Sorsdöntő választásokra készül Görögország

Görögország életében fontos nap lesz május 6-a, a balkáni ország lakossága ekkor vonul az urnák elé, hogy szavazzon az új parlament összetételéről. Minden kétséget kizáróan sorsdöntő választás lesz, az új kormánynak a görög történelem legnehezebb válságaival kell szembenéznie. A két nagy párt népszerűsége holtponton van, de a lakosság a többi „hagyományos” pártról is lesújtó véleménnyel rendelkezik. A pártok választási kommunikációjukban az ellenfelek (köztük az Európai Unió is) támadását és a gazdasági válságból való kievickélést tették meg központi témának.

Kevés idejük maradt már a görög pártoknak, hogy eljuttassák választási programjaikat a választókhoz. A nagyobb görög közvélemény-kutató központok szerint a görögök nagy része a választás napján fog dönteni, hogy kire szavaz, (ha egyáltalán elmegy voksolni). Közhelyek szintjét súrolják manapság a Görögországról szóló politikai és gazdasági hírek. Összegezve: „Baj van, nagyon nagy baj van és ezt a görög lakosok is jól tudják”. Hogy mekkora a baj és a lakossági kiábrándulás, azt a Görög Kommunista Párt (KKE) helyzete is jól mutatja. A KKE elnökét, Aleka Paparigát munkások tömege fütyölte ki az elnök kampánykörútjának egyik rendezvényén Athénban. Papariga szlogenjeiben mindig is elhatárolódott a két nagy párt, a PASOK és az Új Demokrácia politikájától és a kemény megszorító intézkedések ellen emelte fel hangját. Szakértők szerint a görög lakosság egyre jobban kiábrándul a jelenlegi politikai nomenklatúrából, függetlenül attól, hogy kormánypárti vagy ellenzéki erőről van szó.

A lakosság politikai meggyőződései egyre szélsőségesebb formát vesznek fel.  Az esedékes választások legnagyobb nyertesei minden bizonnyal a szélsőjobboldali (egyesek szerint neonáci) és a megszorítás-ellenes szélsőbaloldali pártok. A legnagyobb aggályokat az Arany Hajnal nevű szélsőségesen radikális párt kelti a közmédiumokban, a görög lakosság körében eddig neonáci elveket propagáló pártként ismert szervezett akár 5-6 százalékot is szerezhet egy hét múlva. Az Aranya Hajnal hivatalos kommunikációjában három fő ellenséget nevez meg, amelyet el kell távolítani a görög lakosok életéből. A bankárok, a jelenlegi parlamenti politikusok és a külföldi bevándorlók, mind egytől egyig veszélyesek Görögország életére. A párt egy éve alig 1,5 százalékos népszerűséggel rendelkezett, ugyanakkor az utóbbi hónapokban jelentős adományprogramba kezdtek, amelynek keretén belül a rászoruló lakosokat látják el élelmiszerrel. Az Arany Hajnal egyik legsikeresebb területe, ahol szembeszáll a politikusokkal az illegális bevándorlás. Görögország az Európai Unió egyik legsérülékenyebb határszakaszával rendelkezik, ahol naponta több száz bevándorló tud bejutni a schengeni zónába. A közelmúltban drasztikusan megnövekedtek a Törökországból és Észak-Afrikából bevándorló emberek elleni atrocitások.

A görög belpolitikába berobbanó Alexis Tsipras is nagy esélyes lehet a májusi választásokon. A Radikális Baloldali Koalíció (SYRIZA) energikus pártvezetője szerint a görög lakosságnak nemet kell mondania a megszorításokra és a két „válságot hozó” pártra (PASOK és Új Demokrácia). A közvélemény-kutatók szerint az akár 13 százalékot is elérő szélsőbaloldali párt jelentősen felboríthatja a görög politikát. Az Európai Unió vezetői nagy aggodalommal figyelik a fiatal politikust és pártját, ugyanis Tsipras felszólította a görög pártokat, hogy egyesült erővel döntsék meg az 1974 óta regnáló két nagy pártot és az őket életben tartó „bankárokat”. Tsipras, aki 2006-ban szerzett országos népszerűséget azzal, hogy harmadik lett az athéni főpolgármester választáson, nagy esélyt lát arra, hogy május 7-én kormányképes koalíció jöjjön létre a SYRIZA, a KKE és a Zöldek között. A politikus állítását sokan megkérdőjelezik, ugyanis a KKE már korában elutasította a lehetséges együttműködést a sokak szerint populizmussal szavazatokat szerző SYRIZA-val. A 28-éves Tsipras kiváló szónoki tehetséggel rendelkezik, erről a Volosban rendezett pártgyűlésen tett tanúbizonyságot.  „Bolgár fizetéseket akarnak ránk erőltetni, brüsszeli árak mellett” – politikai ellenfelei gyakran őt és pártját vádolják az országos tüntetések megszervezésével.

A két nagy párt nagyon szorult helyzetben van, szinte biztos, hogy nagykoalíciót kötnek a válságintézkedések áterőltetése érdekében. Várhatóan Andonis Samaras pártja, az Új Demokrácia szerzi meg a legtöbb szavazatot, de ez messze nem lesz elég a kormányzáshoz.   Samaras és Evangelosz Venizelos jelenlegi pénzügyminiszter pártja a baloldali PASOK együtt is maximum 44 százalékot szerezhet (áprilisi közvélemény-kutatások szerint). Görögország új kormánykoalíciója (amely legkevesebb három pártból fog állni) rendkívül labilis talajon fog állni, a szélsőbaloldali pártok várhatóan 22-33 százalék között teljesíthetnek, ezzel pedig megkerülhetetlen erővé válhatnak. A szavazók politikai hovatartozásának szempontjából érdekes tendencia mutatkozik – a nagyobb ipari településeken élők elfordulnak a PASOK-tól és a szélsőbaloldali pártokkal szimpatizálnak, az Új Demokrácia szavazói pedig vagy bizonytalan szavazónak nevezik magukat vagy egy szélsőségesebb nézeteket valló jobboldali pártot (mint pldául a LAOS, avagy a fentebb említett Arany Hajnal) választanak.

A brit Guardian napilapnak adott interjújában Venizelos meglebegtette, hogy Görögország kiléphet az eurózónából, ha nem az Európai Unió-párti erők győzedelmeskednek. „A görög lakosoknak világosan és egyértelműen meg kell mondaniuk, hogy a biztonságos, európai jövőt kívánják vagy sem” – nyilatkozta a március óta a PASOK elnöki tisztségét betöltő pénzügyminiszter.

A külföld által „kierőszakolt” megszorításokra épülő intézkedésekkel és a szélsőséges pártok által propagált elutasító politikával szemben az országban a liberális, szabad piaci kapitalizmust hirdető politika is népszerűségre talált. A Demokratikus Allianzot képviselő George Bitros, Görögország egyik legtekintélyesebb közgazdásza szerint nem járható út a folyamatos megszorításokra épülő politika. Az Athéni Gazdasági Egyetemen tanító professzor szerint csak a beáramló külföldi tőke segítségével indulhat növekedésnek a görög gazdaság. Bitros hozzátette, hogy az 1975-től érvényben lévő görög alkotmány gátolja a veszteséges állami vállalatok magánkézbe történő átadását. „A szabadpiaci viszonyok fenn tudnak maradni demokrácia nélkül, de fordítva már nem igaz ez az állítás” – szerinte az Új Demokrácia és a PASOK egyaránt kiszolgálja a külföldi érdekeket és korrupt állami rendszer fenntartására törekszik. A gazdasági szakember kifejtette, hogy Görögországnak tökéletesítenie kell a kiadásait, ugyanakkor nem szabad az adókat növelni, valamint béreket csökkenteni. Bitros az adórendszer teljes reformját javasolja, amely többek között tartalmazná a 20 százalékos, egykulcsos áfát és csökkentené a lakossági adóterheket, ezzel beindítva az öt éve zsugorodó fogyasztást. Az elemzők szerint a Demokratikus Allianz csak Athénban és egy-két nagyobb városban fog elérni jelentősebb eredményt, ez legfőbbképpen a kevés médiaszereplésnek tudható be.

A napokban folyamatos tüntetés- és sztrájkhullámok bénítják Görögországot, ez a feszültség május 6-án fog kicsúcsosodni, amikor masszív rendbontásokra lehet számítani. Bárki is nyer vasárnap, nem lesz irigylésre méltó pozícióban. A balkáni államot kizárólag egy stabil politikai háttérrel rendelkező kormány tudná kivezetni modernkori történelme legsötétebb korszakából, ez azonban a görög médiában megjelenő hírek fényében erősen megkérdőjelezhető.