Vállalati szemszögből nézve fájó pont, hogy az újonnan bevezetett adók nem korlátozott ideig maradnak a rendszerben, ebből adódóan a vállalati eredmény-előrejelzések markánsan csökkenhetnek. Másrészt az adók nagy része nem a vállalatokat, hanem a fogyasztókat terheli, így a vállalati eredményhatások is bizonytalanok.
A MOL esetében a Robin Hood-adó kulcsa 16%-ra emelkedik, ami nagyjából 7 milliárd forintos kiadást jelent 2013-ban a vállalatnak. Mivel az energiaszektort terhelő adó és a kiskereskedelmi szegmens adója kikerül a rendszerből, ezért a negatív hatás mindössze 3-4 milliárd forint évente az olajtársaságnál (részvényenként 40 forint körüli összeg).
Az OTP és az FHB esetében a bankadó megmarad 2013-ban, bár a kulcs felére csökken. A pénzügyi tranzakciós adó hatását csak becsülni lehet, mi azzal számolunk, hogy a teher kb. egyharmadát üzletpolitikai okokból a bankok viselik majd. Első becslésünk szerint az OTP 10-12 milliárd forintos, az FHB 1 milliárd forintos terhet visel majd 2013-tól. Ez részvényenként rendre 40, illetve 20 forintot jelent évente.
Az MTELEKOM ügyfelei kb. 26 milliárd forintos teherrel szembesülnek, aminek becsléseink szerint üzletpolitikai okokból nagyjából a felét az MTELEKOM állhatja. Egy részvényre vetítve ez 13 forint körüli kiadást jelentene évente. Ezzel párhuzamosan azt is elképzelhetőnek tartjuk, hogy az osztalék jövőre is 50 forint körül maradna.
A RICHTER és az EGIS esetében nincsenek konkrét javaslatok, annyit lehet tudni, hogy a gyógyszerkasszában idén 10 jövőre pedig 40 milliárd forint megtakarítást tervez a kormányzat. A részletek hiányában a vállalatokra eső terhet sem tudjuk számszerűsíteni, ezért a gyógyszergyártók részvényeiben továbbra is marad a bizonytalanság.
Kitekintő / Equilor