Az ENSZ-megfigyelők kudarca Szíriában?

Két hete kezdődött tűzszünet Szíriában, azonban nincsen teljes béke az országban. A rezsim vezetése továbbra is ragaszkodik álláspontjához, miszerint terroristák felelősek a támadásokaért. Egyre nagyobb a frusztráció az ENSZ-en belül, kérdéses, hogy mikor lépnek fel határozottabban a tagállamok a civilek védelmében.

Az ENSZ szerény nagyságú megfigyelő missziója április 16. óta tartózkodik Szíriában, habár az első hírek szerint az erőszak mértéke valamelyest csökkent országszerte, a Helyi Koordinációs Bizottságok nevű aktivista szervezet információ szerint a misszió kezdete óta 462 ember vesztette életét, közöttük 34 gyermek is van. Jelenleg 13 megfigyelő dolgozik Szíriában, a Biztonsági Tanács a következő 90 napban 300-ra szeretné növelni a számukat. Susan Rice, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete keddi nyilatkozatában kifejtette, hogy az összes BT-tagállam arra törekszik, hogy mihamarabb további megfigyelőket küldhessenek az országba, reményei szerint a következő hónap során 100 embert tudnak delegálni. A nagykövetasszony azt is elárulta, hogy a szír vezetés nem hajlandó olyan országból ENSZ-munkatársakat fogadni, amelyek a „Szíria Barátai” nevű mozgalomban részt vesznek. Egyesek szerint az Annan-terv Szíria egyetlen esélye a békére, egyelőre kétséges, hogy sikeres lesz-e a terv és a megfigyelő misszió.

Továbbra is mindennaposak az összecsapások a felkelők és a biztonsági erők között. Csütörtökön Hama városában történt robbanás, egyes hírek szerint 70 ember vesztette életét  a Masha at-Tayyar kerületben történt támadás során, az állami hírügynökség, a SANA 16 áldozatról számolt be. Folytatódik az egymásra mutogatás, a hatóságok továbbra is terrorista csoportokat vádolnak, míg a felkelők elmondása alapján a robbanás oka akár egy Scud-rakéta is lehetett. A SANA által megjelent riportban Adnan Mahmoud Információs Miniszter kifejtette, hogy a rezsim vezetésének „joga van válaszolni bármilyen támadásra”.

A nemzetközi közösség nem fűzött túl nagy reményeket az ex-főtitkár, Kofi Annan béketervéhez, hiszen Szíria az elmúlt év során több ízben is megígérte az erőszak beszüntetését és a nehéztüzérség kivonását az utcákról. Ennek ellenére úgy tűnik, hogy a nyugati államok egyre türelmetlenebbek a rezsim vezetésével szemben. Franciaország egészen odáig merészkedett, hogy ha nem történik változás, akkor az ENSZ Alapokmány 7. fejezetére hivatkozva fog Biztonsági Tanácsi határozatot kezdeményezni. Az Alapokmány 7. fejezete feljogosítja az államokat a beavatkozásra a nemzetközi béke és biztonság veszélyeztetése esetén, a beavatkozás lehet gazdasági vagy diplomáciai szankció, de akár katonai intervenció is. A nyugati államok fegyverembargót helyeztek kilátásba, ha Szíria továbbra is megsérti Kofi Annan hatpontos béketervét. Az Arab Liga nyilatkozatot intézett a Biztonsági Tanácshoz a civilek védelmének érdekében, a dokumentumból viszont ezúttal kihagyták a 7. fejezetre történő hivatkozást. Egy határozathoz Kína és Oroszország beleegyezésére is szükség van, azonban a két állam a múltban többször is ellenérzését fejezte ki, valamint két határozattervezetet is megvétóztak. Az orosz külügyminisztérium szóvivője, Alexander Lukasevics heti összefoglalójában felszólította a szír rezsimet az együttműködésre, egyúttal felhívta a figyelmet a felkelők által alkalmazott erőszak mértékére is.