Minimális kárpótlást kapnának a kisemmizettek

A kormányon és a koalíción belül is feszültségeket gerjeszt az a törvénytervezet, amely leállítaná a kommunizmus alatt elkobzott ingatlanok természetbeni visszaszolgáltatását, és az épületek értékének 15 százalékát kitevő kárpótlással szúrná ki a volt tulajdonosok szemét.

A pénzügyminisztérium által kidolgozott dokumentummal nem ért egyet Cătălin Predoiu igazságügyi miniszter, aki a természetbeni visszaszolgáltatás mellett szállt síkra. 

Hasonló álláspontra helyezkedett Kelemen Hunor művelődésügyi tárcavezető is, aki a hétvégén Kolozsváron leszögezte: az RMDSZ a restitutio in integrum elv tiszteletben tartását kéri. Kormányzati források szerint „magas szintű egyeztetések” eredményeként növelték a kárpótlások felső határát 15 százalékra. A törvény elsősorban a történelmi egyházakat és kisebbségi közösségeket érintené kedvezőtlenül, ugyanis a magánszemélyek számára megítélhető kárpótlások elenyésző összeget jelentenek. Bogdan Drăgoi pénzügyminiszter 70 milliárd lejre értékelte az elkobzott és még rendezetlen ingatlanok piaci értékét, amelynek közel fele – 34 milliárd lej – a római katolikus egyházat illetné meg.

Nem ért egyet a pénzügyminiszterrel Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, művelődésügyi miniszter, aki szerint meg kell tartani a természetbeni visszaszolgáltatást. Kolozsvári sajtótájékoztatóján Kelemen leszögezte, a koalíciós tanács mai ülésén kérni fogja, hogy az új restitúciós törvény tervezetébe kerüljön vissza a természetbeni viszszaszolgáltatást lehetővé tevő cikkely.