Tárgyaláskezdést javasolhat Szerbiának a Bizottság ősszel

Szerbia uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdését fogja javasolni az Európai Bizottság ősszel, amennyiben Belgrád tartja magát az eddigi megállapodásokhoz, és javítja a kapcsolatait Koszovóval – közölte a bővítési EU-biztos, a Szerbia bővítési kilátásait értékelő európai parlamenti jelentés vitájában.

Bő félévvel az után, hogy Szerbia megkapta az Európai Tanácstól az uniós tagjelölti státuszt, az Európai Bizottság ősszel javasolhatja is a csatlakozási tárgyalások megkezdését Belgráddal – vetítette előre szerdán a bővítéspolitikáért felelős EU-biztos. Stefan Füle az Európai Parlament plenáris ülésén, a Szerbiát értékelő EP-jelentés vitájában felidézte, a tagállami vezetők a március 1-jei csúcstalálkozójukon adták meg a tagjelöltséget Szerbiának, a következő lépés pedig leghamarabb is csak ősszel jöhet, amikor az Európai Bizottság bemutatja a szokásos éves bővítési jelentését.

Stefan Füle azt mondta, az októberre várható pozitív javaslatot akkor teszi meg Brüsszel, ha Szerbia továbbra is elkötelezett lesz az európai uniós jövő mellett, „betartja az eddig kötött nemzetközi és regionális megállapodások betűjét és szellemiségét, valamint teljesíti azokat az előírt kötelezettségeket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy Szerbia hosszú távon is fenntartható jó kapcsolatot alakítson ki Szerbiával”.

Ugyanerre kéri a Bizottságot az európai parlamenti jelentés is, amelyről csütörtökön szavaznak a képviselők. A szövegtervezet szerint „minél előbb el kell kezdeni Szerbiával a csatlakozási tárgyalásokat, ez által is kifejezve az EU elkötelezettségét a nyugat-balkáni bővítés irányában”.

Az állásfoglalás alapvetően pozitívnak értékeli Szerbia erőfeszítéseit, és jónak tartja az irányt, amely felé elindult Belgrád, de hosszasan (mintegy 60 pontban) ecseteli, hogy milyen biztosítékokra van szükség, és milyen feladatokat kell Szerbiának teljesítenie ahhoz, hogy valóban megfelelőnek értékelje az EU a szerb teljesítményt.

Stefan Füle EU-biztos és több képviselő is felvetette, hogy május 6-án parlamenti választást rendeznek Szerbiában, amely önmagában, és főként a már most is zajló kampány fényében is több szempontból fontos. A szerb kormány és a jelenlegi államfő, Boris Tadic erőfeszítéseit főként a Tanács nevében felszólaló dán európai ügyi miniszter méltatta, aki szerint most a legfontosabb, hogy „folytatódjon a megkezdett munka, amely során Szerbia teljesíti az európai reformlistán szereplő intézkedéseket, amelyek szükségesek a továbblépéshez”.

Az Európai Parlament szerint az európai integráció útján akkor léphet előre Belgrád, ha garantálni tudja Szerbiában a demokráciát és a demokratikus intézmények működését; ha fenn tudja tartani a jogállamiságot; tiszteletben tartja az emberi jogokat, a kisebbségek védelmét; fenntartja a jó szomszédi viszonyt és a regionális együttműködést, „beleértve a békés kétoldalú ügyeket is”.

Mint az európai parlamenti vitából is kiderült, a szerb előrehaladás lényegében azon múlik, hogy hogyan alakul Szerbia és Koszovó viszonya, ezen belül is a szerb hozzáállás. Nicolai Wammen dán európai ügyi miniszter Nicolai jelezte ugyanakkor, hogy néhány korábbi megállapodás végrehajtása kapcsán vannak hiányosságok szerb részről, ettől függetlenül a dán elnökség üdvözölte, hogy megszületett a két ország között a megegyezés az integrált határellenőrzési rendszerről és a regionális együttműködésről.

Ugyanígy az EP is, amely viszont kiemelt figyelmet szentel a csütörtökön megszavazandó jelentésben a 2011-es incidenssorozatról, amikor is a szerbek barikádokkal próbálták akadályozni a forgalmat a Koszovóba vezető utakon, és többször is tűzharcba keveredtek szerbek, valamint a koszovói európai uniós rendőri misszió, valamint a KFOR katonái.

A jelentés gyakorlatilag teljes körképet ad a szerb jogrendről, és a közelmúltban elfogadott szerb jogszabályokról, amelyek egy részét még mindig aggályosnak tartják a képviselők.

Az állásfoglalás szövegéhez illeszkedtek felszólalásaikban az EP képviselői is. A néppárti Schöpflin György kritikusan beszélt Szerbiáról, egyértelművé téve, hogy „számoljanak le azzal az illúzióval, hogy Koszovó még egyszer az életben Szerbia része lesz!”. A képviselő bírálta a szerb állampolgársági politikát, és azt is, hogy szerinte a következő szerb kormánynak még sok tennivalója lesz a szervezett bűnözés elleni harc terén is. Schöpflin György szerint ettől függetlenül az európai parlamenti jelentés „jó útmutató lehet” Szerbia számára az európai úton.

Hasonlóan érvelt a jelentés liberális készítője is, aki a szervezett bűnözés mellett a korrupció elleni harc folytatását, és elmélyítését szorgalmazta. A problémás törvények megemlítése mellett is a szlovén Jelko Kacin úgy látja, hogy Szerbia elkötelezte magát a tárgyalások elkezdése, és az ehhez szükségek teljesítése mellett. Ettől függetlenül a képviselő reményét fejezte ki arra, hogy a parlamenti választási kampány nem veszélyezteti a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd tovább folytatását.

A szocialista Tabajdi Csaba Magyarország érdekének nevezte Szerbia mielőbbi uniós tagságát. A képviselő kifejtette, „nem támaszthatunk teljesíthetetlen feltételeket Szerbiával szemben, az ország stabilitása ugyanis az egész nyugat-balkáni térség szempontjából kiemelten fontos”. Tabajdi Csaba úgy látja, „a választásokat követően felálló új szerb kormánynak folytatnia kell a pragmatikus együttműködést Koszovóval, de hasonló elvárásokat kell támasztanunk a koszovói féllel szemben is”.

Kitekintő / Bruxinfo.eu

Friss hírek

A világszerte népszerű lager Olaszországból (x)

Olaszország hazai gyártású sörei közül az egyik legismertebb a Peroni, amely szerte a világon kedvelt márka. A Forma-1 futamok iránt rajongók is ismerhetik, ugyanis az Aston Martin egyik fő támogatója. A cikkben annak járunk utána, hogy mit érdemes tudni erről a sörről.

Read More »