a gazdaság helyzetét illetően, szerinte azonban a vita menetét végig Hollande határozta meg, aki határozott válaszaival és szúrós keresztkérdéseivel számos nehéz pillanatot okozott ellenfelének.

Elmondható, hogy a két jelölt fej-fej mellett végzett a tegnapi vitában, a szocialista Hollande számára mégis előnyös döntetlen született. Sikerült kitörnie a konszenzuskereső politikus imázsából és egy határozott, karizmatikus elnökjelölt képét lefesteni a választók előtt. A vitát követő közvélemény-kutatások egyébként arra világítottak rá, hogy a nézők szerint Hollande bizonyult meggyőzőbbnek a televíziós vitában. Vasárnap tehát kiderül, hogy ki költözhet be az Elysée palotába a következő öt évre: a „hiperaktív” konzervatív Sarkozy, vagy a baloldal egyre magabiztosabb jelöltje, Hollande.