Diszkriminálnak az EU-s intézmények?

Az Európai Unió (EU) 2004-ben csatlakozott új tagállamainak diplomatái állandó hátrányban vannak a régi tagállamokkal szemben az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) posztjainak betöltésekor – közölte csütörtöki összeállításában az EUobserver című brüsszeli hírportál.

Az EKSZ tíz brüsszeli felsővezetői posztjára jelentkező 134 jelentkezőből 34 „új”, 74 „régi” diplomata volt, és 26 uniós tisztségviselő, s a 2004-ben csatlakozott új kelet-közép-európai tagállamok jelentkezői közül egy sem jutott tovább – hangsúlyozta a hírportál.

Középvezetői szinten 126 újoncból mindössze egy „ütötte meg a mércét”. Az alacsonyabb beosztású állások esetében a térségből érkezett 303 jelentkezőből hatan feleltek meg, míg a régi tagállamok esetében 404 pályázóból 21-en. Ez az arány a külföldi delegációk feltöltése esetén kevésbé drasztikus.

A Catherine Ashton kül- és biztonságpolitikai főképviselő által irányított szervezet nem nyilatkozott a szóban forgó kiegyensúlyozatlansággal kapcsolatban, noha decemberben kiadott jelentésében leszögezte; elkötelezett amellett, hogy valamennyi tagállam polgárainak jelenlétét biztosítsa.

Jacek Saryusz-Wolski lengyel jobboldali európai parlamenti képviselő ezzel összefüggésben úgy fogalmazott, hogy a fentiekhez hasonló optimista kijelentések sem az arányokat, sem a tényeket nem tükrözik. Mint mondta, Lengyelország csak a kívánt pozíciók 36 százalékát tudta betölteni.

Lengyel diplomaták egyébként többször is kifogásolták korábban az új tagállamokkal szembeni „uniós sznobizmust”.  A probléma ugyanakkor részben a jelentkezők hiányából ered; amíg bolgár, cseh és romániai diplomaták jelentős számban jelentkeztek, addig a legnagyobb új tagállamnak számító Lengyelországból mindössze 145-en pályáztak a 8800 összes jelentkezőből  – emlékeztetett az EUobserver.

Az EKSZ népszerűsége a régi tagállamok közt is eltérést mutat: a francia, osztrák, belga és görög diplomaták közül például sokan léptek itt előre, ami a spanyolok és a britek esetében sokkal ritkább volt.

Miközben Németországból mindössze 1,8 százalékos volt a jelentkezési arány, az álláshoz jutott hét német diplomatából öt az EKSZ brüsszeli székhelyén foglalhatta el posztját.      

Az Európai Külügyi Szolgálatot 2010 decemberében hozták létre a többi közt az EU-n kívüli országokkal való diplomáciai kapcsolattartás céljával.